Az Alföld egyetlen középkori téglavárát a Maróthy család építtette a 15. század első felében.
Derékvárának saroktornyát 1482 után Corvin János
emeltette. Ő, mint a
trónöröklésből kiszorított herceg 1482 és 1504 között volt a vár ura, s
feleségével, Frangepán Beatrix-szel együtt gyakran tartózkodott itt. Halála után özvegye állandóan Gyulán
lakott. 1508-ban itt halt meg leánya, Corvin Erzsébet, a Hunyadi család
utolsó sarja.
1543-ban a vár történelmi esemény színhelye volt: itt tartott közös
országgyűlést Fráter György elnökletével az Erdéllyel határos nyolc
alföldi megye nemessége.
1552-től a vár a török elleni végvári rendszer láncszeme lett és ó-olasz
bástyás palánkvárrá alakították át. 1566-ban került török kézre, miután
erősítés hiányában, kilenc heti ostrom után Kerecsényi László kapitány
kénytelen volt feladni. Bár a török szabad elvonulást ígért, a maradék
védőket a janicsárok megtámadták és lemészárolták, Kerecsényi kapitányt
pedig foglyul ejtették és Nándorfehérváron kivégezték.
A vár 1695-ig volt török kézen. Akkori állapotát megörökítette leírásában Evlia Cselebi török világutazó.
A Rákóczi-szabadságharc után az ún. huszárvárat lerombolták, csak a belső vár maradt meg.
Az épület déli sarkán Tóth Béla: Végvári vitéz című lovas szobra áll.
A vár két bejárata közül a délkeleti oldalon van az ún. Kerecsényi kapu.
A boltíve alatti két helyiségben a helyi hagyomány szerint Damjanich
János és Lahner György tábornok volt elszállásolva 1849 augusztusában.
A várudvar 1964 óta a Gyulai Várszínház előadásainak színhelye.
A belső termekben a közelmúltban nyílt meg a Vármúzeum.
A vár előtt az egykori vizesárok kiszélesítésével csónakázótavat létesítettek, melynek közepén tószínpadot alakítottak ki.
A vár berendezett
termei és kápolnája igazi korabeli hangulatot nyújtanak a látogatóknak.
A fényképeket 2007 júliusában készítettem.
Források:
Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2. jav., bőv. kiad. Gyula, 1995
www.gyulavara.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése