Pécs, Jókai tér 6. Elefántos ház

Az egyemeletes klasszicizáló épület magva már a 18. században létezett. Az 1800-as évek elején egy vendéglős tovább alakította és bővítette a házat, s emeletén egy nagy, boltozatos szálát építtetett, amelyet felszerelt színjátszásra is alkalmas berendezésekkel.

Ekkoriban kezdtek egyre–másra jelentkezni Pécsett a magyar vándorszínészek (korábban inkább a német színjátszás volt jellemző a városban). 1820-ban a Kilényi Dávid vezette Székesfehérári Nemzeti Színjátszó Társaság érkezett Pécsre baranyai nemesek invitálására. A társulat tagjaként játszott itt 1821/22 telén az akkor még pályája elején járó Déryné Széppataki Róza. A színielőadások mellett fényes bálokat is tartottak a nagyteremben. Minderről ITT írtam részletesebben.

Az elefántos házat — a tömbjéhez tartozó épületekkel együtt — az 1970-es évek végétől teljesen felújították, melynek során kiszabadították és rekonstruálták az egykori emeleti szálát is.

A fényképeket 2006 júliusában készítettem.

Források:

Csorba Csaba: Pécs. Bp. Panoráma, 1983

Levárdy Ferenc – Kistelegdi István: Pécs: Az „Elefántos Ház” épülettömbje. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 322. Bp. TKM Egyesület 1988.

Mohács, Szepessy tér 10.

A Szepessy tér északi sarkán található a Városi Bíróság 1872-ben épített emeletes székháza. Korábban a Kereszthez címzett kocsma és vendégfogadó állt a helyén, amelyben vándorszínész korában megfordult Petőfi Sándor.

A fényképet 2006 júliusában készítettem.

Baja, Oroszlán utca 3.

A Városi Színháztermet magában foglaló épület helyén hajdan az Arany Oroszlánhoz címzett vendégfogadó állt. 

Az 1770-es évektõl, amikor Baja gyakran volt Bács-Bodrog vármegye megyegyűléseinek helyszíne, itt gyűltek össze a képviselők. Itt adtak találkozót egymásnak a vidék gazdag kereskedői, itt úsztak el egész vagyonok a napokig tartó kártyacsatákon.

Ez a fogadó volt a vidéki magyar nyelvű színjátszás egyik bölcsője is. Amikor 1827-ben Kilényi György játszott itt társulatával, a színigazgató az akkoriban Baján élő (lásd: Baja, Madách utca eleje) Rózsavölgyi Márkot és a Szabadkán működő Arnold Györgyöt kérte fel, hogy legyen segítségükre zenés darabok bemutatásában. A Kemény Simon című darab Arnold, az Illyés sapkája című pedig Rózsavölgyi zenéjével került bemutatásra.

Rózsavölgyi ekkor találkozott Szöllősy Szabó Lajos (1803–1882) színésszel, a későbbi táncművésszel, akivel egy jó évtized múlva, az 1840-es évek elején közösen alkották meg az első sikeres magyar "szabályozott" társastáncot, a körmagyart.

Az Arany Oroszlán helyére épült színházterem száz évvel a Kilényi–féle társulat szereplése után ismét a bajai zenei élet jelentős eseményének helyszíne lett: itt tartotta nyitóhangversenyét a Bajai Liszt Ferenc Kör 1926. november 15-én.
A színházterem mindmáig számtalan színházi, zenei, táncművészeti programnak ad helyet.

A fényképeket 2007 októberében készítettem.

Az épület történetéről részletesebben írtam másik blogomban.

Források:

Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok. Baja, Türr Múzeum, 1996

Magyar színházművészeti lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1994

Kemény Simon: Csonka–Bácska Tükre. Homok, 1931

Gál Zoltán: Egy bajai zenepártoló társaság. =bacskaisport.hu