A színház a Magyarországon is sokat dolgozó, kitűnő, elsősorban színházépítésre specializálódott bécsi Hermann Helmer és Ferdinand Fellner tervei szerint 1895–96-ban épült eklektikus stílusban.
Főhomlokzatán Katona József és Kisfaludy Sándor szobrai láthatók.
Megnyitó előadásán Katona József Bánk bánja került színre Szacsvay
László, Jászai Mari és Márkus Emília főszereplésével. Az egyik közeli
utcában (lásd: Kecskemét, Katona József utca 5.) született és élt Katona
József nevét 1916-ban vette fel.
A budapesti Vígszínházra emlékeztető, városképi jelentőségű, gyönyörű színházépületet Juhász Gyula nevezte először ékszerdoboznak.
A budapesti Vígszínházra emlékeztető, városképi jelentőségű, gyönyörű színházépületet Juhász Gyula nevezte először ékszerdoboznak.
Belső terének vörös–arany színű, igazi klasszikus látványát a filmesek is felfedezték: eddig mintegy húsz magyar és külföldi játékfilmet forgattak itt, köztük a Richard Wagner és Liszt Ferenc életéről szóló filmsorozatok, valamint Az operaház fantomja című rockopera filmváltozatának egyes jeleneteit.
Több alkalommal ünnepelték a színházteremben a kecskeméti születésű Kodály Zoltánt, mint például 1947. december 18-án, amikor a város díszpolgára lett.
Kodály nyolcvanadik születésnapjának szintén itt megünnepelt estjét 1962. december 16-án különösen emlékezetessé tette, hogy Illyés Gyula maga olvasta fel Bevezetés egy Kodály–hangversenyhez című versét. Ugyanazon a napon Illyés jelenlétében Kodály avatta fel a színház mögött Vígh Tamás Katona József–emlékművét.
A fényképeket 2006 augusztusában készítettem.
Forrás:
Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése