Sárospatak, Comenius utca 2.

A házon a Magyarhoni Földtani Társulat vándorgyűlése által 1965-ben felavatott emléktábla olvasható, mely szerint ebből a házból indult el száz évvel korábban Sárospatak hegyeinek megismerésére Szabó József (1822-1894), a nagy magyar geológus.

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Sárospatak, Comenius utca 27.

A Comenius utca és a Hild tér ölelésében Makovecz Imre által tervezett városi lakóházak állnak.

Ezek egyikén helyezték el 1990-ben a neveléstörténet nagy alakja, Comenius (1592-1670) emléktábláját.

Comenius, azaz Jan Amos Comensky a korabeli protestáns Európa legtekintélyesebb pedagógusa volt. Lorántffy Zsuzsanna és fia, Rákóczi Zsigmond felkérésére 1650-től négy évig működött a Kollégiumban. Az ő révén Patak, illetve Magyarország neve felkerült Európa művelődési térképére. Itteni munkájának eredménye a Kollégium oktatási rendszerének megreformálásán kívül többek közöt „Orbis sensualium pictus ...” (A’ látható világ ... ) című „képes könyve”, amely 150 leckében igyekszik bemutatni a teljes világot. A pedagógiai alapmű mintegy kétszáz kiadást ért meg és gyermekek ezreit segítette a tanulásban az évszázadok során.

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források

Ködöböcz József: Sárospatak a magyar művelődés történetében. Sárospatak, 1991

www.sk-szeged.hu/kiallitas/honapkonyve/comenius/orbis.html

Gyula, Munkácsy utca 5.

Mint az épületen elhelyezett emléktáblán is olvasható, 1899 és 1905 között ebben a házban élt Pándy Kálmán (1868-1945), a nemzetközi hírű pszichiáter.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Pécs, Mária utca 16.

Emléktáblája szerint ebben a házban született 1880. február 9-én Fejér Lipót, a nagy magyar matematikus.

Édesanyja Goldberger Viktória, édesapja Weisz Samu kiskereskedő. Anyai dédapja Nachod Sámuel orvos, nagyapja Goldberger József, az első magyar–héber társalgási nyelvkönyv szerzője. Elemi iskoláit Pécsett végezte, ugyanitt érettségizett 1897-ben a főreáliskolában. A főreáliskola első éveit nehezen végezte, matematikából magántanárt kellett mellé fogadni...

Budapesti és berlini tanulmányai után 1905 - 1911 között a kolozsvári egyetemen, majd 1911-től haláláig a Budapesti Tudományegyetemen tanított. Körülötte alakult ki a világhírű Fejér-iskola (Csillag Pál, Egerváry Jenő, Erdős Pál, Fekete Mihály, Kalmár László, Lukács Ferenc, Pólya György, Riesz Marcel, Szász Ottó, Szegő Gábor, Szidon Simon, Turán Pál). A Fourier-sorok analízisén kívül jelentős eredményeket ért el a konstruktív függvénytanban (Fejér-interpoláció és mechanikus kvadratúra) és a komplex függvénytanban. A róla elnevezett Fejér-tétel a Fourier-sorok összegezhetőségére vonatkozik.

„Kívülállónak nem lehet elmondani, hogy milyen volt Fejér Lipót. Óriás volt. Földöntúli vigasztalás a puszta lénye. Aki nem ismerte, az valamit nem tud a világról, és sohasem fogja megtudni.” (Ottlik Géza)

A fényképeket 2006 júliusában készítettem.

Források:

www.info.omikk.bme.hu/archivum/magyarok/htm/fejerrov.htm

Magyar életrajzi lexikon

Baja, Szabadság út 22.

 

Ebben a kis házban lakott Szarvas Gábor nyelvész 1857-1858-ban, majd 1860-1861-ben, amikor a bajai gimnázium (lásd: Baja, Szent Imre tér 5.) tanára volt.

A magyar nyelvművelés megteremtője Egerben, Baján, Pozsonyban, majd Pesten működött tanárként. Országos hírnévre nyelvészeti munkásságával tett szert. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából ő indította be 1872-ben a Magyar Nyelvőr című, máig létező folyóiratot. Nyelvészként állást foglalt az erőszakos nyelvújítás és az idegenszerű fordulatok ellen. Kutatásai során tisztázta a nyelvújítás határait. Eredményes munkássága elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagjává választották.

A fényképeket 2007 októberében készítettem.

Forrás:
Bálint László: A bajai III. Béla Gimnázium. Bp. 1989, Tankönyvkiadó. /Iskolák a múltból./