Az 1950-ben épült kocka alakú, háromszintes SZTK rendelőintézet helyén az 1773–1776 között épített Arany Sas vendégfogadó állott, amelyet a kecskemétiek csak Cserepes néven emlegettek. Udvari fészerében a 18. század legvégén alkalmi színpadot alakítottak ki, itt szerepeltek először a városban hivatásos magyar színjátszók, az Első Magyar Játékszíni Társaság. Vezetőjük a kecskeméti születésű Kelemen László volt.
A mai épület Piaristák terére néző falán 1962-ben emléktáblát helyeztek el.
Kelemen Lászlóék első kecskeméti előadását Liszka Béla helybeli
főreáliskolai tanár 1796-ra keltezte. Újabb vélemények szerint azonban
az első hivatásos magyar nyelvű színtársulat csak 1800 nyarán lépett fel
Kecskeméten. 1800-ban még Kelemen társulatának tagja volt a szintén
kecskeméti születésű és az 1780-as években a piarista gimnáziumban
(lásd: Kecskemét, Jókai u. 1.) diákoskodott Szerelemhegyi András, aki
színészként és/vagy zenei mindenesként valószínűleg közreműködött a
„Cserepes” udvarán megtartott előadásokon.
Az Arany Sas fogadóban kecskeméti tanulmányainak megkezdésekor megszállt
Jókai Mór, 1857-es országjárása idején pedig Ferenc József és felesége,
Erzsébet királyné. Később az épület járásbíróság, majd kórház lett.
1948-ban lebontották s két év múlva emelték helyére a ma is álló
épületet.
A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.
Források:
Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998
Bács-Kiskun megyei történeti és kegyeleti emlékhelyek számbavétele. Kecskemét, 1989.
Birck Edit: A Duna–Tisza köze irodalmi országútjain. = Honismeret 2001. 3.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése