Szigetvár: Vár

A négyszög alaprajzú külső tornyos vár építése a 15. században kezdődött, majd az új tulajdonosok folyamatosan megerősítették. Az épület lényegében még ma is a 16. századi elrendezését tükrözi.

Forrás: Civertan Grafik, CC BY-SA 2.5 wikimedia.org/w/index.php?curid=1236295

A várat ma közel 8 m magas téglafal övezi, sarkain szabálytalan alaprajzú üres bástyákkal, a déli oldalon új barokk kapuval - ahonnan a hosszú boltozatos kapualjon keresztül vezet az út a várba. A déli oldal kötőgátján kis barokk torony látható, nyitott árkádokkal, sátortetővel, melyben a vártörténeti kiállítás látható.

A vár legnevezetesebb ostroma, amiről a múzeumi kiállítás is megemlékezik, Zrínyi Miklós nevéhez fűződik, aki 33 napon át védte a várat Szulejmán szultán túlerejével szemben, majd mikor a vár lángba borult, az ellenségre támadt. 1566. szeptember 7-i "kirohanását", hősi halálát és a csata történetét dédunokája, a költő, hadvezér Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című eposzában (1651) örökítette meg.
A következő képeken a várnak az a része látható, ahol Zrínyi Miklós és maradék csapata kirontott az ellenségre. ma ezen a helyen áll a szigetvári hős emlékműve:

A vár központi épülete a Szulejmán dzsámi és az Andrássy-lak. A dzsámit a győztes szultán tiszteletére emelték a 16. században, majd ehhez épült hozzá a 19. században a nyári lakként használt kastély.
A téglalap alaprajzú dzsámi Mekka felé néző oldalán látható a kőkeretes, egykor csempével borított, szalaktit boltozatú imafülke (mihrab). A dzsámit L alakú folyosó veszi körül, ennek délkeleti oldalán egy másik mihrab fülke található. Északnyugaton csatlakozik a dzsámihoz a szabályos tizennégyszög alakú minaret, amelynek nagy része a 18. században leomlott.

A központi Zrínyi Miklós emlékművön kívül más emlékjeleket is találunk a Vár területén.

Kiss István Tinódi Lantos Sebestyént ábrázoló szobra a vár déli kapujánál áll.

Tinódi Lantos Sebestyén (1515 k. - 1556), a magyar reneszánsz neves lantos-énekmondója a közelben, a mai Rózsafa és Nagypeterd községek közötti, azóta elpusztult faluban, Tinódon született. Szigetváron Török Bálint alatt szolgált.

Istvánffy Miklós (1538-1615) történetíró, akit a "magyar Livius"-nak is neveznek, 1490-től saját koráig írta meg a magyarok történetét, mintegy folytatva Bonfini munkáját. Nagy műve 23. könyvében beszélte el Szigetvár ostromát, amelyben részt vett egyik őse és ott lelte halálát. Ez volt a költő Zrínyi Miklós legfőbb forrása a Szigeti veszedelem megírásakor.


A várban 1905-ben avatták fel Vörösmarty Mihály emléktábláját. A nagy magyar költő itt járt - az emléktábla felirata szerint - 1824 őszén, hogy kegyelettel adózzon Zrínyi Miklós történelmi tette előtt.
Szigetvár című versét 1822-ben írta; lehet, hogy az emléktáblán nem pontos az évszám, vagy többször is járt ezen a helyen.

A fényképeket 2005 júniusában készítettem.

Források:
Látnivalók Pécsett és Baranyában. /Vendégváró/ Miskolc, Well-PRess, 1998