Sárospatak, Iskolakert - szobrok, emlékművek

A Református Kollégium (lásd: Sárospatak, Rákóczi u. 1.) bejáratával szemben találjuk az Iskolakertnek nevezett parkot. Az 1980-as években természetvédelmi területté nyilvánított Iskolakert sajátos nemzeti érték, mely egyedülálló az országban.
Sétányai mentén Patakhoz kötődő jeles személyiségek szobrai állnak.

Ezek áttekintését kezdjük a legjelentősebb emlékművekkel.

Lorántffy Zsuzsanna (1600-1660) egész alakos ülő bronzszobra az Iskolakert főútja mentén, a Kossuth kollégiumhoz vezető út tengelyében található. Horváth Géza szobrászművész alkotását 1931-ben leplezték le.

Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége sokat tett a kollégiumi oktatás fellendítéséért. Férje 1648-ban bekövetkezett halála után is a városban maradt. Meghívására érkezett a pataki kollégiumba tanárként 1650-ben Comenius. A fejedelemasszony nyomdát is alapított 1651-ben. Patakon hunyt el 1660. április 18-án.

Kossuth Lajos (1802-1894) egész alakos bronzszobra az Iskolakert díszterén található. Marton László alkotását 1973-ban avatták fel.
A nagy államférfi az 1819/20-as tanévben volt a Református Kollégium (lásd: Sárospatak, Rákóczi u. 1.) diákja.

1870 körül avatták fel az Iskolakertben a Pálóczi-Horváth-testvérek emlékművét. Készítője báró Vay Miklós főiskolai gondnok, szobrászművész. Az álló alakos nő a tudomány múzsája, bal kezében nyitott könyv, benne Bacon-idézet: ”A tudomány hatalom.”
Pálóczi-Horváth Simon és testvére, Mária a 19. század második felében jelentős összegekkel támogatta a református kollégiumot.
Az emléművet portrédomborművük díszíti. 

Következzenek a kisebb szobrok:

Kazinczy Ferenc bronz mellszobrát, amelyet Maugsch Gyula készített, az Iskolakert díszterén helyezték el magas talapzaton. 1931. szeptember 30.-án avatták fel, állíttatta Kazinczy Gábor, a Pataki Diákok Országos Szövetségének elnöke.
A szobor márvány párja a Széphalmi Múzeumban található.

Kazinczy Ferenc (1759-1831)

Kazinczy Ferenc 1769 szeptemberétől 1777-ig tanult a református kollégiumban. Később Széphalomról (lásd: Széphalom, Kazinczy Mauzóleum) is gyakran átrándult Patakra. Kollégiumi éveiről részletesen írt "Pályám emlékezete" című emlékiratában. 1811-ben Sárospatakon látott napvilágot a nyelvújítási harcot elindító "Tövisek és virágok" című kötete.

Csokonai Vitéz Mihály bronz mellszobra Vilt Tibor alkotása (1972). Csokonai 1795. decemberétől 1796. júliusáig Kövy Sándor professzortól jogot tanult Patakon.

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)

Fáy András bronzból készült mellszobra az Iskolakerti szoborsétányon található. Szathmáry Gyöngyi szobrászművész alkotását 1986-ban avatták fel.

Fáy András (1786-1864)

"A haza mindenese" 1893 és 1798 között tanult a kollégiumban, majd a pozsonyi líceum után itt fejezte be középiskolai tanulmányait. 

Egressy Béni bronz mellszobrát, Kelemen Kristóf alkotását 1989-ben, születésének 175. évfordulója alkalmából avatták fel. Talapzatán hangjegyekkel és szöveggel a Szózat első két sora látható.

Egressy Béni (1814-1851)

Egressy Béni 1828–1831 között volt a kollégium diákja. Szobrának felállítását Béres Ferenc énekművész kezdeményezte; ma már az ő szobra is az Iskolakertben áll, ugyanezen az oldalon.  

Erdélyi János bronz mellszobra a Kossuth Kollégiumhoz vezető út bal oldalán, stilizált tulipánmotívumokkal díszített kő talapzaton áll. Gyöngyössy Berta alkotását 1914-ben avatták fel.

Erdélyi János (1814-1868)

Erdélyi pataki diák, majd 1851-től tanár volt. Filozófiát, majd magyar és egyetemes irodalomtörténetet adott elő, s jelentős szerepet játszott a magyar népzenei gyűjtőmozgalom megindulásában. A Nagykönyvtár igazgatójaként megalapította és szerkesztette a Sárospataki Füzeteket.
Patakon hunyt el, sírja a református temetőben van. 

Tompa Mihály 1832 és 1844 decembere között tanult bölcsészetet, jogot és teológiát a pataki református főiskolán, közben 1838/39-ben Sárbogárdon volt segédtanító. Sárospatakon és környékén népmondákat gyűjtött, s ezeket - az Eperjesen gyűjtött regékkel együtt - Pesten könyv alakban megjelentette. 1860. július 8-án a Sárospataki Református Kollégium 300 éves fennállásának ünnepségén ő maga szavalta el "Lorántffy Zsuzsanna emlékezete" című költeményét (a fejedelemasszony halálának abban az évben volt 200. évfordulója).

Tompa Mihály (1817-1868)

Kazinczy Gábor bronz mellszobrát, Maugsch Gyula alkotását 1937-ben avatták fel a Kossuth Kollégiumhoz vezető út jobb oldalán.

Kazinczy Gábor (1818-1864)

Nagybátyja, Kazinczy Ferenc példáján felbuzdulva már tizenhárom éves korában elhatározta, hogy író lesz. Népbarát című lapja köré egész írókör tömörült. Későbbi életében már a politika játszotta a vezető szerepet: a reformellenzék egyik legnépszerűbb alakja volt. Szónoki tehetsége, melyet Petőfi is magasztalt, kortársai véleménye szerint Kossuthéval vetekedett. A szabadságharc bukása után hazája sorsa felett kétségbeesve a Borsod megyei Bánfalván húzódott meg, és csak 1861-ben lépett újra a nyilvánosság elé élete egyik legnagyobb hatású országgyűlési beszédével, majd reményeiben csalatkozva újra és most már véglegesen eltemetkezett magányába.

Kazinczy Lajos honvéd tábornok, a 15. aradi vértanú Kazinczy Ferenc fia volt. 1931-ben felavatott bronz mellszobra, Maugsch Gyula alkotása az iskolakerti dísztér bal oldalán található. 

Kazinczy Lajos (1820-1849)

Tóth Ede író kőből faragott mellszobra Ugray György alkotása (1972).

Tóth Ede (1844-1876)

Az egykori pataki diák sok nyomorgás után, iskoláit abbahagyva 1864-ben vándorszínésznek állt. Éveken át rendületlenül próbálkozott az írással, de tehetségét addig nem fedezték fel, míg 1874-ben meg nem írta "A falu rossza" című színművét, mellyel elnyerte a 100 arany értékű Nemzeti Színház 100 arany értékű pályadíját, s egy csapásra híressé vált. A sok nélkülözés azonban annyira megrongálta egészségét, hogy tüdőbaján már nem lehetett segíteni. Rövid munkásságával is új lendületet tudott adni a népszínműnek.

Móricz Zsigmond kő mellszobra Andrássy Kurta János alkotása (1968).

Móricz Zsigmond (1879-1942)

Nagy írónk szülei 1893 és 1899 között Patakon laktak. Móricz 1894 augusztusában eljött a debreceni kollégiumból (lásd: Hajdú-Bihar megye/Debrecen, Kálvin tér 16.) és a következő tanévben a pataki kollégium (lásd: Sárospatak, Rákóczi u. 1.) negyedik osztályába iratkozott be. 1897 elején innét ment tanulni a "három nevezetes szekunda" után Kisújszállásra.
A sárospataki kudarc mély nyomokat hagyott Móriczban. Hiába invitálták, a kollégium küszöbét sokáig nem volt hajlandó átlépni, noha többször is megfordult a városban. Egyes monográfusok szerint a "Légy jó mindhalálig" megírásában itteni kollégiumi élményei is közrejátszottak.

Harsányi Zsolt író, újságíró szobra, amelyet 1990-ben avattak fel, Péterfy László alkotása. Az egykori pataki diák a két világháború között az egyik legnépszerűbb magyar író, az Új Idők című lap állandó munkatársa és a Magyar PEN Club főtitkára volt. Regényei ma újra népszerűek. 

Harsányi Zsolt (1887-1943)

Komáromi János író fehér kőből készült mellszobra Balázs István alkotása. 1969. szeptember 21.-én leplezték le.

Komáromi János (1890-1937)

Komáromi János 1911-ben lépett újságírói pályára. Eleinte a Budapesti Hírlapnál dolgozott, majd 1920-tól a Magyarság munkatársa, több tucat elbeszélés és regény szerzője. Hazaszeretete, kötődése a szülőföldhöz és a sárospataki alma materhez valamint könyveinek ízes magyar nyelvezete méltán népszerűvé tették.
Első nyomtatásban megjelent írása is Sárospatakhoz kötődik: gimnazista korában írta „Gyalog az Alföldön” című útirajzát, amellyel elnyerte a Magyar Turista Egyesület első díját.
"Pataki diákok” című könyvében nemcsak iskolájának állított emléket, hanem a saját, nélkülözésekkel teli gyermekkorát is megírta.

Az énekművész Béres Ferenc pataki diák volt, s 1968-ban jelentős képzőművészeti gyűjteményt ajándékozott a városnak (lásd: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 14.). Halála után egykori alma materébe került zenei könyvtára is (lásd: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 19.).pataki diák volt, s 1968-ban jelentős képzőművészeti gyűjteményt ajándékozott a városnak (lásd: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 14.). Halála után egykori alma materébe került zenei könyvtára is (lásd: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 19.).

Béres Ferenc (1922-1996)

Pécsi Sándor színész, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész bronzszobrát, Marton László alkotását 1984-ben állították.

Pécsi Sándor (1922-1972)

Pécsi Sándor nyolc évet töltött a híres sárospataki kollégiumban. Később sok szeretettel és hálával gondolt vissza a pataki diákévekre: "Itt faragtak embert belőlem" - mondta.

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:
Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995
www.hermuz.hu
www.sarospatak.hu

Sárospatak, Iskolakert

A Református Kollégium (lásd: Sárospatak, Rákóczi u. 1.) bejáratával szemben találjuk a hét hektáros Iskolakertet. Bejáratát két emlékmű fogja közre.
II. Rákóczi Ferenc fejedelem egész alakos, bronz szobrát 1935-ben készítette Horváth Géza szobrászművész.

 

A Táncsics utca felőli oldalon áll az I. világháború hőseinek emlékét idéző, gránátot dobó honvéd bronzszobra. Medgyessy Ferenc alkotását 1935-ben leplezték le.

Az 1980-as években természetvédelmi területté nyilvánított Iskolakert sajátos nemzeti érték, mely történelmi múltjával, eredeti rendeltetésével (a tanulók egyéni tanulása és a szabadtéri tanítás lehetőségének biztosítása) egyedülálló az országban. A kert a biológia tanításának élő szertára s egyben környezetvédelmi gyakorlóterület, de értéke iskolatörténeti és kultúrtörténeti szempontból is jelentős.

A diákok padja

Mai területének egy része 1785-től temető volt, amely 1835-ben került a kollégium tulajdonába. A hozzá 1866-ban, illetve 1912-ben csatlakozott részekkel alakult ki mai, több mint 9 k. holdnyi területe. A kert fásítására az 1840-es években, majd 1876-ban került sor. Az 1910-es évek első felében a természetrajz tanítás elősegítésére és a kert flórájának gazdagabbá tételére újabb fákat ültettek, melyek között ma is több értékes, védendő fa található, köztük Tompa Mihály szobra mellett egy közel 100 éves tiszafa. Sétányai mentén Patakhoz kötődő jeles személyiségek szobrai állnak. Ezeket a következő poszt mutatja be.

Az Iskolakert területén építették meg 1878-ban a kollégium tornacsarnokát, melyet az ország legrégibb tornatermének tartanak.

Patak régóta fontos feladatnak tekintette a tanulók testi nevelését. Már 1838-ban játékteret alakítottak ki a diákoknak. S bár hazánkban a szertornázás kezdetét csak 1868-tól számítják, Patakon már 1854-ben használták a gimnasztikai szereket. A tornacsarnok, korabeli szóval "testgyakorda" építésével a kollégium megelőzte a Pesti Nemzeti Tornaegylet megalakulását. 1868-ban uszodát is építettek. A kollégium alsóbb osztályaiban a testgyakorlat már 1853-tól rendes tantárgy volt, amit az állam csak 1868-ban tett kötelezővé. Más szempontból is gondoltak az egészségvédelemre: 1791-től a kollégiumnak külön iskolaorvosa volt, s itt létesült 1863-ban az első magyar iskolai kórház is.

A tornacsarnok közelében is találkozhatunk néhány feliratos emlékkővel. A képen a dr. Csajka Imre tanár emlékezetére állított kő látható. Csajka Imre kutatta a pataki kollégium sportéletét, több könyvet is megjelentetett a témában.

2000-ben állították fel az Olimpiai emléktáblát.

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Ködöböcz József: Lakóhelyünk Sárospatak és körzete. Sárospatak, 2000

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995

Gyula, Várkert: Honvédtiszti emlékhely

Gyula várának északi fala mögött 1989-ben, a 140. évforduló alkalmából alakították ki a Honvédtiszti emlékhelyet, mely az 1848/49-es szabadságharc leverésének egyik tragikus aktusára emlékeztet. A posztamensen álló kilenc szobor az 1849. október 6-án kivégzett kilenc tábornokot szimbolizálja. Az alkotók: Máté István szobrász és Szemenyei Márta építész.

Az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletételkor a magyar sereg tisztjei megtarthatták oldalfegyvereiket, s az oroszok Sarkadra, majd Gyulára kísérték őket. A szabadságharc letiprásához segítségül hívott oroszok tüntetően jól bántak a magyar tisztekkel: eltávolították a grófi kastély elől az osztrák őröket, s együtt mentek a Korona vendéglőbe, ahol a leírások szerint a Rákóczi indulót és a Kossuth-nótát húzatták; senki nem gondolt arra, hogy a foglyok valaha is az osztrákok kezébe kerülnek. A mostani Szent Miklós park területén elhelyezett fogolytábort alig őrizték, többen polgári ruhát szerezve el is menekültek. A hagyomány szerint az aradi tizenhárom vértanú közül kilenc volt Gyulán: Aulich Lajos, Damjanich János, Kiss Ernő, Knezich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westenburg Károly, Nagy-Sándor József, Török Ignác. A tábornokokat magánházaknál szállásolták el, amelyeken ma emléktábláik olvashatók. Közülük csupán Lahner és Damjanich volt köteles a várkapu melletti cellában tölteni az éjszakát.

Augusztus 21-én Rüdiger tábornok hozta Paszkievics parancsát, hogy a honvédtiszteket le kell fegyverezni és át kell adni az osztrákoknak. Augusztus 23-án körülbelül itt, a vár és a kastély közötti téren történt meg az 1300 honvédtiszt lefegyverzése. Másnap az oroszok átadták őket az osztrákoknak, akik 200 szekérrel szállították őket Aradra.

A fényképet 2000 júliusában készítettem.

Forrás:

Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2. jav., bőv. kiad. Gyula, 1995

Szigetvár, Zrínyi tér: Oroszlános emlékmű

Zrínyi Miklós és a szigetvári hősök tiszteletére 1878-ban állították fel a Zrínyi tér északi részén az ún. oroszlános emlékművet.

A szobor talapzatán Vörösmarty Mihály sorai olvashatók: 

"HONFI, HA FELLÉPENDSZ DÜLEDÉK VÁRÁRA SZIGETNEK,

SÍRVA NE EMLÍTS SZÓT SAJNOS ELESTE FELŐL,

OTT HŐS ZRÍNYI KÖRÜL BÁTOR DALIÁK NYUGOSZNAK,
GYÖNGE PANASZ SZÓZAT BÁNTJA NAGY ÁLMAIKAT."

A fényképeket 2005 júniusában készítettem.

Szigetvár: Vár

A négyszög alaprajzú külső tornyos vár építése a 15. században kezdődött, majd az új tulajdonosok folyamatosan megerősítették. Az épület lényegében még ma is a 16. századi elrendezését tükrözi.

Forrás: Civertan Grafik, CC BY-SA 2.5 wikimedia.org/w/index.php?curid=1236295

A várat ma közel 8 m magas téglafal övezi, sarkain szabálytalan alaprajzú üres bástyákkal, a déli oldalon új barokk kapuval - ahonnan a hosszú boltozatos kapualjon keresztül vezet az út a várba. A déli oldal kötőgátján kis barokk torony látható, nyitott árkádokkal, sátortetővel, melyben a vártörténeti kiállítás látható.

A vár legnevezetesebb ostroma, amiről a múzeumi kiállítás is megemlékezik, Zrínyi Miklós nevéhez fűződik, aki 33 napon át védte a várat Szulejmán szultán túlerejével szemben, majd mikor a vár lángba borult, az ellenségre támadt. 1566. szeptember 7-i "kirohanását", hősi halálát és a csata történetét dédunokája, a költő, hadvezér Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című eposzában (1651) örökítette meg.
A következő képeken a várnak az a része látható, ahol Zrínyi Miklós és maradék csapata kirontott az ellenségre. ma ezen a helyen áll a szigetvári hős emlékműve:

A vár központi épülete a Szulejmán dzsámi és az Andrássy-lak. A dzsámit a győztes szultán tiszteletére emelték a 16. században, majd ehhez épült hozzá a 19. században a nyári lakként használt kastély.
A téglalap alaprajzú dzsámi Mekka felé néző oldalán látható a kőkeretes, egykor csempével borított, szalaktit boltozatú imafülke (mihrab). A dzsámit L alakú folyosó veszi körül, ennek délkeleti oldalán egy másik mihrab fülke található. Északnyugaton csatlakozik a dzsámihoz a szabályos tizennégyszög alakú minaret, amelynek nagy része a 18. században leomlott.

A központi Zrínyi Miklós emlékművön kívül más emlékjeleket is találunk a Vár területén.

Kiss István Tinódi Lantos Sebestyént ábrázoló szobra a vár déli kapujánál áll.

Tinódi Lantos Sebestyén (1515 k. - 1556), a magyar reneszánsz neves lantos-énekmondója a közelben, a mai Rózsafa és Nagypeterd községek közötti, azóta elpusztult faluban, Tinódon született. Szigetváron Török Bálint alatt szolgált.

Istvánffy Miklós (1538-1615) történetíró, akit a "magyar Livius"-nak is neveznek, 1490-től saját koráig írta meg a magyarok történetét, mintegy folytatva Bonfini munkáját. Nagy műve 23. könyvében beszélte el Szigetvár ostromát, amelyben részt vett egyik őse és ott lelte halálát. Ez volt a költő Zrínyi Miklós legfőbb forrása a Szigeti veszedelem megírásakor.


A várban 1905-ben avatták fel Vörösmarty Mihály emléktábláját. A nagy magyar költő itt járt - az emléktábla felirata szerint - 1824 őszén, hogy kegyelettel adózzon Zrínyi Miklós történelmi tette előtt.
Szigetvár című versét 1822-ben írta; lehet, hogy az emléktáblán nem pontos az évszám, vagy többször is járt ezen a helyen.

A fényképeket 2005 júniusában készítettem.

Források:
Látnivalók Pécsett és Baranyában. /Vendégváró/ Miskolc, Well-PRess, 1998