Sárospatak, Szent Erzsébet utca 19. Rákóczi-vár

 

A Bodrog partjának ideális stratégiai pontján helyezkedik el a sárospataki vár, a történelmi múlt hordozója, amely a hazai gótikus és reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozik.

Két részből, a középkori lakótoronyból és a részben reneszánsz kori épületnégyszögből áll.

A trachitsziklán álló lakótornyot I. vagy II. András idejében építették. Az azóta többször átalakított várnak ez az egyetlen, még eredeti részeket tartalmazó maradványa.

 A torony melletti épületnégyszög legértékesebb része az 1530 táján Perényi Péter által építtetett reneszánsz szárny és annak folyosóval való összekötése a középkori résszel.

Az épületrész a reneszánsz stílus kissé naiv, provincialisztikus változatához tartozik, s e tekintetben a legjellegzetesebb magyarországi épület.

A Perényi-szárny folytatásaként emelkedő két szárnyat Breczenheim herceg építtette az eredeti épületek alapjaira. 

A negyedik szárny a Lorántffy Zsuzsanna kezdeményezésére emelt reneszánsz stílusú épület.

A Rákóczi-vár a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma állandó kiállításának ad helyet.
Sajnos, a vár termeiben tilos a fényképezés...

A bejárat két oldalán az őrség ülőfülkéivel szegélyezett helyiséget három boltozott terem veszi körül. Közülük a legnagyobb egykor a sáfár szobája volt. A bal oldali helyiségből utólag épült lépcsőn lehet lemenni a legalsó szintre, ahol két, a 16. században újraboltozott terem helyezkedik el. Egyiknek a sarkában egy 15 méter mély sziklakútba lehet letekinteni.

A bejárati előcsarnokból meredek lépcső vezet a harmadik szintre, ahol egykor a kancellária, a levéltár és a kincstár helyezkedett el.
A felvezető lépcsőkaron a védőfolyosó szintjére jutunk. Innét újabb lépcsőkar indul a negyedik szint nagy részét kitöltő "nagy palotába", a vár egykor és ma is legreprezentatívabb termébe. Ezen a szinten látogathatjuk meg a délkeleti saroktermet, az ún. bokályos szobát is, amelyet I. Rákóczi György török falicsempékkel, bokályokkal díszíttetett. Végül a nagyteremből érdemes felmenni a legfelső szintre, ahonnét gyönyörű kilátás nyílik a külső várra, a városra, és az azt körülvevő változatos tájra. De szép lelátás kínálkozik a várkastély tarka tetőire, a várudvarra, az azt övező homlokzatokra és az árkádos loggiára is.

 

A híres "Sub rosa" szobát is - ami voltaképpen egy zárt sarokerkély - csak kívülről örökítheti meg az egyszerű turista:

A kör alakú kis helyiséget csillagszerűen szétsugárzó, keskeny boltsüvegek és közeikben boltfiókok fedik. A boltozatot festett virágornamentika díszíti, amelyet középen a helyiségnek nevet adó, hat lándzsával környezett stukkó rózsa fog össze. A terem kifestése 1651-ben készült Rákóczi Zsigmond esküvőjére.
1660-as évek végén ebben a sarokerkélyes szobácskában folytattak titkos tárgyalásokat a Habsburg-ellenes Wesselényi-féle főúri összeesküvés vezetői: Wesselényi Ferenc, Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc, Frangepán Ferenc, I. Rákóczi Ferenc. A hagyomány szerint a rózsa szirmai közül szétágazó hat lándzsa (six lances) intette hallgatásra (silence) az összeesküvőket. A "Sub Rosa", azaz "a rózsa alatt" kifejezés így vált a titkosság szinonimájává.
A felkelés is Patakon robbant ki 1670. április 9-én, amikor az összeesküvők az ide látogató Starhemberg herceget, a közeli tokaji vár császári parancsnokát foglyul ejtették, majd csapataikkal Tokaj és Szatmár várának megszállására indultak. A felkelés azonban hamarosan elbukott, s június 24-én császári seregek szállták meg Patak várát. Wesselényi még az összeesküvés kirobbanása előtt meghalt, I. Rákóczi Györgyöt édesanyja közbenjárása mentette meg, Zrínyi Pétert, Nádasdyt és Frangepánt azonban Bécsújhelyen kivégezték, vagyonukat elkobozták (lásd Madarász Viktor híres történelmi festményét: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben).
A "Sub Rosa", azaz "a rózsa alatt" kifejezés a titkosság szinonimájává vált.

A vár egyik legbecsesebb faragványa a háromíves árkád:

Eredeti helye valószínűleg a mellvédfalon (balusztrádon) volt. A pilléreknek csak felső része eredeti. Tükrös kiképzésű oldalain medalionokban pompás öltözékű portréfejeket faragtak 1540-ben (az évszámot is megörökítették a belső oldalon, az egyik pillér fölötti koszorúban). A változatos pillérfejezeteken a növényi díszítőelemek között ember- és oroszlánfejek tűnnek fel. A boltívek közötti ívháromszögekben medalionokban a Perényi-címer szakállas szárnyas feje, illetve oroszlánja, a két szélsőben és az ívzáradékokon hold- és naparculatok láthatók.
A mögötte lévő teremben a vár 19. századi birtokosa, a Bretzenheim család könyvtára tekinthető meg. 

A Rákóczi-vár udvarán, a Múzsák temploma előtt a látogató Balassi Bálint emlékkövét fedezheti fel:

Balassi életének egy fordulatos epizódja fűződik Patakhoz.
A birtok és a vár 1567-ig a Perényi családé volt, majd királyi tulajdonba került. Zálogbirtokosként Dobó Ferenc és örökösei, Ferenc és Krisztina birtokolták.
Az uradalomért a Perényi család kihalása után sokan nyújtották ki kezüket, köztük a Dobókkal rokonságban álló Balassi Bálint. Balassi, a magyar irodalom egyik legnagyobb lírikusa kalandos életű botrányhős is volt: 1584 karácsonyán a Vártemplomban (lásd: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 15.) titokban és váratlanul feleségül vette unokatestvérét, az akkor már özvegy Dobó Krisztinát. A várat is elfoglalta embereivel. A korabeli jelentés szerint az esküvő után 

azonnal felmentek a várba, mely a fallal körülvett belsővárosi templommal összefügg, fegyveres szolgáiknak nem kis számától kísértetve ... Belépve tehát a vár kapuján, ahol az őrök szokás szerint feküdtek, elkezdett Balassa hozzájuk beszédet tartani, elmondta, hogy az özvegy már törvényes házasságban megesküdött vele és ezért tudják meg, hogy ennél fogva ő a vár ura. ... Bizonyos kapuőröktől és gyalogosoktól és egyéb szolgáktól elkezdték elszedni a fegyvereket, aztán a függőhidat felvonták és elzárták, és így a várat teljesen elfoglalták.

A fellármázott lakosság azonban behatolt a várba és elűzte a betolakodót, aki feleségével együtt kénytelen volt elmenekülni.

Még 1577-ben íródott egy verses széphistória Euryalus és Lucretia történetéről, amelyet szerzője itt, a pataki várhoz tartozó ún. Gombos kertben fejezett be, amint utolsó versszakában is olvasható:

Mikoron írnának másfélezer után
hetvenhét esztendőben,
Aeneas Sylvius írásából szerzék
ez éneket versekben,
Bodrog vize mellett, Patak városában,
az úr Gombos-kertében.

A szakirodalomban Pataki Névtelen-ként emlegetett szerző mögött lehet, hogy Balassi Bálint rejtőzik.
A Gombos-kert a Patakon nagy építkezéseket folytató Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony virágoskertje volt. Egykori helyét megtalálhatjuk, ha elsétálunk a vár délkeleti sarkához, ahol hatalmas andezitsziklák láthatók; a Gombos-kert e szikláktól délre helyezkedett el. Benne annak idején ritka virágokat és gyümölcsöket, többek között gránátalmát és citromot is termesztettek.

 

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Détsy Mihály: Sárospatak. Bp. Corvina, 1974

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995