Gyula, Várfürdő utca: Erkel-fa

A mai strandfürdő területén, az Almásy-kastély egykori parkjának idős fái és növényritkaságai között díszes kovácsoltvas kerítés védte egy juharfa teljesen kiszáradt törzsét, amely alatt a hagyomány szerint Erkel Ferenc szeretett pihenni és komponálni. Emléktáblával is megjelölték a kiszáradt csonkot.

 

2000 nyarán fényképeztem le. Azóta a fa kipusztult.  Közelében 2019-ben egy Erkel-szobrot állítottak fel.

 

D. Nagy András, gyulai Erkel–kutató szerint nem is ez volt a nevezetes fa, hanem valamelyik, szintén ezen a területen, de a kastélyhoz közelebb álló óriás tölgyfa. Véleményét az támasztja alá, hogy a juharfák rövidebb életkorúak, mint a tölgyek, a megjelölt fa abban az időben eredhetett meg a földben, amikor Erkel meghalt, így az 1850-es, 1860-as években semmiképpen nem dolgozhatott alatta. Annyi természetesen bizonyos, hogy Erkel sok nyáron át ebben a parkban pihent és dolgozott, s valóban Bánk bán című operájának is több részlete itt született.

A fényképet 2000 júliusában készítettem.

Források:

Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2. jav., bőv. kiad. Gyula, 1995

D. Nagy András szóbeli közlése, 2000. július

Gyula, Erkel tér 2.

 

Az iskolaépület története a török előtti időkre nyúlik vissza. 

Déli szárnyának földszinti része már 1518-ban szerepel a város történetében: ez volt a város fürdőháza. A törökök kibővítve rituális fürdőnek használták. Kiűzésük után az akkor kupolákkal fedett épület a reformátusok imaháza lett. 

Melléje Wenckheim József földesúr iskolát építtetett, amely később megkapta az egykori fürdőházat is. Az 1800-as évek első harmadában az egyesített épületet két ízben is emeletráépítéssel bővítették, ekkor alakult ki mai, klasszicista arculata. 1965-ben a 48-as utca felől oda nem illő szárnyat építettek.

1819/20-ban ebbe az iskolába járt a kis Erkel Ferenc, s itt tanult Pálffy Albert is. E falak között alapította meg a város első közkönyvtárát 200 kötetes adományával Mogyoróssy János. 1849-ben Damjanich kórházának egy részlege működött benne. 1857-ben itt nyitották meg az első gyulai rajziskolát, melynek tanára, Karl Fischer bécsi festő volt a fiatal Munkácsy Mihály első tanára.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Forrás:

Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2. jav., bőv. kiad. Gyula, 1995

Gyula, Apor Vilmos tér 7. Erkel Ferenc szülőháza

A földszintes, klasszicista jellegű németgyulai iskola és kántortanítói lakás 1795-ben épült. Az L alakú épület Apor térre néző szárnya volt az iskola, a Dürer utcára néző pedig a tanítói lakás, melynek ablakai közül kettő a térre néz.

 
Ebben a házban született 1810. november 7-én Erkel Ferenc a németgyulai tanító fiaként, s testvéreivel együtt itt nevelkedett szeretetteljes családi légkörben. Első zenei tanítója remekül muzsikáló édesapja volt.

Már néhány héttel Erkel halála után, 1893. július 5-én a házat emléktáblával jelölték meg, amelyet 1910-ben, születésének centenáriumán a most is látható díszesebbre cserélték.
A korábbi tantermek helyén először 1960-ban rendeztek kiállítást, majd 1970-ben nyílt meg az Erkel Ferenc Emlékmúzeum. 1985-ben kibővítették, múzeumnak rendezték be az eredeti tanítói lakás helyiségeit is, köztük azt a sarokszobát, amelyben Erkel született. Az Emlékház gyűjteményében megtekinthetőek az Erkel család relikviái, s itteni életkörülményeikbe is bepillanthat a látogató.

Ebben a kisebb szobában született Erkel:

Rekonstruálták a család konyháját:

Az Erkel Emlékház Dürer Albert utcai falán a Dürer családnak is emléket állítottak: Albert Dürer festőművész (1471–1528) édesapja ugyanis a ma már Gyulához csatolt Ajtós nevű faluból származott.
 

Az emlékhelyről ITT írtam részletesebben.
 

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Források:

Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2. bőv. kiad. Gyula, 1995

Czeglédi Imre: Erkel Ferenc Emlékház /Tájak, korok, múzeumok 238./

Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel–gyűjteménye. Gyula, 2007. /Gyulai katalógusok 12.