Makó, Erdei Ferenc tér: Erdei Ferenc szobra

A Megyeház utcán végigmenve jutunk az Erdei Ferenc térre.

 

A tér 9. számú házának helyén állt valaha Erdei Ferenc (1910-1971) agrárközgazdász, politikus, szociográfus, tudományszervező szülőháza, amelyet a József Attila Múzeum udvarán (lásd: Makó, Megyeház u. 4.) udvarán rekonstruáltak.

 
A róla elnevezett téren 1987-ben állították fel szobrát. Rajki László alkotása ma már nincs ott, ugyanis 2019 novemberében a város képviselőtestülete eltávolíttatta.

A politikus végakaratának megfelelően a közeli református temetőben nyugszik.

A fénykép 2007 júliusában készült.

Forrás:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 

köztérkép.hu 

Gyula, Apor Vilmos tér 7. Erkel Ferenc szülőháza

A földszintes, klasszicista jellegű németgyulai iskola és kántortanítói lakás 1795-ben épült. Az L alakú épület Apor térre néző szárnya volt az iskola, a Dürer utcára néző pedig a tanítói lakás, melynek ablakai közül kettő a térre néz.

 
Ebben a házban született 1810. november 7-én Erkel Ferenc a németgyulai tanító fiaként, s testvéreivel együtt itt nevelkedett szeretetteljes családi légkörben. Első zenei tanítója remekül muzsikáló édesapja volt.

Már néhány héttel Erkel halála után, 1893. július 5-én a házat emléktáblával jelölték meg, amelyet 1910-ben, születésének centenáriumán a most is látható díszesebbre cserélték.
A korábbi tantermek helyén először 1960-ban rendeztek kiállítást, majd 1970-ben nyílt meg az Erkel Ferenc Emlékmúzeum. 1985-ben kibővítették, múzeumnak rendezték be az eredeti tanítói lakás helyiségeit is, köztük azt a sarokszobát, amelyben Erkel született. Az Emlékház gyűjteményében megtekinthetőek az Erkel család relikviái, s itteni életkörülményeikbe is bepillanthat a látogató.

Ebben a kisebb szobában született Erkel:

Rekonstruálták a család konyháját:

Az Erkel Emlékház Dürer Albert utcai falán a Dürer családnak is emléket állítottak: Albert Dürer festőművész (1471–1528) édesapja ugyanis a ma már Gyulához csatolt Ajtós nevű faluból származott.
 

Az emlékhelyről ITT írtam részletesebben.
 

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Források:

Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2. bőv. kiad. Gyula, 1995

Czeglédi Imre: Erkel Ferenc Emlékház /Tájak, korok, múzeumok 238./

Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel–gyűjteménye. Gyula, 2007. /Gyulai katalógusok 12.

Pécs, Mária utca 16.

Emléktáblája szerint ebben a házban született 1880. február 9-én Fejér Lipót, a nagy magyar matematikus.

Édesanyja Goldberger Viktória, édesapja Weisz Samu kiskereskedő. Anyai dédapja Nachod Sámuel orvos, nagyapja Goldberger József, az első magyar–héber társalgási nyelvkönyv szerzője. Elemi iskoláit Pécsett végezte, ugyanitt érettségizett 1897-ben a főreáliskolában. A főreáliskola első éveit nehezen végezte, matematikából magántanárt kellett mellé fogadni...

Budapesti és berlini tanulmányai után 1905 - 1911 között a kolozsvári egyetemen, majd 1911-től haláláig a Budapesti Tudományegyetemen tanított. Körülötte alakult ki a világhírű Fejér-iskola (Csillag Pál, Egerváry Jenő, Erdős Pál, Fekete Mihály, Kalmár László, Lukács Ferenc, Pólya György, Riesz Marcel, Szász Ottó, Szegő Gábor, Szidon Simon, Turán Pál). A Fourier-sorok analízisén kívül jelentős eredményeket ért el a konstruktív függvénytanban (Fejér-interpoláció és mechanikus kvadratúra) és a komplex függvénytanban. A róla elnevezett Fejér-tétel a Fourier-sorok összegezhetőségére vonatkozik.

„Kívülállónak nem lehet elmondani, hogy milyen volt Fejér Lipót. Óriás volt. Földöntúli vigasztalás a puszta lénye. Aki nem ismerte, az valamit nem tud a világról, és sohasem fogja megtudni.” (Ottlik Géza)

A fényképeket 2006 júliusában készítettem.

Források:

www.info.omikk.bme.hu/archivum/magyarok/htm/fejerrov.htm

Magyar életrajzi lexikon

Kiskőrös, Petőfi tér 5. Petőfi Sándor szülőháza

A nádfedeles, deszkaoromzatú, 1790 körül épült házat Petrovics István hentes és mészáros 1821-ben vette bérbe, s felesége, Hrúz Mária itt szülte első gyermeküket, Sándort. Az 1790 körül épült zsellérházban kapott helyet a Petőfi Emlékmúzeum. A ház homlokzati márványtábláján ez olvasható: "Itt született Petőfi 1822. december 31-én". A bejárati ajtó szemöldökfája felett a költő sorait olvashatjuk: "Szent a küszöb, melyen beléptem én, / Oh szent a szalma kunyhók küszöbe. / Mert itt születnek a nagyok, az ég / A megváltókat ide küldi be."

 

Itt kapott helyet a Petőfi Emlékmúzeum.

A ház konyhájában korabeli használati tárgyak láthatók. Az utcai szoba a Petrovics család bútoraival és egykori használati tárgyaival emlékeztet arra, hogy ott született a nemzet nagy költője. A képen látható ágyat az elszegényedett Petrovics család annak idején Dömösön eladta más bútorokkal együtt, s 1890-ben a Magyar Írók és Művészek Társasága kutatta fel és vásárolta meg.

A fényképeket 2004 októberében készítettem.

Források:

Látnivalók Bács-Kiskun megyében. /Vendégváró/. Well-Press Kiadó, 2002.

Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében. Kiskőrös, Petőfi Sándor Társaság, 1996

Kecskemét, Wesselényi utca 6.

Az emeletes városi házon olvasható emléktábla szerint itt született 1867. április 29-én Fényes Adolf.

Heltai Nándor, kecskemét történetének kutatója szerint a tábla szövege pontatlan, mert a festőművész nem ebben a házban, hanem a helyén állott korábbi épületben született. Szerinte ez a ház Moór Emánuel zongoraművész és feltaláló szülőháza. Ő viszont Fényes Adolfnál néhány évvel korábban, 1863-ban született, tehát - ha Heltai információja helyes - ő sem ebben a házban, hanem az elődében látta meg a napvilágot.

A mára csaknem elfelejtett Moór Emánuel (1863. február 19. – 1931. október 20.) műveit a maga korában egyedül Pablo Casals értékelte. Casals Öröm és bánat címmel magyarul is közreadott emlékirataiban beszéli el ismeretségét a különc, akkoriban Svájcban élő muzsikussal, aki félbehagyott zeneszerzői tevékenységét Casals ösztönzésére folytatta tovább. Casals nemcsak maga játszotta műveit (bécsi bemutatkozó koncertjén például az ő egyik gordonkaversenyét adta elő), hanem sokat tett azért, hogy jelentős zenekarok és művészek is műsorukra tűzzék azokat.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Források:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapo, 1998

Pablo Casals: Öröm és bánat. Pablo Casals emlékei. Bp. Zeneműkiadó, 1973.

Kecskemét, Őz utca 17.

Az ezen a helyen egykor állt, azóta lebontott magaskerítéses, kunkapus, az utcára két kis ablakkal néző házban született 1909. október 16-án és töltötte élete első hónapjait Mezei Mária színművésznő.

Édesapja, dr. Mezey Pál közjegyző volt. Édesanyja, Igó Mária a szülés után két héttel belehalt a gyermekágyi lázba.

Házukat az 1911-es nagy földrengés erősen megrongálta; a család — édesapja közben újra megnősült — elköltözött Székelyudvarhelyre.

A családnak tragédiát hozott várost Mezei Mária nem szerette, csak évtizedek múlva békélt meg vele. Szeretett volna a kecskeméti református temetőben, szülei mellett pihenni, de a temető bezárása ezt lehetetlenné tette.

A fényképet 2006 augusztusában készítettem.

Források:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998

Mezei Mária: Vallomás-töredékek 1963 május. Bp., 1981

Kecskemét, Kodály tér 1. Vasútállomás

A kecskeméti vasútállomás többször átalakított főépületében született Kodály Zoltán 1882. december 16-án.

Szülei, Kodály Frigyes, akkor teherfuvarozási pénztáros, és Jaloveczky Paulina vasúti hivatalnok 1879 júniusától 1883 májusáig laktak az épületben. Hogy annak pontosan melyik részén, ma már lehetetlen kideríteni, mert a vasútállomás 1938–1939-es átépítésekor megszüntették az emeleti lakásokat.
Kodály csak élete első pár hónapját töltötte Kecskeméten, ugyanis Kodály Frigyest Szobra helyezték állomásfőnöknek.

Az épület falán Imre Gábor bronzdomborművével díszített emléktábla állítja meg az arra járókat, rajta Kodály szép mondása: "Engem szívébe fogadott Kecskemét..."

Az emlékhelyről részletesebben ITT írtam.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Források:
Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998
Eősze László: Kodály Zoltán életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1977

Kecskemét, Katona József utca 5. Katona József szülőháza

Egyes útikönyvek szerint a ház csak cseréptetős mása Katona József egykor itt állott szülőházának, más források szerint viszont a falai eredetiek, csak jócskán felújítottak.

 

A ház Katona Tamás takácsmesteré, a drámaíró nagyapjáé volt, azóta élt benne a család. Katona József apja is takácsmester volt.

Miután Katona József pesti tanulmányai és színházi működése után hazatért a városba, városi ügyész lett és itt, a szülői házban élt.

Itt történt, hogy Katona Józsefet meglátogatta egy régi színész ismerőse, Udvarhelyi Miklós, aki 1860-ban így emlékezett vissza találkozására Katona Józseffel:

"Színészek közül én voltam az első, kinek Bánk bánját egy délutáni órában atyjának szövőszékére ülve mindketten, egy kancsó bor mellett felolvasta."

Udvarhelyi Miklós lett az, akinek köszönhetően került sor 1830-ban, már Katona József halála után a Bánk bán kassai ősbemutatójára, ugyanis jutalomjátékára Udvarhelyi a Bánk bán egy szerény szerepét, Mikhál bánt választotta.

Katona József a kecskeméti városháza régi épületében hunyt el szívszélhűdés következtében (lásd: Kecskemét, Kossuth tér).

Egykori lakóházában ma emlékmúzeuma tekinthető meg számos eredeti relikviával.

Emléktábláját 1883-ban avatták fel.

A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.

Források:
Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998
Katona emlékkönyv. Kecskemét, Katona József Kör, 1930

Baja, Vörösmarty utca 6.

A modern lakóház helyén állt egykor Mészáros Lázár, az első magyar hadügyminiszter szülőháza. Kemény Simon 1931-es írása szerint 1902. nagyszombat délutánján összeomlott... Márvány emléktábláját 1989-ben helyezték el az utódépületen. A portrédombormű Bartos Endre alkotása.

Mészáros Lázár 1796. február 20-án született Baján. Kicsiny gyermek volt még, amikor földbirtokos apja meghalt. Anyja beteges volta miatt a kis Lázár Katymáron nevelkedett nagybátyjánál, az ottani plébánosnál. Négyéves korában már írt és olvasott, „valami csoda kisfiúnak tartották”. Iskoláit Baján, Szabadkán, Pécsett, majd Pesten végezte. Hihetetlen műveltségre tett szert a világi és az egyházi ismeretekben egyaránt. Közben egyre jobban elmélyedt a katonai tudományokban, rendszeresen gyakorolta a fegyverforgatást és a lovaglást.
1813-ban vette kezdetét fényes katonai karrierje. 1845-ben a híres Radetzky-huszárezred ezredparancsnokává nevezték ki. Katonai elfoglaltságai mellett a tudományokkal is behatóan foglalkozott, elsősorban gazdasággal és hadüggyel. Tudományos előrehaladása egybeesett a magyar reformellenzéknek az abszolutizmus elleni küzdelmeivel. Akadémiai székfoglaló értekezésében a polgári társadalom ütőképes hadseregének képét vázolta fel.
Lombardiában állomásozott, amikor megtudta, hogy az első felelős magyar kormány hadügyminiszterévé nevezték ki. Ő volt a Batthyány-kormány egyetlen minisztere, aki nem mondott le, hadügyminiszterként lett a megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. 1849. január 9-én felmentették hadtestparancsnoki beosztásából, de a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásáig továbbra is hadügyminisztereként tevékenykedett. Ettől kezdve május 6-ig volt ideiglenes hadügyminiszter, majd július 1-jén Kossuth Lajos a leváltott Görgei helyére főparancsnokká nevezte ki. A temesvári csata után augusztus 14-én Törökországba távozott. Törökországban, Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban élt. 1858-ban Angliában hunyt el. hamvait a rendszerváltás után hozták haza szülővárosába (lásd: Baja, Rókus utca: Rókus temető).

Az egykori szülőház helye előtt, a Vörösmarty utca és a Déry Frigyes sétány sarkán állított a város kis emlékművet az Aradi vértanúknak.

A fényképeket 2007 októberében készítettem.

Források:

Gál Zoltán: Mészáros Lázár, a tudós katona. = www.bacskaisport.hu

Magyar életrajzi lexikon

Sárközi Mátyás: Honvédsír esőben. = Európai Utas 2003. 4.

Kemény Simon: Csonka-Bácska Tükre. Homok, 1931

Baja, Grauaug utca 3.

 

Gál Zoltán bajai helytörténész szerint a Szentháromság tér 8. számú épület mögötti kis Grauaug utcában, a 3. számú ház helyén állt egykor Tóth Kálmán költő szülőháza.

A helyszín 2007-ben

A következőket írta erről: 

Valóban elterjedt nézet, hogy a költő a mai Tóth Kálmán utca 10. szám alatt született volna. Az épületen van is erre vonatkozó emléktábla. A valóságban a költő a mai Grauaug utca 3. alatt volt ház helyén született. Édesapja uradalmi tiszt volt, így laktak abban a lakásban, mely helyén most [2007] egy új épület készül. A telek egybefüggött a Főtér 8. szám, a belvárosi cukrászda helyén levő telekkel. Az 1840-es nagy tűzvész idején a család a Grassalkovich-palotába, a mai Városháza helyére menekült, majd a Tóth Kálmán utca 10. alá költözött, mely az uradalom háza volt.

A fényképet 2007 októberében készítettem.

Baja, Tóth Kálmán utca 10.

 

1790 körül épült, mai formájára 1927-ben átalakított lakóház. A házon látható emléktábla szerint ebben a házban született 1831-ben Tóth Kálmán költő.

Gál Zoltán bajai helytörténész kutatásai szerint a ház kötődik Tóth Kálmánhoz, de nem ebben született; itt később, az 1840-es tűzvész után lakott családjával. Szerinte szülőháza a Szentháromság tér 8. számú épület háta mögött, a mai Grauaug utca 3. számú ház (lásd ott) helyén állt.

A fényképeket 2007 októberében készítettem.

Forrás:

Magyarország műemlékjegyzéke: Bács-Kiskun megye. Bp. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2006

Baja, Táncsics utca 28.

Mint a homlokzatán elhelyezett emléktáblán is olvasható, ebben az 1840 körül épült házban született 1872. május 12-én Telcs Ede szobrászművész, a magyar éremművészet világhírnevének megteremtője.

Apai nagyapja Teltsch Áron, a morvaországi Nikolsburgból vándorolt be Magyarországra. Sírkőfeliratok vésésével, emblémák készítésével, címfestéssel foglalkozott.
Édesapja, Teltsch Mór, Pápán látta meg a napvilágot 1842-ben. Cipészmesterként dolgozott. 1870-ben vette nőül az elszegényedett bajai gabonakereskedő lányát, Wollner Annát. Tizenkét gyermekük született (közülük nyolc nőtt fel), másodikként Telcs Ede. Az ő gyermek- és ifjúkora idején a család már Szabadkán élt.
16 éves korában Bécsbe ment, ott vált szobrászművésszé.
Sokoldalú szobrászati tevékenységet folytatott. Alkotott monumentális emlékszobrokat, mint például a budapesti Vörösmarty téren álló, Kallós Edével közösen készített Vörösmarty-szoborcsoportot, s ő készítette Barabás Miklós és Munkácsy Mihály síremlékét. Hüvelyk Matyi című szobrának másolata Baján lakótelepi környezetben áll (lásd: Baja, Kölcsey utca 45.). Egész életében foglalkoztatta az érme- és plakettszobrászat is.

Budapesten hunyt el 1948-ban. Hagyatékát a bajai Türr István Múzeum őrzi.

A fényképeket 2007 októberében készítettem.

Források:

Magyarország műemlékjegyzéke: Bács-Kiskun megye. Bp. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2006

www.c3.hu/~aevk/bek/banati/telcs.htm

Baja, Bartók Béla utca 10.

Mint az épület homlokzatán elhelyezett emléktáblán is olvasható, egykor itt állott az a ház, amelyben született 1825. augusztus 11-én Türr István, a nagy magyar szabadságharcos, Garibaldi szárnysegéde, a marsalai hős.

Apja Türr Jakab, anyja Udvary Terézia volt. Iskoláit szülővárosában végezte barátjával, Tóth Kálmán költővel együtt. Fiatalon beállt katonának, a császári hadseregben Ferenc Károly főherceg ezredében szolgált. Az 1848. évi olasz forradalom kitörésekor Radeczky seregével hadnagyi rangban Olaszországba került. 1849. január 19-én megszökött a seregből, és piemonti területre jutott, ahol egy alakuló magyar légió parancsnokságát vette át. A novarai vereség hallatán azonban csapata feloszlott, ő maga Badenba utazott, ahol a forradalmi seregben ezredes lett. A forradalmat azonban itt is leverték, és Türr Svájcba menekült. Ott értesült a világosi fegyverletételről, ekkor hosszabb tartózkodásra Londonba költözött.

A krími háború kitörésekor belépett az angol seregbe, ahol magas rendfokozatot kapott. 1855 végén az angol kormány megbízásából a dunai tartományokba utazott, ahol egy volt tiszttársa feljelentése nyomán elfogták, Bécsbe vitték, ahol a hadbíróság halálra ítélte, s csak Viktória királynő közbenjárására bocsátották szabadon. 1856-ban Törökországba ment, részt venni a cserkesz háborúban az oroszok ellen.

1859-ben, amikor kitört az olasz függetlenségi harc, több honfitársával együtt Türr is odasietett, hogy az Ausztria elleni háborúban részt vegyen. Itt Giuseppe Garibaldi mellett szolgált. A villafrancai béke után ismét Garibaldi mellé állt mint annak hadsegéde, s egyike volt a „halhatatlan ezrednek”, amely végül bevette Palermót. Palermo bevétele leginkább Türr tanácsai miatt sikerült, ezért Garibaldi a nemzetőrség főfelügyelőjévé és tábornokká nevezte ki. Harcban szerzett sebesülése miatt egy ideig a hadsereg további szervezésén fáradozott, majd döntő szerepe volt a messinai ütközetben aratott győzelemben is. Nápoly bevétele után Garibaldi a város polgári és katonai kormányzójává nevezte ki. A hadjárat után az olasz kormány megerősítette altábornagyi rangját, és kinevezte őt Viktor Emmanuel szárnysegédjévé, ezáltal sok kényes diplomáciai ügy elintézését bízták rá.

1861. szeptember 10-én Mantovában feleségül vette III. Napóleon unokahúgát, Wyse-Bonaparte Adélt.

Az általános amnesztia után visszatért Magyarországra, és itt a közügyekben élénken részt vett, s közben politikai missziókat is teljesített: 1870-ben, bár nem hivatalosan, sokat fáradozott a francia, olasz és osztrák–magyar szövetség létrehozása körül. Élete alkonyán legtöbb idejét Párizsban töltötte, több olasz királyi rend nagykeresztes vitéze volt. Mind a mai napig az ő nevét viseli a palermói laktanya.

A fényképeket 2007 októberében készítettem.