Sárospatak, Iskolakert

A Református Kollégium (lásd: Sárospatak, Rákóczi u. 1.) bejáratával szemben találjuk a hét hektáros Iskolakertet. Bejáratát két emlékmű fogja közre.
II. Rákóczi Ferenc fejedelem egész alakos, bronz szobrát 1935-ben készítette Horváth Géza szobrászművész.

 

A Táncsics utca felőli oldalon áll az I. világháború hőseinek emlékét idéző, gránátot dobó honvéd bronzszobra. Medgyessy Ferenc alkotását 1935-ben leplezték le.

Az 1980-as években természetvédelmi területté nyilvánított Iskolakert sajátos nemzeti érték, mely történelmi múltjával, eredeti rendeltetésével (a tanulók egyéni tanulása és a szabadtéri tanítás lehetőségének biztosítása) egyedülálló az országban. A kert a biológia tanításának élő szertára s egyben környezetvédelmi gyakorlóterület, de értéke iskolatörténeti és kultúrtörténeti szempontból is jelentős.

A diákok padja

Mai területének egy része 1785-től temető volt, amely 1835-ben került a kollégium tulajdonába. A hozzá 1866-ban, illetve 1912-ben csatlakozott részekkel alakult ki mai, több mint 9 k. holdnyi területe. A kert fásítására az 1840-es években, majd 1876-ban került sor. Az 1910-es évek első felében a természetrajz tanítás elősegítésére és a kert flórájának gazdagabbá tételére újabb fákat ültettek, melyek között ma is több értékes, védendő fa található, köztük Tompa Mihály szobra mellett egy közel 100 éves tiszafa. Sétányai mentén Patakhoz kötődő jeles személyiségek szobrai állnak. Ezeket a következő poszt mutatja be.

Az Iskolakert területén építették meg 1878-ban a kollégium tornacsarnokát, melyet az ország legrégibb tornatermének tartanak.

Patak régóta fontos feladatnak tekintette a tanulók testi nevelését. Már 1838-ban játékteret alakítottak ki a diákoknak. S bár hazánkban a szertornázás kezdetét csak 1868-tól számítják, Patakon már 1854-ben használták a gimnasztikai szereket. A tornacsarnok, korabeli szóval "testgyakorda" építésével a kollégium megelőzte a Pesti Nemzeti Tornaegylet megalakulását. 1868-ban uszodát is építettek. A kollégium alsóbb osztályaiban a testgyakorlat már 1853-tól rendes tantárgy volt, amit az állam csak 1868-ban tett kötelezővé. Más szempontból is gondoltak az egészségvédelemre: 1791-től a kollégiumnak külön iskolaorvosa volt, s itt létesült 1863-ban az első magyar iskolai kórház is.

A tornacsarnok közelében is találkozhatunk néhány feliratos emlékkővel. A képen a dr. Csajka Imre tanár emlékezetére állított kő látható. Csajka Imre kutatta a pataki kollégium sportéletét, több könyvet is megjelentetett a témában.

2000-ben állították fel az Olimpiai emléktáblát.

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Ködöböcz József: Lakóhelyünk Sárospatak és körzete. Sárospatak, 2000

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995