Sárospatak, Szent Erzsébet utca 19. Múzsák temploma

 

A Rákóczi-vár területén áll az egykori trinitárius kolostor, a mai Múzsák Temploma.

I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna nagy építkezései sorában emelték, valamikor az 1620-as években. 1651-ben ezt az épületet rendezte be lakodalmas háznak az akkor már özvegy Lorántffy Zsuzsanna fia, Rákóczi Zsigmond és a pfalzi választófejedelem lánya, Henrietta esküvőjére, itt szállásolták el a hercegné német udvartartását. Ezen a helyen zajlott le a lakodalom, de a tragikusan elhunyt Henrietta, majd Zsigmond halála miatt az udvartartás rövidesen kiköltözött az épületből, amelyet később gazdasági célokra használtak. 1690 körül II. Rákóczi Ferenc és húga, Julianna a Patakon letelepített trinitárius szerzeteseknek ajándékozta, akik átalakították saját céljaikra. 1786-ban, a rend feloszlatása után ismét belső átépítések következtek és uradalmi tisztviselők otthona lett.

Műemléki feltárást követően, amely folyamán kibontották a később emelt falakat, Makovecz Imre tervei alapján az épület az 1970-es évektől mint Borostyán Szálló és Étterem működött.
A Rákóczi Ferenc Múzeum az 1990-es évek végén olyan kiállítóhely létrehozását tűzte ki itt célul, amely minden művészeti ágat befogad. Ennek jegyében nevezték el a Múzsák Templomának, s nyitották meg benne Farkas Ferenc (1905–2000) zeneszerző emlékszobáját.

Farkas Ferenc életrajzilag nem kötődött Patakhoz, mégis szinte második otthonának érezte a települést. A zeneszerzőt a régi magyar muzsika forrásaival való közvetlen megismerkedés szándéka vezette a Református Kollégium könyvtárába. 1947-es pataki tartózkodása idején zenésítette meg Weöres Sándor: A tündér (Bóbita) című versét, mely Gyümölcskosár című dalciklusának része, s a dal itt hangzott fel először. Többször tartózkodott 1949 és 1960 között a várban működött Alkotóotthonban is.
Az emlékszoba számára fia, Farkas András, Svájcban élő karmester ajándékozott közel 200 darab tárgyat, ezekből állítottak ki egy bő válogatást.
 

 

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Détsy Mihály: Sárospatak. Bp. Corvina, 1974

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995

http://www.ferencfarkas.org/