Kecskemét, Béke fasor 71/A Köztemető

 

Az 1960-as években kialakított, nyárfákkal szegélyezett Béke fasor vezet Kecskemét Köztemetőjébe.

Már a bejárattól jól látható Katona József hatalmas síremléke, melynek közelében találjuk a díszsírhelyeket, ahol a város jeles polgárai nyugszanak.

Katona József 1830. április 16-án Kecskeméten hunyt el (lásd: Bács-Kiskun megye: Kecskemét, Kossuth tér).
Ez a mostani már a harmadik nyughelye. Hamvait 1963-ban szállították ide egy felszámolásra ítélt temetőből. Monumentális síremléke még 1930-ban, halálának 100. évfordulója alkalmából készült.

A klasszicizáló szarkofágot kőtömbre helyezték egy borostyánnal befuttatott egyméteres kiemelkedésen. A körbefutó hármas lépcsőn Petur bán bronzalakja áll. Az alkotó eredeti terveiben Tiborcot kívánta megjeleníteni az emlékművön, de az akkori várospolitikusok inkább a nemes Petur mellett döntöttek...

Következzenek betűrendben további itt nyugvó jeles személyiségek.

Bozsó János (1922-1998) festőművész:

Az autodidakta festő népművészeti tárgyak gyűjtőjeként fordult az alföldi festészet felé, amelynek elismert művelője lett. Műtárgyaiból magánmúzeumot alapított, amelyet 1976-ban felajánlott Kecskemét városának. A sok ezer darabból álló Bozsó gyűjtemény 1979-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, s a festőművész egykori lakóházában látogatható (lásd: Kecskemét, Klapka u. 14.).

Hornyik János (1812-1885) levéltáros, történetíró, Kecskemét városának örökös tiszteletbeli főjegyzője, a város múltjának megmentője:

Kada Elek (1852-1913), Kecskemét történelmének egyik legkiemelkedőbb polgármestere, függetlenségi párti országgyűlési képviselő:

Kecskemét történelmének egyik legkiemelkedőbb polgármestere, függetlenségi párti országgyűlési képviselő. 1887-ben választották meg polgármesternek. Hivatali idejében a város addig soha nem látott fejlődésnek indult. Ő kezdeményezte Kecskemét és környékének régészeti feltárását is, s az előkerült leletekből létrehozta a városi múzeumot. Regényeket és színműveket is írt.

 

Lestár Péter (1819-1896) ügyvéd, 1848/49-es honvéd százados, s Kecskemét történelmének kiemelkedő polgármestere:

Polgármestersége idején épült fel a színház (lásd: Kecskemét, Katona József tér 5.), a városháza (lásd: Kecskemét, Kossuth tér 1.) és a városközpont több nagy épülete.

Mathiász János (1838-1921) szőlőnemesítő, számos új szőlőfajta létrehozója:

A tokajhegyaljai származású mezőgazdász 1890-ben jött Kecskemétre, a környéken vásárolt birtokot. Hatalmas munkát végzett: élete során mintegy 3500 hibridet állított elő, ezek közül 180-nak részletes fajta-leírását is elvégezte. Az új fajtáknak olyan „költői” neveket adott, mint például Erzsébet királyné emléke, Kecskemét gyöngye, Kecskemét kincse, Cegléd szépe, Mathiász János diadala, de szerepelnek a névadók között a magyar irodalom és történelem nagyjai is: Vörösmarty Mihály, Zrínyi Ilona, Tompa Mihály, Bem tábornok. Ma is 67, névvel ellátott fajtáját tartják számon, melyek közül 12-t világszerte ismernek, termesztenek. A két legismertebb, általa nemesített fajta a Csabagyöngye és a Szőlőskertek királynője. Jórészt neki köszönhető, hogy a magyar – főként a homoki – csemegeszőlő-termelés magas színvonalra emelkedett.
Számos korabeli író, költő emlékezett meg a nagy borászról-szőlészről. Barátja volt Arany János, Ady Endre és Vikár Béla költő is. Kecskemét környéki birtoka a diplomáciai, politikai és honvédelmi elit találkozóhelye volt: járt nála Ferenc József és Erzsébet királyné is.
"Mathiász János olyan a szőlészetben, borászatban, mint Petőfi a költészetben" - írta Arany János, míg Ady Endre ekképpen fogalmazott munkája kapcsán: "E kertek a csodák kertjei". Németh Lászlóra is nagy hatással volt Mathiász János munkássága; egyik drámájának helyszínét is róla nevezte el (Mathiász panzió).

Mátyási József (1765-1849) költő:

Az ügyvédi képzettségű Mátyási József Teleki József gróf és Galánthai Fekete János generális titkáraként ismerkedett meg a francia felvilágosodás nagyjainak műveivel és fogadta el eszméiket. Joggal tartják az első felvilágosult magyar polgárnak. Már életében több kötete jelent meg, irodalmi munkásságáért Kecskemét magisztrátusa polgárjoggal, adómentességgel tisztelte meg. Egykori lakóházának utódépületét is emléktábla jelöli a városban (lásd: Kecskemét, Rákóczi út 7.).

Radó Vilmos és Mojzes Mária:

Radó Vilmos a Kecskeméti színház legendás színigazgatója volt 1958 és 1974 között. Felesége, Mojzes Mária színésznő 1940-től 1977-ig volt a Katona József Színház tagja. Kezdetben operettek, zenés játékok főbb szerepeit alakította, majd prózai színésznőként kiválóan formált meg jellemszerepeket.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Források:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998

www.artportal.hu

Elkótyavetyélt védjegy vagy világhírű hungaricum? = Menedzsment Fórum 2006. júl. 12.