Sárospatak, Iskolakert - szobrok, emlékművek

A Református Kollégium (lásd: Sárospatak, Rákóczi u. 1.) bejáratával szemben találjuk az Iskolakertnek nevezett parkot. Az 1980-as években természetvédelmi területté nyilvánított Iskolakert sajátos nemzeti érték, mely egyedülálló az országban.
Sétányai mentén Patakhoz kötődő jeles személyiségek szobrai állnak.

Ezek áttekintését kezdjük a legjelentősebb emlékművekkel.

Lorántffy Zsuzsanna (1600-1660) egész alakos ülő bronzszobra az Iskolakert főútja mentén, a Kossuth kollégiumhoz vezető út tengelyében található. Horváth Géza szobrászművész alkotását 1931-ben leplezték le.

Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége sokat tett a kollégiumi oktatás fellendítéséért. Férje 1648-ban bekövetkezett halála után is a városban maradt. Meghívására érkezett a pataki kollégiumba tanárként 1650-ben Comenius. A fejedelemasszony nyomdát is alapított 1651-ben. Patakon hunyt el 1660. április 18-án.

Kossuth Lajos (1802-1894) egész alakos bronzszobra az Iskolakert díszterén található. Marton László alkotását 1973-ban avatták fel.
A nagy államférfi az 1819/20-as tanévben volt a Református Kollégium (lásd: Sárospatak, Rákóczi u. 1.) diákja.

1870 körül avatták fel az Iskolakertben a Pálóczi-Horváth-testvérek emlékművét. Készítője báró Vay Miklós főiskolai gondnok, szobrászművész. Az álló alakos nő a tudomány múzsája, bal kezében nyitott könyv, benne Bacon-idézet: ”A tudomány hatalom.”
Pálóczi-Horváth Simon és testvére, Mária a 19. század második felében jelentős összegekkel támogatta a református kollégiumot.
Az emléművet portrédomborművük díszíti. 

Következzenek a kisebb szobrok:

Kazinczy Ferenc bronz mellszobrát, amelyet Maugsch Gyula készített, az Iskolakert díszterén helyezték el magas talapzaton. 1931. szeptember 30.-án avatták fel, állíttatta Kazinczy Gábor, a Pataki Diákok Országos Szövetségének elnöke.
A szobor márvány párja a Széphalmi Múzeumban található.

Kazinczy Ferenc (1759-1831)

Kazinczy Ferenc 1769 szeptemberétől 1777-ig tanult a református kollégiumban. Később Széphalomról (lásd: Széphalom, Kazinczy Mauzóleum) is gyakran átrándult Patakra. Kollégiumi éveiről részletesen írt "Pályám emlékezete" című emlékiratában. 1811-ben Sárospatakon látott napvilágot a nyelvújítási harcot elindító "Tövisek és virágok" című kötete.

Csokonai Vitéz Mihály bronz mellszobra Vilt Tibor alkotása (1972). Csokonai 1795. decemberétől 1796. júliusáig Kövy Sándor professzortól jogot tanult Patakon.

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)

Fáy András bronzból készült mellszobra az Iskolakerti szoborsétányon található. Szathmáry Gyöngyi szobrászművész alkotását 1986-ban avatták fel.

Fáy András (1786-1864)

"A haza mindenese" 1893 és 1798 között tanult a kollégiumban, majd a pozsonyi líceum után itt fejezte be középiskolai tanulmányait. 

Egressy Béni bronz mellszobrát, Kelemen Kristóf alkotását 1989-ben, születésének 175. évfordulója alkalmából avatták fel. Talapzatán hangjegyekkel és szöveggel a Szózat első két sora látható.

Egressy Béni (1814-1851)

Egressy Béni 1828–1831 között volt a kollégium diákja. Szobrának felállítását Béres Ferenc énekművész kezdeményezte; ma már az ő szobra is az Iskolakertben áll, ugyanezen az oldalon.  

Erdélyi János bronz mellszobra a Kossuth Kollégiumhoz vezető út bal oldalán, stilizált tulipánmotívumokkal díszített kő talapzaton áll. Gyöngyössy Berta alkotását 1914-ben avatták fel.

Erdélyi János (1814-1868)

Erdélyi pataki diák, majd 1851-től tanár volt. Filozófiát, majd magyar és egyetemes irodalomtörténetet adott elő, s jelentős szerepet játszott a magyar népzenei gyűjtőmozgalom megindulásában. A Nagykönyvtár igazgatójaként megalapította és szerkesztette a Sárospataki Füzeteket.
Patakon hunyt el, sírja a református temetőben van. 

Tompa Mihály 1832 és 1844 decembere között tanult bölcsészetet, jogot és teológiát a pataki református főiskolán, közben 1838/39-ben Sárbogárdon volt segédtanító. Sárospatakon és környékén népmondákat gyűjtött, s ezeket - az Eperjesen gyűjtött regékkel együtt - Pesten könyv alakban megjelentette. 1860. július 8-án a Sárospataki Református Kollégium 300 éves fennállásának ünnepségén ő maga szavalta el "Lorántffy Zsuzsanna emlékezete" című költeményét (a fejedelemasszony halálának abban az évben volt 200. évfordulója).

Tompa Mihály (1817-1868)

Kazinczy Gábor bronz mellszobrát, Maugsch Gyula alkotását 1937-ben avatták fel a Kossuth Kollégiumhoz vezető út jobb oldalán.

Kazinczy Gábor (1818-1864)

Nagybátyja, Kazinczy Ferenc példáján felbuzdulva már tizenhárom éves korában elhatározta, hogy író lesz. Népbarát című lapja köré egész írókör tömörült. Későbbi életében már a politika játszotta a vezető szerepet: a reformellenzék egyik legnépszerűbb alakja volt. Szónoki tehetsége, melyet Petőfi is magasztalt, kortársai véleménye szerint Kossuthéval vetekedett. A szabadságharc bukása után hazája sorsa felett kétségbeesve a Borsod megyei Bánfalván húzódott meg, és csak 1861-ben lépett újra a nyilvánosság elé élete egyik legnagyobb hatású országgyűlési beszédével, majd reményeiben csalatkozva újra és most már véglegesen eltemetkezett magányába.

Kazinczy Lajos honvéd tábornok, a 15. aradi vértanú Kazinczy Ferenc fia volt. 1931-ben felavatott bronz mellszobra, Maugsch Gyula alkotása az iskolakerti dísztér bal oldalán található. 

Kazinczy Lajos (1820-1849)

Tóth Ede író kőből faragott mellszobra Ugray György alkotása (1972).

Tóth Ede (1844-1876)

Az egykori pataki diák sok nyomorgás után, iskoláit abbahagyva 1864-ben vándorszínésznek állt. Éveken át rendületlenül próbálkozott az írással, de tehetségét addig nem fedezték fel, míg 1874-ben meg nem írta "A falu rossza" című színművét, mellyel elnyerte a 100 arany értékű Nemzeti Színház 100 arany értékű pályadíját, s egy csapásra híressé vált. A sok nélkülözés azonban annyira megrongálta egészségét, hogy tüdőbaján már nem lehetett segíteni. Rövid munkásságával is új lendületet tudott adni a népszínműnek.

Móricz Zsigmond kő mellszobra Andrássy Kurta János alkotása (1968).

Móricz Zsigmond (1879-1942)

Nagy írónk szülei 1893 és 1899 között Patakon laktak. Móricz 1894 augusztusában eljött a debreceni kollégiumból (lásd: Hajdú-Bihar megye/Debrecen, Kálvin tér 16.) és a következő tanévben a pataki kollégium (lásd: Sárospatak, Rákóczi u. 1.) negyedik osztályába iratkozott be. 1897 elején innét ment tanulni a "három nevezetes szekunda" után Kisújszállásra.
A sárospataki kudarc mély nyomokat hagyott Móriczban. Hiába invitálták, a kollégium küszöbét sokáig nem volt hajlandó átlépni, noha többször is megfordult a városban. Egyes monográfusok szerint a "Légy jó mindhalálig" megírásában itteni kollégiumi élményei is közrejátszottak.

Harsányi Zsolt író, újságíró szobra, amelyet 1990-ben avattak fel, Péterfy László alkotása. Az egykori pataki diák a két világháború között az egyik legnépszerűbb magyar író, az Új Idők című lap állandó munkatársa és a Magyar PEN Club főtitkára volt. Regényei ma újra népszerűek. 

Harsányi Zsolt (1887-1943)

Komáromi János író fehér kőből készült mellszobra Balázs István alkotása. 1969. szeptember 21.-én leplezték le.

Komáromi János (1890-1937)

Komáromi János 1911-ben lépett újságírói pályára. Eleinte a Budapesti Hírlapnál dolgozott, majd 1920-tól a Magyarság munkatársa, több tucat elbeszélés és regény szerzője. Hazaszeretete, kötődése a szülőföldhöz és a sárospataki alma materhez valamint könyveinek ízes magyar nyelvezete méltán népszerűvé tették.
Első nyomtatásban megjelent írása is Sárospatakhoz kötődik: gimnazista korában írta „Gyalog az Alföldön” című útirajzát, amellyel elnyerte a Magyar Turista Egyesület első díját.
"Pataki diákok” című könyvében nemcsak iskolájának állított emléket, hanem a saját, nélkülözésekkel teli gyermekkorát is megírta.

Az énekművész Béres Ferenc pataki diák volt, s 1968-ban jelentős képzőművészeti gyűjteményt ajándékozott a városnak (lásd: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 14.). Halála után egykori alma materébe került zenei könyvtára is (lásd: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 19.).pataki diák volt, s 1968-ban jelentős képzőművészeti gyűjteményt ajándékozott a városnak (lásd: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 14.). Halála után egykori alma materébe került zenei könyvtára is (lásd: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 19.).

Béres Ferenc (1922-1996)

Pécsi Sándor színész, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész bronzszobrát, Marton László alkotását 1984-ben állították.

Pécsi Sándor (1922-1972)

Pécsi Sándor nyolc évet töltött a híres sárospataki kollégiumban. Később sok szeretettel és hálával gondolt vissza a pataki diákévekre: "Itt faragtak embert belőlem" - mondta.

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:
Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995
www.hermuz.hu
www.sarospatak.hu