Sárospatak, Vörösmarty utca: Református temető

 

A reformátusok 1780-ban megnyitott temetőjében a Kollégium számos kiváló professzora nyugszik.

Gulyás József (1885-1954) mint a kollégium könyv- és kézirattárának vezetője fontos szerepet vállalt az ott őrzött értékes anyag közkinccsé tételében.

Szinyei Gerzson (1836-1919). A korábbi pataki diák 1863-tól volt Patakon gimnáziumi, 1868-tól akadémiai tanár és főkönyvtáros. Számos esztétikai, irodalomtörténeti, pedagógiai és egyházi tanulmányt, cikket írt.

Itt van Újszászy Kálmán sírja is is:

Újszászy Kálmán Budapesten született 1902.  december 13-án; a gimnáziumot is a fővárosban végezte el. 1921-től a sárospataki teológiára járt, 1931-ben ott lett teológiai akadémiai tanár, ezt megelőzően egy-egy évig Glasgow, Basel, Athén protestáns tanintézeteinek hallgatója volt. A pataki teológián a filozófiai-pedagógiai tanszéket vezette, 1932-ben filozófiai doktorátust szerzett Debrecenben, 1939-ben Szegeden egyetemi magántanári képesítést nyert A falunevelés szellemi alapjai című értekezésével. 1931-től a Sárospatakon kibontakozó faluszeminárium, 1936-től a népfőiskola egyik irányítója, 1944-1946 között a főiskola rektora volt. A népfőiskola 1948-ban - kényszerűen - megszűnt, a református intézmények közül a tanítóképzőt 1950-ben, a gimnáziumot 1952-ben államosították. 1951-ben megszüntették a teológiát is, amely 1992-ben kezdte meg újra a működést. Újszászy professzor 1948 után a kollégium főkönyvtárosa, 1951-től a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek szervezője, 1952-től a Magyarországi Református Egyház zempléni egyházmegyéjének gondnoka, 1964-től 1990-ig pedig a Tiszáninneni Egyházkerület főgondnoka volt. Egykori lakását emléktáblával jelölték meg..

Ebben a temetőben nyugszik Cs. Szabó László (1905-1984). Életrajzilag nem kötődött Patakhoz, de végakarata az volt, hogy itt nyugodhasson. Londoni könyvtárát is a Kollégiumnak adományozta. (Sajnos, amikor ott jártam, se az ő, se Erdélyi János professzor sírját nem találtam meg - K.K.).

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995

Magyar életrajzi lexikon

Benda Kálmán beszélgetése a 90 esztendős Újszászy Kálmánnal. = Confessio 1993. 3.

Miskolc, Nagyleány-temető: Déryné Széppataki Róza sírja

A Szent Anna templom fölött a domboldalon kis temető terül el. Itt van Déryné Széppataki Róza sírja.

Déryné 1872. szeptember 29-én, 79 éves korában hunyt el miskolci otthonában, a mai Hunyadi utca 52. számot viselő ház kis udvari lakrészében. Ekkor már özvegyi sorban, szegénységben élt. Utolsó éveiben húgával, Johannával, Kilényi Dávid színigazgató özvegyével lakott együtt
Sokáig csak egyszerű fakereszt jelölte sírját. Hogy most látható sírkövét pontosan mikor állították, a miskolci források nem közlik egyértelműen, csak annyi tudható, hogy a fehérmárvány obeliszket „a nemzeti kegyelet” emelte. Felirata:
DÉRY ISTVÁNNÉ / SZÉPPATAKI RÓZA / MAGYAR SZÍNMŰVÉSZNŐ / HAMVAINAK / A NEMZETI KEGYELET / SZÜL. 1793. DEC 24 / MEGH. 1872 SZEPT 29
Húga, Johanna 1881 április 18-án hunyt el, Déryné mellé temették. Az ő ma is látható sírkövét „baráti emlékül emelte Latabár Endréné”, a híres miskolci színigazgató özvegye:

Az emlékhelyről ITT írtam részletesebben.

A fényképet 2002 nyarán készítettem.

Források:

Cenner Mihály: Déryné alkonya. = A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14/1975.

Saád Andor: Emlékek Dérynéről és húgáról, Széppataki Johannáról. = A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8.

Pécs, Dóm tér: Ókeresztény sírkamrák

A 4. századból fennmaradt nekropolisz, amelynek maradványait az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította.

Pécs ókeresztény sírkamrái az elmúlt évszázadok során – többnyire különféle építkezések folytán – folyamatosan váltak ismertté.

Ezek az építmények eredetileg a föld alatt lévő kisebb helyiségek voltak, ahová a család a halottait eltemette. Föléjük kápolnákat építettek. A kápolnák az évszázadok alatt elpusztultak, a sírokat kifosztották, a kamrák azonban a föld alatt többnyire megmaradtak. A terület lassanként – körülbelül 5-6 méter magasan – feltöltődött. Noha ezek a kamraterek a föld alatt vannak, sosem voltak katakombák, nem szolgáltak a Róma által üldözött őskeresztények vallási szertartásának színhelyéül. Egyébként is későbbiek, többnyire a 4. században készültek, amikor a kereszténység már elfogadott volt Rómában és Pannoniában is. Ezekbe a sírépítményekbe Sopianae gazdagabb római polgárai temetkeztek.

A fényképeket 2006 júliusában készítettem

Kecskemét, Béke fasor 71/A Köztemető

 

Az 1960-as években kialakított, nyárfákkal szegélyezett Béke fasor vezet Kecskemét Köztemetőjébe.

Már a bejárattól jól látható Katona József hatalmas síremléke, melynek közelében találjuk a díszsírhelyeket, ahol a város jeles polgárai nyugszanak.

Katona József 1830. április 16-án Kecskeméten hunyt el (lásd: Bács-Kiskun megye: Kecskemét, Kossuth tér).
Ez a mostani már a harmadik nyughelye. Hamvait 1963-ban szállították ide egy felszámolásra ítélt temetőből. Monumentális síremléke még 1930-ban, halálának 100. évfordulója alkalmából készült.

A klasszicizáló szarkofágot kőtömbre helyezték egy borostyánnal befuttatott egyméteres kiemelkedésen. A körbefutó hármas lépcsőn Petur bán bronzalakja áll. Az alkotó eredeti terveiben Tiborcot kívánta megjeleníteni az emlékművön, de az akkori várospolitikusok inkább a nemes Petur mellett döntöttek...

Következzenek betűrendben további itt nyugvó jeles személyiségek.

Bozsó János (1922-1998) festőművész:

Az autodidakta festő népművészeti tárgyak gyűjtőjeként fordult az alföldi festészet felé, amelynek elismert művelője lett. Műtárgyaiból magánmúzeumot alapított, amelyet 1976-ban felajánlott Kecskemét városának. A sok ezer darabból álló Bozsó gyűjtemény 1979-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, s a festőművész egykori lakóházában látogatható (lásd: Kecskemét, Klapka u. 14.).

Hornyik János (1812-1885) levéltáros, történetíró, Kecskemét városának örökös tiszteletbeli főjegyzője, a város múltjának megmentője:

Kada Elek (1852-1913), Kecskemét történelmének egyik legkiemelkedőbb polgármestere, függetlenségi párti országgyűlési képviselő:

Kecskemét történelmének egyik legkiemelkedőbb polgármestere, függetlenségi párti országgyűlési képviselő. 1887-ben választották meg polgármesternek. Hivatali idejében a város addig soha nem látott fejlődésnek indult. Ő kezdeményezte Kecskemét és környékének régészeti feltárását is, s az előkerült leletekből létrehozta a városi múzeumot. Regényeket és színműveket is írt.

 

Lestár Péter (1819-1896) ügyvéd, 1848/49-es honvéd százados, s Kecskemét történelmének kiemelkedő polgármestere:

Polgármestersége idején épült fel a színház (lásd: Kecskemét, Katona József tér 5.), a városháza (lásd: Kecskemét, Kossuth tér 1.) és a városközpont több nagy épülete.

Mathiász János (1838-1921) szőlőnemesítő, számos új szőlőfajta létrehozója:

A tokajhegyaljai származású mezőgazdász 1890-ben jött Kecskemétre, a környéken vásárolt birtokot. Hatalmas munkát végzett: élete során mintegy 3500 hibridet állított elő, ezek közül 180-nak részletes fajta-leírását is elvégezte. Az új fajtáknak olyan „költői” neveket adott, mint például Erzsébet királyné emléke, Kecskemét gyöngye, Kecskemét kincse, Cegléd szépe, Mathiász János diadala, de szerepelnek a névadók között a magyar irodalom és történelem nagyjai is: Vörösmarty Mihály, Zrínyi Ilona, Tompa Mihály, Bem tábornok. Ma is 67, névvel ellátott fajtáját tartják számon, melyek közül 12-t világszerte ismernek, termesztenek. A két legismertebb, általa nemesített fajta a Csabagyöngye és a Szőlőskertek királynője. Jórészt neki köszönhető, hogy a magyar – főként a homoki – csemegeszőlő-termelés magas színvonalra emelkedett.
Számos korabeli író, költő emlékezett meg a nagy borászról-szőlészről. Barátja volt Arany János, Ady Endre és Vikár Béla költő is. Kecskemét környéki birtoka a diplomáciai, politikai és honvédelmi elit találkozóhelye volt: járt nála Ferenc József és Erzsébet királyné is.
"Mathiász János olyan a szőlészetben, borászatban, mint Petőfi a költészetben" - írta Arany János, míg Ady Endre ekképpen fogalmazott munkája kapcsán: "E kertek a csodák kertjei". Németh Lászlóra is nagy hatással volt Mathiász János munkássága; egyik drámájának helyszínét is róla nevezte el (Mathiász panzió).

Mátyási József (1765-1849) költő:

Az ügyvédi képzettségű Mátyási József Teleki József gróf és Galánthai Fekete János generális titkáraként ismerkedett meg a francia felvilágosodás nagyjainak műveivel és fogadta el eszméiket. Joggal tartják az első felvilágosult magyar polgárnak. Már életében több kötete jelent meg, irodalmi munkásságáért Kecskemét magisztrátusa polgárjoggal, adómentességgel tisztelte meg. Egykori lakóházának utódépületét is emléktábla jelöli a városban (lásd: Kecskemét, Rákóczi út 7.).

Radó Vilmos és Mojzes Mária:

Radó Vilmos a Kecskeméti színház legendás színigazgatója volt 1958 és 1974 között. Felesége, Mojzes Mária színésznő 1940-től 1977-ig volt a Katona József Színház tagja. Kezdetben operettek, zenés játékok főbb szerepeit alakította, majd prózai színésznőként kiválóan formált meg jellemszerepeket.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Források:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998

www.artportal.hu

Elkótyavetyélt védjegy vagy világhírű hungaricum? = Menedzsment Fórum 2006. júl. 12.

Baja, Rókus temető

 

A hatalmas gesztenyefák által díszített Rókus utca elején találjuk a Rókus temetőt. A temetőkápolna freskóit a bajai Éber Sándor (lásd: Baja, Jókai u. 19.) festette.

Oldalfalánál állították fel a kápolnában nyugvó Mészáros Lázár sírkövét.

Mészáros Lázár (1796-1858), az első felelős magyar kormány hadügyminisztere, altábornagy és Baja képviselője Baján született (lásd: Baja, Vörösmarty u. 6.). 1849 augusztusától emigrációban élt Törökországban, majd az Egyesült Államokban. Anglia és Skócia határvidékén, egy Eywood nevű településen hunyt el 1858. november 16-án, ahol látogatóban járt a szintén emigráns Teleki Sándor gróf anyósának birtokán. Ott is temették el.

Az Európai Utas 2003/4. számában Sárközi Mátyás írta le, hogy mintegy negyven évvel korábban hogyan találta meg a sírt a birtokhoz tartozó Titley nevű helység temetőjében. Rögtön felmerült a hamvak hazahozatalának gondolata, de azt az Amerikában élő leszármazottak csak a rendszerváltás után engedélyezték. Végül Mészáros Lázár hamvait 1991. március 15-én helyezték végső nyugalomra szülővárosában.

A temetőkápolna közelében áll az Éber család kriptája. Más családtagok körében itt nyugszik Éber Sándor (1878-1947) festőművész, fia, ifj. Éber Sándor 1909-1985) és leánya, Éber Anna (1905-2002) festőművészek.

A művészcsalád egykori otthona ma Éber Emlékházként látogatható (lásd: Baja, Jókai u. 19.).

A temetőkápolna közelében van Allaga Géza zeneszerző, karmester, cimbalomművész sírja.

Az 1841-ben Óbecsén született zenész kisgyermek korában költözött szüleivel Bajára. Itt járt gimnáziumba, s kezdett zenével foglalkozni.

A bécsi zeneakadémián végzett tanulmányai után színházaknál dolgozott, népszínművekhez írt dalokat. 1870-től a bajai tanítóképzőben tanított, de hamarosan a fővárosba költözött, s a Nemzeti Színház, majd az Operaház zenekarának első gordonkásaként működött. 1880-tól kezdett el a cimbalommal foglalkozni olyan eredményesen, hogy felkeltette Liszt Ferenc figyelmét is, s a Nemzeti Zenedében cimbalom tanszéket létesítettek számára.

Idős korában visszatért Bajára, egyik fivére házában élt. Családi problémák és gyógyíthatatlan betegsége miatt 1913 augusztusában öngyilkos lett.

Allaga Géza zeneszerzővel közös sírban nyugszik a rokonsághoz tartozó Jánossy Dénes (1891-1966) levéltáros, az MTA levelező tagja. Elsősorban a 19. század politikai történetével, különösen a Kossuth-emigrációval foglalkozott.

Ebben a temetőben nyugszik ifj. Drescher Gyula, a 23. gyalogezred tartalékos hadnagya, századparancsnok. Hősi halált halt életének 25. évében, 1917. november 23-án.

 

A Baján elhunyt Kubinszky Mihály (1824-1881), címzetes tinnini püspök, pápai prelátus, egyházmegyei főfelügyelő, a magyar tanárképzés egyik előmozdítója síremlékét a Bajavidéki Rk. Néptanítói Egylet közadakozásból állíttatta fel. Az egyházi méltóság jelentős adománnyal járult hozzá a kalocsai iskolanővérek bajai iskolájának (lásd: Baja, Katona József u. 1-3.) felépítéséhez.

Kubinszky a csángók egyik első magyarországi kutatója is volt, s a Szent László Társulat keretén belül lépéseket tett egy ottani magyar nyelvű tanítóképző felállítása érdekében

A Rókus temetőben nyugszik a bajai születésű legendás pedagógus, karmester, egyházzenész Lukin László. 2004. augusztus 18-án, életének 79. évében hunyt el.

1950-től nyugdíjazásáig a fővárosi Fazekas Mihály Gimnáziumban tanított, s mellette személyesen és a televízión keresztül több nemzedéket nevelt zenehallgatásra, zeneszeretetre. Baja díszpolgárának nevét szülővárosában ma általános iskola viseli. Emléktáblát a helyi Liszt Ferenc Zeneiskolában avattak tiszteletére.

 

A fényképeket 2007 októberében készítettem.

Források:

Sárközi Mátyás: Honvédsír esőben. = Európai Utas 2003. 4.

Herencsár Viktória: Cimbalmos ősök nyomában I. Allaga Géza. Bp. szerzői kiadás, 2001

Gál Zoltán : A cimbalom atyjának nevezték. = w.bacskaisport.hu

www.c3.hu/~aevk/hely_ism.html

Vincze Gábor: A moldvai magyar etnikai csoport a román nemzetépítés árnyékában. = www.csango.hu

 

Baja, Kálvária kápolna

 

A hosszú Rókus utcából szétágazó Kálvária és Nagy István utca fogja közre a kis dombon létesített Kálvária temetőt. Kápolnája 1836-ban épült klasszicista stílusban Hild József tervei szerint.

Közel utolsó lakásához (lásd: Nagy István u. 8.) ebben a temetőben nyugszik Nagy István festőművész.

A fénykép 2007 októberében készült.