Az egykori várárok északi lejtőjén helyezték el 1977-ben, a költő születésének centenáriumán Melocco Miklós carrarai márványból készült Ady Endre-szobrát.
A szobrász a beteg, ágyban pihenő költőt idézi meg. A fekvő testet a
márvány "takaró" teljesen befedi, csak a fej s a csukott szemű,
halottnak is vélhető arc emelkedik ki alóla. Az arcot Melocco a Vedres
Márk által készített hiteles halotti maszk alapján formálta meg.
Romváry Ferenc a következőképpen jellemzi a szobrot:
"Melocco egyszerűen tudomásul veszi a megmásíthatatlant: Ady halott, Ady
azonban halhatatlan. Az életút zárópontjára koncentrál, a lét-nemlét
pillanatát kapja el, hogy az állandóságot érzékeltesse: azt a
pillanatot, amikor a lélek elszáll a testből... A szenvedés már véget
ért, az arcvonások kisimultak, a fáradt test megnyugodott. ... Amikor
visszavonhatatlanul lezárul, ugyanakkor elkezdődik valami más,
minőségileg új korszak a költő utóéletében. ... Melocco ezt a kortól és
időtől függetlenné vált, elvonatkoztatott örök szellemet idézte meg, a
testiségétől szinte már megfosztott állapotban lévő, szférikus
magasságokban lebegő halhatatlanságot. A halhatatlan Ady Endrét formálta
meg az időtlenséget anyagában is jelképező, a kövek kövének nevezhető,
szikrázóan fehér carrarai márványban."
A fényképet 2006 júliusában készítettem. Azóta - a Köztérkép információi szerint - gyalázatos állapotba került...
Források:
Csorba Csaba: Pécs. Bp. Panoráma, 1983
Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs, 1982
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése