A modern lakóház helyén állt egykor Mészáros Lázár, az első magyar
hadügyminiszter szülőháza. Kemény Simon 1931-es írása szerint 1902. nagyszombat délutánján összeomlott... Márvány emléktábláját
1989-ben helyezték el az utódépületen. A portrédombormű Bartos Endre alkotása.
Mészáros Lázár 1796. február 20-án született Baján. Kicsiny gyermek volt
még, amikor földbirtokos apja meghalt.
Anyja beteges volta miatt a kis Lázár Katymáron nevelkedett
nagybátyjánál, az ottani plébánosnál. Négyéves korában már írt és
olvasott, „valami csoda kisfiúnak tartották”. Iskoláit Baján, Szabadkán,
Pécsett, majd Pesten végezte. Hihetetlen műveltségre tett szert a
világi és az egyházi ismeretekben egyaránt. Közben egyre jobban
elmélyedt a katonai tudományokban, rendszeresen gyakorolta a
fegyverforgatást és a lovaglást.
1813-ban vette kezdetét fényes katonai karrierje. 1845-ben a híres Radetzky-huszárezred ezredparancsnokává nevezték ki. Katonai elfoglaltságai mellett a tudományokkal is behatóan foglalkozott, elsősorban gazdasággal és hadüggyel. Tudományos előrehaladása egybeesett a magyar reformellenzéknek az abszolutizmus elleni küzdelmeivel. Akadémiai székfoglaló értekezésében a polgári társadalom ütőképes hadseregének képét vázolta fel.
Lombardiában állomásozott, amikor megtudta, hogy az első felelős magyar kormány hadügyminiszterévé nevezték ki. Ő volt a Batthyány-kormány egyetlen minisztere, aki nem mondott le, hadügyminiszterként lett a megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. 1849. január 9-én felmentették hadtestparancsnoki beosztásából, de a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásáig továbbra is hadügyminisztereként tevékenykedett. Ettől kezdve május 6-ig volt ideiglenes hadügyminiszter, majd július 1-jén Kossuth Lajos a leváltott Görgei helyére főparancsnokká nevezte ki. A temesvári csata után augusztus 14-én Törökországba távozott. Törökországban, Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban élt. 1858-ban Angliában hunyt el. hamvait a rendszerváltás után hozták haza szülővárosába (lásd: Baja, Rókus utca: Rókus temető).
1813-ban vette kezdetét fényes katonai karrierje. 1845-ben a híres Radetzky-huszárezred ezredparancsnokává nevezték ki. Katonai elfoglaltságai mellett a tudományokkal is behatóan foglalkozott, elsősorban gazdasággal és hadüggyel. Tudományos előrehaladása egybeesett a magyar reformellenzéknek az abszolutizmus elleni küzdelmeivel. Akadémiai székfoglaló értekezésében a polgári társadalom ütőképes hadseregének képét vázolta fel.
Lombardiában állomásozott, amikor megtudta, hogy az első felelős magyar kormány hadügyminiszterévé nevezték ki. Ő volt a Batthyány-kormány egyetlen minisztere, aki nem mondott le, hadügyminiszterként lett a megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. 1849. január 9-én felmentették hadtestparancsnoki beosztásából, de a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásáig továbbra is hadügyminisztereként tevékenykedett. Ettől kezdve május 6-ig volt ideiglenes hadügyminiszter, majd július 1-jén Kossuth Lajos a leváltott Görgei helyére főparancsnokká nevezte ki. A temesvári csata után augusztus 14-én Törökországba távozott. Törökországban, Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban élt. 1858-ban Angliában hunyt el. hamvait a rendszerváltás után hozták haza szülővárosába (lásd: Baja, Rókus utca: Rókus temető).
Az egykori szülőház helye előtt, a Vörösmarty utca és a Déry Frigyes sétány sarkán állított a város kis emlékművet az Aradi vértanúknak.
A fényképeket 2007 októberében készítettem.
Források:
Gál Zoltán: Mészáros Lázár, a tudós katona. = www.bacskaisport.hu
Magyar életrajzi lexikon
Sárközi Mátyás: Honvédsír esőben. = Európai Utas 2003. 4.
Kemény Simon: Csonka-Bácska Tükre. Homok, 1931
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése