Makó, József Attila utca 2.

 

Ebben a házban lakott Könyves Kolonics József (1884-1955) polgári radikális politikus, a szegények ügyvédje, 1945 után Makó első polgári városparancsnoka. 

 

Emléktábláját születésnek 90. évfordulóján állították.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem. 

Makó, Csanád vezér tér 6. József Attila Gimnázium

Makó központjából északra nyílik a sugárútszerű Csanád vezér tér. Nyugati oldalán áll a József Attila Gimnázium 1895-ben, eklektikus stílusban, Gerle Lajos tervei alapján emelt épülete.

 

Itt tanított négy évig Juhász Gyula, itt tanult József Attila, majd Erdei Ferenc.

A tizenöt és fél éves József Attila 1920 októberében érkezett Makóra. Verseire Juhász Gyula figyelt fel, akinek pártfogása révén a Nyugat is közölt néhányat belőlük. Makói diák volt, amikor tizenhét éves korában Szegeden megjelent első verseskötete, a "Szépség koldusa", Juhász Gyula prófétikus előszavával:

"A legnagyobb készséggel és örömmel vállalkoztam arra, hogy József Attila első verses könyvéhez előszót írjak. Ez a nagyon fiatal és nagyon tehetséges költő a legteljesebb mértékben megérdemli, hogy a figyelem feléje forduljon, hogy igaz szeretettel és reménységgel fogadja a magyar olvasóközönség és hogy a kritika se menjen el mellette közömbösen vagy ellenségesen és ne elégedjék meg vele szemben a nyomtatásban megjelenőknek rendesen kijáró vállveregetéssel. József Attila Isten kegyelméből való költő."

Az épület előtt áll 2005-ben, születése centenáriumán újjáavatott szobra, a járdába ágyazottan pedig első verseskötetének bronzba öntött címlapja idézi emlékét. Sőt, emléktáblája is van.

 

 

A gimnázium homlokzatán Juhász Gyula emlékét is őrzi tábla, aki négy éven át volt az iskola tanára. 

 

További emléktáblák:

Erdei Ferenc (1910-1971) agrárközgazdász, politikus, szociográfus, tudományszervező az 1920-as években volt a gimnázium diákja:

 

Ecsődi Ákos (1902-1982) festőművész 1940 és 1952 között a gimnázium tanára volt, abban az időben kutatta is a megye képzőművészetének történetét:

 

 

2006-ban, az 50. évfordulón emléktáblán örökítették meg, hogy 1956. október 26-án a gimnázium elől indult a diákok felvonulása a Kossuth-szoborhoz. Később a makóiak ledöntötték az iskola előtt álló szovjet emlékművet.
 

 

Egykor a gimnázium közvetlen közelében állott a Hollósy Kornélia Színház épülete. A színház lépcsőjén készült 1924. szeptember 18-án az a híres csoportkép, amelyen Juhász Gyula, Móra Ferenc és mások társaságában ott van József Attila is. Aznap a színházban három szegedi író, Juhász Gyula, Móra Ferenc és Réti Ödön egy-egy egyfelvonásosát mutatták be.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Források:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997
Nem én kiáltok. József Attila Szegeden. = www.sk-szeged.hu/kiallitas/jozsefattila

Hódmezővásárhely, Rapcsák András út 28.

 

Ebben a házban lakott az 1930-as évek elején Makai Ödön, József Attila gyámja és sógora.

 

Lakásukban többször megfordult a fiatal költő: 1934-ben itt dolgozott válogatott versein, amelyek Medvetánc címen jelentek meg. Makaiék később átköltöztek a város villanegyedébe (lásd: Hódmezővásárhely, Ady u. 4.).

 

 

 
Az épületen József Attila és az egykor szintén ebben a házban élt Nagy György ügyvéd, politikus emléktáblája olvasható.

 

 

Nagy György (1879-1923) erdélyi születésű ügyvéd, politikus 1910-ben költözött Hódmezővásárhelyre, ahol ügyvédi irodát nyitott. 1910 és 1913 között lakott ebben a házban. Itt szerkesztette és adta ki Magyar Köztársaság című politikai folyóiratát. Az 1912-ben Budapesten megalakult Országos Köztársasági Párt elnökeként 1918. november 16-án az Országházban ő olvasta fel a köztársaság kikiáltásáról szóló határozatot. Emlékét utca, utcanévtábla, a gimnáziumban dombormű őrzi. Emlékszobája a Levéltárban (Bajcsy-Zsilinszky u. 23.) tekinthető meg. Díszsírhelyét 1988-ban avatták fel a Kincses temetőben. 1991-ben a város posztomusz díszpolgárává választotta. 

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Források:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/   

Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004                               

Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János utca 13.

 

 

A házat 1929/30-ban Tárkány Szűcs Ernő ügyvéd építtette.

 

Mint a homlokzaton elhelyezett, portrédomborművel díszített emléktáblán olvasható, tt élt és dolgozott 1949-ig fia, Tárkány Szűcs Ernő (1921-1984) nemzetközi hírű jogtudós és néprajzkutató.
A kolozsvári egyetem elvégzése után 1945-ben hazatért szülővárosába, ahol a Tornyai Társaság titkárává választották és szerkesztette a Puszták Népét, a társaság folyóiratát.
1950-től Budapesten élt. Fő kutatási területe a jog és a népszokások összefüggése volt.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Hódmezővásárhely, Kossuth tér 3.

 

A Fekete Sas Szállodát a XX. század elején emelték eklektikus–neobarokk stílusban (1905-ben nyitották meg). A város fő terének egyik meghatározó épületét Pártos Gyula tervezte. Benne található a megye legimpozánsabb díszterme. 

 

A mai épület helyén már a XVIII. század elején a később „öreg” Sas-nak nevezett földszintes, majd 1830-ban emeletesre bővített kocsma és vendégfogadó állt. Még nádtetős alakjában Rózsa Sándor búvóhelyeként is szolgált. A XIX. század első felében itt tartották előadásaikat a városban vendégszereplő színtársulatok. 1827. júniusában Kilényi Dávid társulatának tagjaként fellépett itt Déryné Széppataki Róza is.

Szintén még az öreg Sasban muzsikált a XIX. század utolsó éveiben 12 tagú bandája élén Czutor Béla (1863—1909). "Béla cigány" a régi Vásárhely zenei életének jellegzetes figurája volt. Muzsikus cigány családba született őstehetség, aki ugyan csak három osztályt járt, de divatos üdülőhelyeken, Tátrafüreden, a Margitszigeten, Herkulesfürdőn, Brassóban lépett fel. Dankó Pista dalainak egyik legavatottabb tolmácsolója volt. Dankó — Pósa Lajos versére — nótát is írt zenéjének kiváló interpretálójáról: "Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál… " A megénekelt sétatér a Kossuth tértől a Fekete Sas Zrínyi utca felőli végéig húzódott. Híres fasorának eleje a mai épület keleti oldalánál (a képen balra) ma is látható. A jelenleg rendezvényházként működő, gyönyörűen felújított épület fasor felőli sarkán márványtábla őrzi Béla cigány emlékét. 

 

 

1921-ben már a mai épületben tartott előadást Juhász Gyula munkásmatiné keretében Petőfiről és Csokonairól. Móra Ferenc is szívesen látott és hallott előadóként lépett fel itt, s olvasta fel remek novelláit. Az országot járó Móricz Zsigmond Bibó Lajos társaságában szívesen időzött a szálló földszinti éttermében, s jegyezte fel az itt hallott históriákat.

 

Az emlékhelyről részletesebben írtam Papageno és Zenevándor blogjaimban. 

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Források:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004
Patariczáné Kelecsényi Magdolna - Szigeti János: Lakóhelyünk Hódmezővásárhely. 2. bőv. kiad. Hódmezővásárhely, 2000
Kőszegfalvi Ferenc: Hódmezővásárhelyi évfordulók. = Honismeret 1983. 4.

Hódmezővásárhely, Bercsényi utca 27.

Németh László 1945 szeptemberében Hódmezővásárhelyre költözött, s óraadó tanárként dolgozott a gimnáziumban. 1946 tavaszáig az Andrássy utca 9. számú épület emeletén lakott, onnét költözött a Kristó-házba, a Bercsényi utca 27. alá.

 

 

Belépve az udvarra, a ház végében áll a kis kerti lak, amelynek verandáján az első vásárhelyi művek, a "Mathiász panzió" és "A tanügy rendezése" íródtak. Az utcai szobában az "Eklézsia megkövetés" (dráma Misztótfalusi Kis Miklósról), a "Széchenyi", az "Égető Eszter" és más jelentős alkotások születtek.

Németh László egykori otthonát ma emléktábla jelöli, rajta az író vallomásos sorai a városról:

Hódmezővásárhely

Boldogság szigete... ahol közel öt éven át úgy éltem, ahogy mindig szerettem volna... Ez a város győzött meg róla, túl a negyvenötön, hogy engem szeretni lehet. 

A (bocs, de nem túl jó) fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Forrás:

Grezsa Ferenc: Németh László Vásárhelyen. = Kortárs 1975/11

Hódmezővásárhely, Ady Endre út 4.

 

 

1933-tól itt, az egykori Villasor 14. számú házban lakott dr. Makai Ödön ügyvéd, József Attila sógora.

Első felesége József Jolán volt, akitől 1929-ben elvált és a másik nővért, József Etát vette feleségül.  

 

 

 

A vásárhelyi születésű ügyvéd korábban a Szántó Kovács János utca 28. számú házban, a városközponthoz közel lakott, majd a család ebbe a villa jellegű házba költözött. József Attila gyakran volt náluk vendégségben. 1934 tavaszán négy hónapon keresztül náluk lakott, több verse itt született. Ekkor ismerkedett meg - ebben a lakásban - a Hódmezővásárhelyre látogató Móricz Zsigmonddal is. Megismerkedésük történetét Móricz József Attila halála kapcsán a Szép Szó folyóirat számára írta meg.

Makainak és József Etának három gyermeke született: Zsuzsi, Péter és Ádám. Makai Péter jeles díszlet- és jelmeztervező lett, a Magyar Állami Operaházban működött.
Az épületen 1970-ben helyezték el József Attila emléktábláját.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Forrás:
Szigeti János: József Attila Hódmezővásárhelyen. = www.nlvk.hu/vik/jahmv.htm 

Kecskemét, Kossuth tér 1. Városháza

A szecessziós stílusú városháza 1892-1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. 

A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek. Pompázatos közgyűlési termében Székely Bertalan freskói láthatók.

Az épület külső homlokzatán több emléktábla is található, köztük Petőfi Sándoré, akinek élete többször is kapcsolódott a városhoz.

Asztalos János (1822-1898) pécsi születésű ügyvéd, politikus 1867-ben költözött Kecskemétre. Demokratikus irányú szervező munkát fejtett ki a parasztság körében, a szélsőbal kiegyezés-ellenes politikájához kapcsolódva a szegényparaszti mozgalmak élére állt. 1868-ban a kiskunfélegyházi véres zavargás után letartóztatták. A következő évben megszökött a váci börtönből és a Balkánon próbált boldogulni. Hazatérési engedélyét megtagadták, 1898-ban Belgrádban öngyilkos lett.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Kecskemét, Kéttemplomköz 6.

A református Ókollégium (lásd: Kecskemét, Kálvin tér 1.) tornaterme a Kéttemplomközre néz.

Ezen a falán helyezték el Németh László író, a "Kert-Magyarország eszme apostolának" emléktábláját. 

Ugyanitt egy másik márványtábla Ádám Jenőre, Kodály Zoltán egyik legközelebbi munkatársára emlékeztet.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Kecskemét, Arany János utca 1.

 

Az Ybl Miklós által tervezett evangélikus templom mellett áll az Evangélikus Egyház Lelkészi Hivatalának épülete.

A helyén egykor állt elemi iskolában tanult kisiskolás korában Petőfi Sándor. Az utódépületen márványtábla idézi emlékét.

   

Egy másik, ugyanerre vonatkozó emléktáblát a közelben álló Szabadság tér 3. számú épületen is elhelyeztek.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Baja, Katona József utca 1-3.

   

Ebben az épületben működött a kalocsai székhelyű, Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek zárdaiskolája.

A tanító rend 1860-ban telepedett meg Kalocsán. Hamarosan, egy adománynak köszönhetően elkezdhették építeni bajai iskolájukat is, amelyet 1870-ben Haynald Lajos kalocsai érsek szentelt fel.
A későbbiekben több átalakítást és bővítést is végrehajtottak az épületen, amelyben 1903-tól polgári leányiskolai, 1929-től pedig tanítóképzés is folyt.

Az 1996 óta Szent László Általános Művelődési Központ néven működő intézmény keretein belül az épületben óvoda, általános iskola, gimnázium és a Lukin László zeneiskola működik.

A fényképeket 2007 októberében készítettem.

Forrás:

www.sztlaszlo.hu/intezmenyrol.htm

Baja, Déri Miksa köz

 

A róla elnevezett kis belvárosi közre néző épület falán helyezték el a névadó emléktábláját.

Déri Miksa (1854-1938) a korszerű elektrotechnika elméleti és gyakorlati megalapozója, a transzformátor egyik felfedezője volt.

Az egykori Bács-Bodrog megye déli részén fekvő Bács községben született gazdag kereskedőcsalád sarjaként. Testvére volt Déri Frigyes (lásd: Baja, Déri kert) és Déri Kálmán festőművész.

A bajai cisztercita gimnáziumba (lásd: Baja, Szent Imre tér 5.) járt, műszaki tanulmányait a budapesti József Műegyetem mérnöki szakosztályán kezdte el, vízépítő-mérnöki oklevelet 1877-ben szerzett a Bécsi Műegyetemen. Először folyamszabályozási munkákban vett részt a fővárosban és Szegeden, de már ekkor foglalkoztatta a villamosság. Zipernowsky Károly - akivel még az első elektrotechnikai próbálkozások idején ismeretséget kötött - 1882-ben munkatársul fogadta és Déri belépett a Ganz gyár Elektromos Osztályára. Közös munkájuk első eredménye az öngerjesztésű váltakozó áramú generátor volt. Déri 1883-tól kezdve Bécsben dolgozott a gyár ausztriai képviselőjeként, de a kutatói munkát Zipernowskyval továbbra is rendszeresen folytatták. Kiváló munkatársat kaptak Bláthy Ottó személyében, aki szintén a Ganznál dolgozott gépszerkesztőként. Nagyrészt a három feltalálónak köszönhetően a Ganz gyár néhány éven belül tekintélyes, nemzetközi jelentőségű vállalattá fejlődött. Bláthy ötletére 1885-ben megalkották a zárt vasmagú transzformátort, amelynek megalkotásában Déri a kísérleti munka oroszlánrészét végezte. Szabadalmukat Zipernowsky-Déri-Bláthy (ZBD) transzformátor néven ismerte meg a világ.

1889-től Déri az akkor alapított bécsi Internationale Électricitäts Gesellschaft vezető igazgatója lett, még ebben az évben megszervezte és berendezte a bécsi villamos-erőművet. Bécs város villamos világításának koncesszióját a bécsi Union Bank és a Ganz-gyár nyerték el, e két vállalat alapította az I.E.G. vállalatot, amelynek Déri 1896-ig volt igazgatója. A vállalat az első olyan vállalkozás volt Európában, amely kizárólag villamos erőművek létesítésének pénzügyi szolgáltatása céljából alakult meg. Néhány év alatt 60 Monarchia-beli transzformátor telep kiépítésében vett részt.

Déri Miksa számos egyéni, valamint Zipernowskyval és Bláthyval közösen kifejlesztett találmányt is magáénak mondhat. 1898 és 1902 között kidolgozta kompenzált egyenáramú gépét, majd 1903-1904-ben kifejlesztette a kétkefe-rendszerű egyfázisú repulziós motorát, amelyet a világirodalom Déri-motor néven ismer.

1938. március 5-én hunyt el 84 éves korában Merano-ban, ahol nyugalomba vonulva élt.

A fénykép 2007 októberében készült.