Kecskemét, Klapka utca 34.

 

Az ódon hangulatú műemléképület több szempontból is nevezetes. 

Itt, nagybátyja házában lakott Klapka György, amikor 1832 és 1834 között a piarista gimnázium diákja volt. Emléktábláját 1896-ban avatták fel.

Az 1957-ben felújított házban bérelt műtermet Bozsó János (1922-1998) festőművész. Bozsó az évek során néprajzi, képző-, ipar- és egyházművészeti magángyűjteményt hozott létre, amelyet 1976-ban felajánlott Kecskemét városának. A sok ezer darabból álló gyűjtemény 1979-ben nyílt meg a nagyközönség előtt.

A kiállítás tartalmi egységei:

Cserépedények, hutaüvegek (Erdély és Felvidék. 17-19. század)

Az alföldi nép használati tárgyai

Misztikus középkori láda, ékes sárközi tálak

Kismesterek és mesteri kezű parasztemberek

A nemesi udvarházak és a módos polgári otthonok világa a 18-19. században

Időutazás régi korok bútorai között

Vendégségben a művésznél

Hit és hitélet

A képzőművészeti tárlat bemutatja Bozsó János egyéni stílusú alföldi tájképeit, valamint nagy mesterek: Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula, Iványi Grünwald Béla és mások alkotásait.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Forrás:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998

Kecskemét, Wesselényi utca 6.

Az emeletes városi házon olvasható emléktábla szerint itt született 1867. április 29-én Fényes Adolf.

Heltai Nándor, kecskemét történetének kutatója szerint a tábla szövege pontatlan, mert a festőművész nem ebben a házban, hanem a helyén állott korábbi épületben született. Szerinte ez a ház Moór Emánuel zongoraművész és feltaláló szülőháza. Ő viszont Fényes Adolfnál néhány évvel korábban, 1863-ban született, tehát - ha Heltai információja helyes - ő sem ebben a házban, hanem az elődében látta meg a napvilágot.

A mára csaknem elfelejtett Moór Emánuel (1863. február 19. – 1931. október 20.) műveit a maga korában egyedül Pablo Casals értékelte. Casals Öröm és bánat címmel magyarul is közreadott emlékirataiban beszéli el ismeretségét a különc, akkoriban Svájcban élő muzsikussal, aki félbehagyott zeneszerzői tevékenységét Casals ösztönzésére folytatta tovább. Casals nemcsak maga játszotta műveit (bécsi bemutatkozó koncertjén például az ő egyik gordonkaversenyét adta elő), hanem sokat tett azért, hogy jelentős zenekarok és művészek is műsorukra tűzzék azokat.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Források:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapo, 1998

Pablo Casals: Öröm és bánat. Pablo Casals emlékei. Bp. Zeneműkiadó, 1973.

Kecskemét, Széchenyi tér: Ortodox templom

Az Öregtemplommal rézsút szemben álló kisebb barna és fehér vakolású templomot a városba letelepedett görög és szerb kereskedők építették.

A görög családok a 17. és 18. század fordulóján Kozániából és Sziatisztából a török elől menekültek az magyar Alföld ezen részére.

A templom helyén a török uralom alatt dzsámi működött, annak tégláiból épült a mai templom elődje, majd 1824-től 29-ig - Fischer Boldizsár tervei szerint - klasszicista stílusban a jelenlegi temlom.

A fényképet 2006 augusztusában készítettem.

Forrás:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998

Kecskemét, Szabadság tér: Bartók Béla emlékműve

1975 óta az Újkollégium (lásd: Kecskemét, Szabadság tér 7.) előtti parkosított területen áll Amerigo Tot Bartók–emlékműve, a Mikrokozmosz a makrokozmoszban című szoborkompozíció.

 

Bács–Kiskun megye vezetői eredeti, kifejezetten Kecskemét számára készült szobrot kértek a világhírű magyar származású szobrászművésztől, aki azonban egészségi állapota miatt már nem vállalhatta el a megbízást, s helyette felajánlotta Bartók Béla által ihletett korábbi szoborkompozícióját.

Amerigo Tot így nyilatkozott a mintegy két méter magas nonfiguratív plasztika felavatása kapcsán:

"… azt akartam, hogy anonim módon, de Bartók legyen a szobron. … mit mond, mit mondhat? Hiszem, hogy aki ismeri és szereti Bartók zenéjét, annak különösen sokat: az anyaföld göröngyeitől a világmindenségig."

A fényképet 2006 augusztusában készítettem.

Forrás:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998

Kecskemét, Szabadság tér 7. Újkollégium

Református főgimnázium és jogakadémia céljára épült 1911–12-ben Mende Valér és Dombi Lajos tervei szerint. Kecskemét városközpontjának egyik legmeghatározóbb, várkastélyszerű épületének stílusában a jugendstil hazai válfaja az erdélyi építészet elemeivel keveredik. Homlokzati kerámiáit a világhírű pécsi Zsolnay–gyár készítette.

A magasföldszintes előcsarnokban tekinthető meg a legnagyobb magyar klasszicista szobrászművész, Ferenczy István (1792-1856) művészettörténeti becsű, rusicai márványból készült 222x190 cm-es domborműve. Felirata: "Szánthó Mártonné, született Kuthy Julianna kedveseinek emlékül MDCCCXXXVII".

Szánthó Márton (1765-1823) jómódú polgár és felesége, Kuthy Julianna (1787-1852) három gyermeke közül kettő egészen fiatalon meghalt. Férje halála után egy évtizeddel az özvegy napok alatt elvesztette lányát és egyetlen unokáját. A gyászoló asszony vagyonának egy részéből alapítványként két jogakadémiai katedra költségeit fedezte. Javainak másik részét egy jegyespárra: férje unokaöccsére, Karika Jánosra (Jókai tanárára) és saját unokahúgára, Rácz Rozáliára hagyta. Az összeházasodott fiatalok boldogságának 1852-ben a kolerajárvány vetett véget. A professzor, két nappal halála előtt, felesége koporsójánál hagyatékozta vagyonukat a református egyházra.
A relief avatásán megjelent a szobrászművész, aki így mutatta be élete egyik fő művét:
"A halál géniusza egyik kezével lefordított szövétnekre támaszkodva, a másikkal egy tele marok növényt és virágot örök álomhozónak hint, mintha az egész családot ki akarná irtani, s ennek hatalmától az atya, leány, s unoka elhalnak. Az atya gyászpadon feküdve ábrázoltatik, leánya fejénél ül elborult arccal csecsemő gyermekét tartva. Az atya lábánál az anya, keserveitől elborítva, égre függesztett szemekkel. Mögötte a tudományok istennője jelenik meg vigasztalólag, [...] mintha mondaná: Bízzál leányom, ha már családi örömeidet egészen elvesztéd is, azon pályán, melyre a tudományt és művészetet ápolva léptél, örömet lelsz és neved a háládatos maradéknál örökítended."

Az Újkollégium dísztermében 1927. január 26-án és 1929. április 3-án Bartók Béla szólóestet adott. Koncertjét a terem bejáratánál emléktábla örökíti meg.

A fényképeket 2017 februárjában és 2006-ban készítettem.

Forrás:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998

Kecskemét, Szabadság tér 3. Luther-palota

A hármomszintes, magas tetőzetű épület eredetileg püspöki rezidenciának épült. Mende Valér tervezte szecessziós stílusban.

Itt is elhelyeztek egy Petőfi Sándor elemi iskolai tanulmányaira vonatkozó emléktáblát (lásd még: Kecskemét, Arany János utca 1.), mert egykor a közelben állt az az iskolaépület, ahol a költő a betűvetést tanulta.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem

Kecskemét, Rákóczi út 7.

A bíróság épületének a keresztutca felőli részén egykor Mátyási József költő (1765-1849) "viskói uradalma" állt. Beigazolódott jövendölését vésték az őt idéző márványtáblára: "Ha fennmarad a nép s magyarul szól szája, emlékezetében él annak poétája."

1795-ben ezen a helyen Mátyási Józsefet meglátogatta Csokonai Vitéz Mihály, aki így méltatta az izsáki születésű költőt:

Ezért is sok hálát nyer tőlem Kecskemét,

Hogy kinek eddig is tiszteltem érdemét,

Mátyási barátom s bátyám Apollóba!

Veled ő állított legelőször szóba.

Az ügyvédi képzettségű Mátyási József Teleki József gróf és Galánthai Fekete János generális titkáraként ismerkedett meg a francia felvilágosodás nagyjainak műveivel és fogadta el eszméiket. Joggal tartják az első felvilágosult magyar polgárnak. Már életében több kötete jelent meg, irodalmi munkásságáért Kecskemét magisztrátusa polgárjoggal, adómentességgel tisztelte meg.

Sírja a városi köztemetőben van (lásd: Kecskemét, Béke fasor 71A).

A fényképet 2006 augusztusában készítettem.

Forrás:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998

Kecskemét, Rákóczi út 2. Zsinagóga

A mór-romantikus stílusú zsinagóga Zitterbarth János tervei szerint épült az 1860-as években. Eredeti kupoláját, mely súlyosan megsérült az 1911-es nagy földrengésben új, lótuszbimbót formázó kupolával cserélték fel.

A Kecskemét városképét jelentősen meghatározó épületet Kerényi József tervei alapján újították fel az 1960-as évek végétől.

Itt kapott helyet a Tudomány és Technika Háza.
Az épületben őrzik Michelangelo 15 szobrának Melocco Miklós által készített hiteles másolatát.

Michelangelo műveinek hiteles másolatai Kecskeméten kívül csak Münchenben találhatók. A szobrok között sétálva a látogató megnézheti Charles Tolnay, azaz Tolnay Károly Michelangelo-kutató hagyatékát is.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Kecskemét, Piaristák tere: Koháry-emlékmű

2000-ben állították fel Koháry István (1649-1731) hadvezér, országbíró, költő, Kecskemét földesura emlékművét. Ő telepítette a városba a piaristákat, s 1712-ben alapítványt is tett templomuk, rendházuk és iskolájuk (lásd: Kecskemét, Jókai u. 1.) felépítésére.

A fényképet 2006 augusztusában készítettem.

Kecskemét, Piaristák tere 7.

Az 1950-ben épült kocka alakú, háromszintes SZTK rendelőintézet helyén az 1773–1776 között épített Arany Sas vendégfogadó állott, amelyet a kecskemétiek csak Cserepes néven emlegettek. Udvari fészerében a 18. század legvégén alkalmi színpadot alakítottak ki, itt szerepeltek először a városban hivatásos magyar színjátszók, az Első Magyar Játékszíni Társaság. Vezetőjük a kecskeméti születésű Kelemen László volt.

A mai épület Piaristák terére néző falán 1962-ben emléktáblát helyeztek el.

Kelemen Lászlóék első kecskeméti előadását Liszka Béla helybeli főreáliskolai tanár 1796-ra keltezte. Újabb vélemények szerint azonban az első hivatásos magyar nyelvű színtársulat csak 1800 nyarán lépett fel Kecskeméten. 1800-ban még Kelemen társulatának tagja volt a szintén kecskeméti születésű és az 1780-as években a piarista gimnáziumban (lásd: Kecskemét, Jókai u. 1.) diákoskodott Szerelemhegyi András, aki színészként és/vagy zenei mindenesként valószínűleg közreműködött a „Cserepes” udvarán megtartott előadásokon.

Az Arany Sas fogadóban kecskeméti tanulmányainak megkezdésekor megszállt Jókai Mór, 1857-es országjárása idején pedig Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné. Később az épület járásbíróság, majd kórház lett. 1948-ban lebontották s két év múlva emelték helyére a ma is álló épületet.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Források:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998

Bács-Kiskun megyei történeti és kegyeleti emlékhelyek számbavétele. Kecskemét, 1989.

Birck Edit: A Duna–Tisza köze irodalmi országútjain. = Honismeret 2001. 3.

Kecskemét, Piaristák tere 5.

A mai Piarista Gimnázium és Általános Iskola a nagy múltú régi iskola (lásd: Kecskemét, Jókai u. 1.) közelében 1930 körül épült a hajdani főreáliskola helyére.

A klasszicizáló huszártoronnyal díszített kétemeletes, monumentális iskolaépületet Hütl Dezső tervezte.

Homlokzati frontján Bory Jenő allegorikus szobrai láthatók. Mindkettőnek Kalazanci Szent József a főalakja.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Kecskemét, Őz utca 17.

Az ezen a helyen egykor állt, azóta lebontott magaskerítéses, kunkapus, az utcára két kis ablakkal néző házban született 1909. október 16-án és töltötte élete első hónapjait Mezei Mária színművésznő.

Édesapja, dr. Mezey Pál közjegyző volt. Édesanyja, Igó Mária a szülés után két héttel belehalt a gyermekágyi lázba.

Házukat az 1911-es nagy földrengés erősen megrongálta; a család — édesapja közben újra megnősült — elköltözött Székelyudvarhelyre.

A családnak tragédiát hozott várost Mezei Mária nem szerette, csak évtizedek múlva békélt meg vele. Szeretett volna a kecskeméti református temetőben, szülei mellett pihenni, de a temető bezárása ezt lehetetlenné tette.

A fényképet 2006 augusztusában készítettem.

Források:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998

Mezei Mária: Vallomás-töredékek 1963 május. Bp., 1981

Kecskemét, Kossuth tér: Kossuth Lajos szobra

Kossuth Lajos 2 és fél méter magas bronzszobrát, Telcs Ede alkotását 1906-ban avatták fel Kecskemét központjában.

Az alkotás az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléke mellett Kossuth 1848. szeptember 25-én — ugyanezen a helyen, az akkori régi vásártéren — elmondott toborzó beszédét is felidézi.

A szobor ülő mellékalakja kiegyenesített kaszát tart a kezében. E mellékalakról maga a szobrász mondta, hogy ugyan Rodin: Gondolkodó című híres szobrához nagyon hasonló pózban ül, de megfeszített izmokkal, készen rá, hogy ha Kossuth „mégegyszer azt üzeni”, a kezében tartott kiegyenesített kaszával rögtön rámenjen az osztrákra.

A helyi hagyomány szerint e mellékalak modellje Kacsóh Pongrác, a János vitéz alapján írt daljáték zeneszerzője volt.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Források:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998

Orosz Andrea: Kiskunság és Felső-Bácska. Bp. Frigoria, 2004

Kecskemét, Kossuth tér 5. Szent Miklós-templom

Kecskemét legrégibb építészeti emléke a Városházával szemben álló Szent Miklós–templom, vagy másik nevén Barátok temploma. 

Forrás: sulinet.u

Első formájában a 13. század végén, vagy a 14. század elején építették. Többször átalakították és bővítették. Barokk belső tere az 1777–1784 közötti évekből származik. Copf stílusú tornyát 1799-ben emelték.

Kossuth téri kerítésfalán az 1792-ből származó Tisztítótűz dombormű látható. A második világháborúban eltűnt mellékalakjai helyett egészítették ki a temetői Kálváriáról származó szobrokkal.

 

A reformáció kezdetén a templomot a katolikusok és a reformátusok közösen használták. Az erről szóló megállapodást 1564-ben a város akkori főbírójának házában kötötték meg „az pápista Körösztyénök” „az Luter Körösztyénökkel”. Kecskemét első embere abban az időben egy bizonyos Végh Mihály volt; elképzelhető, hogy azonos az irodalom– és zenetörténet által Kecskeméti Vég Mihály néven számon tartott zsoltárfordítóval. Ő magyarította a nevezetes LV. zsoltárt: "Mikoron Dávid nagy búsultában...". E zsoltár szövegét felhasználva komponálta meg Kodály Zoltán egyik fő művét, a Psalmus Hungaricust.

1644-ben a templomot a ferencesek vették át, akik 1644-ben telepedtek le Kecskeméten. A templom mellé 1702 és 1736 között kolostort építettek (lásd: Kecskemét, Kéttemplomköz 1.).

A "kataliszt" jelzésű fényképet 2006 augusztusában készítettem.

Források:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998

Orosz László – Füzi László: Kecskemét irodalomtörténete. Kecskeméti Lapok, 2003

Kecskemét, Kossuth tér 2. Öregtemplom

A késő barokk, copfstílusú templom a 18. század végén épült Oswald Gáspár tervei szerint. 1993 óta a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye társszékesegyháza. 

Az "öreg" jelző az alföldi szóhasználatban nagyot, hatalmasat jelent. Az épület az Alföld legmagasabb építménye. A kapuzatból tör az ég felé a 35 méter magasságban erkéllyel övezett homlokzati torony. 45 tonna súlyú harangja 1819-ben készült, és hangja valamikor egészen Bugacig elhallatszott. 

A templom nemcsak méretei, hanem művészi értékei miatt is jelentős. Az európai stílusjegyek mellett külön kecskeméti jellegzetességekkel is rendelkezik, mint például a templombelső oszlopain felfutó szőlőfürtök, búzakévék, vagy a szószék talapzatán látható aranyozott gyümölcs–csokor.

Szinte idegenforgalmi látványossággá vált Merész Gyula 1900-as évek elején festett oltárképe, a Barackos Madonna.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Források:
Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998
Heltai Nándor: Kincses Kecskemét. Kecskemét, 2005

Kecskemét, Kossuth tér 1. Katona József emlékkő

 

1934-ben helyezték el a Városháza előtt Katona József emlékkövét, mely halálának helyszínét jelöli. Szövege:
"Itt hasadt meg a szíve Kecskemét legnagyobb fiának".

Korábban itt, a mai szecessziós stílusú városháza helyén a városi közigazgatás kisebb épülete állt. Írói, színpadi álmait feladva, szülővárosába hazatérve abban dolgozott Katona József, mint városi ügyész, majd főügyész. 1830. április 16-án, egy zsúfolt délelőtt után, miután megebédelt, egy kollégájával beszélgetve visszafelé tartott hivatalába, amikor a belső folyosón összeesett és szívszélhűdésben elhunyt. 38 éves volt...

Később úgy rekonstruálták, hogy a régi városházának az a folyosója, ahol a tragédia történt, itt, a mai épület előtt volt (a régi városháza jóval kisebb volt a mostaninál és nem pontosan annak helyén állt, hanem kicsit előbbre), így került ide az emlékkő.

A fényképeket 2006 augusztusában és 2017 februárjában készítettem.

Forrás::

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998

Kecskemét, Kossuth tér 1. Városháza

A szecessziós stílusú városháza 1892-1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. 

A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek. Pompázatos közgyűlési termében Székely Bertalan freskói láthatók.

Az épület külső homlokzatán több emléktábla is található, köztük Petőfi Sándoré, akinek élete többször is kapcsolódott a városhoz.

Asztalos János (1822-1898) pécsi születésű ügyvéd, politikus 1867-ben költözött Kecskemétre. Demokratikus irányú szervező munkát fejtett ki a parasztság körében, a szélsőbal kiegyezés-ellenes politikájához kapcsolódva a szegényparaszti mozgalmak élére állt. 1868-ban a kiskunfélegyházi véres zavargás után letartóztatták. A következő évben megszökött a váci börtönből és a Balkánon próbált boldogulni. Hazatérési engedélyét megtagadták, 1898-ban Belgrádban öngyilkos lett.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Kecskemét, Kodály tér 1. Vasútállomás

A kecskeméti vasútállomás többször átalakított főépületében született Kodály Zoltán 1882. december 16-án.

Szülei, Kodály Frigyes, akkor teherfuvarozási pénztáros, és Jaloveczky Paulina vasúti hivatalnok 1879 júniusától 1883 májusáig laktak az épületben. Hogy annak pontosan melyik részén, ma már lehetetlen kideríteni, mert a vasútállomás 1938–1939-es átépítésekor megszüntették az emeleti lakásokat.
Kodály csak élete első pár hónapját töltötte Kecskeméten, ugyanis Kodály Frigyest Szobra helyezték állomásfőnöknek.

Az épület falán Imre Gábor bronzdomborművével díszített emléktábla állítja meg az arra járókat, rajta Kodály szép mondása: "Engem szívébe fogadott Kecskemét..."

Az emlékhelyről részletesebben ITT írtam.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Források:
Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998
Eősze László: Kodály Zoltán életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1977

Kecskemét, Rákóczi út 1. Cifrapalota

A szecessziós palota 1902-ben épült Márkus Géza tervei szerint. Színes tetőcserepei és mázas homlokzati díszei a pécsi Zsolnay-gyárban készültek.

Valaha az épület első emeletén a Kereskedelmi Kaszinó termei voltak.

1983 októberétől itt működik a Kecskeméti Képtár. Benne láthatók Nemes Marcell festményei, amelyeket 1911-ben a városnak adományozott. Számos műalkotás képviseli a Kecskeméti Művésztelep alkotóit, de megtekinthetők Egry József, Fényes Adolf, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József és más nagy festők alkotásai is.

Emlékszobája van Muraközy Jánosnak, Jókai barátjának. Muraközy János (1824-1892) ügyvéd, festőművész, a 19. század második felében Kecskemét város egyik vezető tisztségviselője. A kecskeméti református főiskolán Jókai diáktársa és barátja, az író több regényalakjának ihletője.

Ezt a portrét Jókai festette barátjáról:

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Forrás:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998