Fénykorában itt, és a környező épületekben működött az Angster orgonagyár.
Alapítója, Angster József (1834–1918) nem született bele a szakmába.
Eszéki asztalos–tanoncként töltött évek után Bécsben tanulta a
hangszerkészítő szakmát. Tudását Párizsban tökéletesítette a világhírű
Cavaillé–Coll orgonagyárban, ahonnét az akkor elérhető legmagasabb
képzettséggel érkezett haza. Saját gyárának megalapítása után az első
kimagasló szakmai sikert a kalocsai székesegyház számára megépített orgonája hozta meg számára.
Kezdetben a párhuzamos József utcában működtek, majd a gyártelepet 1891-ben bővítették tovább bővítették a Mária utcában levő 35. számú épülettel; ezen a házon látható az 1989-ben
felavatott emléktábla.
A századfordulón a kitűnő Angster–orgonák már szinte benépesítették a
Kárpát–medencét, sőt eljutottak az akkori határokon túlra is. Közben Angster József fiai, Emil és Oszkár is bekapcsolódtak a munkába,
és apjuk 1918-ban ebben a házban bekövetkezett halála után ők vezették a
céget.
1940-ben a harmadik Angster–generáció vette át a vezetést: Angster József és Imre.
Az ő háborús idejükben is megtartotta hírét az üzem, de 1949. december
28-án bekövetkezett az államosítás, a fokozatos megszüntetés, a vezetők
meghurcolása és a berendezések kiselejtezése.
Napjainkban az
Angster–hagyomány a tudomány síkján a stuttgarti Fraunhofer tudományos
intézetben Angster Judit és férje, Miklós András révén, a gyakorlatban
pedig az 1992 óta működő Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra (Pécs, Buzsáki
utca 37.) munkájában folytatódik.
A fényképeket 2008 augusztusában készítettem.
Forrás:
Angster József: Az Angster-család és az Angster Orgonagyár történetéből.
= Angstertől Zsolnayig. Ipartörténeti tanulmányok. Pécs, 1999
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése