Gyula, Harruckern tér 1.

A város központi terének neve Gyula és Békés megye 18. századi földesurának, a báró Harruckern családnak állít emléket. Harruckern János György (1664-1742) az elnéptelenedett megye szisztematikus betelepítésével szerzett érdemeket, fia, Harruckern Ferenc pedig a téren álló plébániatemplom építtetője volt.

A templom mellett áll a római katolikus plébánia barokk tömegű, copf stílusú épülete. 1750-ben építették, az 1801-es tűzvészben azonban leégett. 1804-ben a templommal egyidőben épült újjá.

Neves lakója volt 1873 és 1894 között Göndöcs Benedek apátplébános, sok helyi kulturális és gazdasági kezdeményezés elindítója. Pusztaszer régészeti feltáróinak egyike, a hazai méhészet kiemelkedő képviselője.

1918 és 1941 között a későbbi mártír püspök, báró Apor Vilmos is itt lakott, mint plébános. Gyulán szentelték fel győri püspökké, s ott szenvedett vértanúhalált 1945. április 2-án.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Forrás:

Czeglédi Imre:Gyula útikalauz. 2., bőv. kiad. Gyula, 1995

Baja, Táncsics utca 19.

 


A görögkeleti szerb paplak a templom mellett bújik meg.

Történetét emléktáblán rögzítették, melynek szövege magyarul a következő:
 

Ezt a házat Georgije Brankovity szerb pariarcha vette meg és a bajai Görögkeleti Szerb Egyházközségnek adományozta nagyapja, Izidor Paro és apja, Thimotci diakónus és valamikori bajai tanár emlékére 1901-ben.

A fényképeket 2007 októberében készítettem.

Forrás:

Történelmi és kegyeleti emlékhelyek. = www.kjmk.hu/emlek

Baja, Szent Imre tér 6. R. k. plébániaház

 

A műemlék jellegű római katolikus plébániaház klasszicista stílusban épült újjá 1841-ben.

Az oromzatán olvasható kronosztikonon a várost porig égető 1840. május 1-jei tűzvész napját örökítették meg. 

A tűzvész során elpusztult 1282 lakóház, 812 melléképület, 5 templom, a zsinagóga és a kórház, s 46 ember halt meg a tűzben.

1957 és 1962 között ebben az épületben élt dr. Belon Gellért (1911-1987) plébános, későbbi pécsi püspök.

A fényképeket 2007 októberében készítettem.