Sátoraljaújhely, Deák Ferenc utca 10-12. Piarista templom, rendház és gimnázium

 

Sátoraljaújhely legértékesebb műemlék együttese a város legősibb részén, az ún. Barátszeren található.

A településrész az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendről, a pálosokról kapta nevét. A rend már a 13. század második felében megkezdte itt kolostorának (a képen balról) építését. A templom eredete is a 14. századra nyúlik vissza. Az épületegyüttest a pálos rend feloszlatása után, a 18. század végén a piaristák kapták meg. 

Az eredetileg koragótikus templom eredete is a 14. századra nyúlik vissza.

Barokk főhomlokzatát a későbbi átépítések során kapta, belseje azonban őrzi jellegzetes, középkori pálos alaprajzát a viszonylag rövid hajóval és a hosszú, sokszög záródású szentéllyel. Berendezése 1716 és 1736 között készült. Barokk főoltára Strécius János György lőcsei műterméből való. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom gyönyörű kőfaragású toronyóráját ma a kolostor folyosóján őrzik - az első magyarországi mechanikus óra számlapja 1501-ben készült.

A templom déli oldalához I. Rákóczi Ferenc kis kápolnát építtetett. Kriptájába került később az ellenreformáció ismert harcosának, Csepelényi Györgynek holtteste.

A piarista templom előtt a közelmúltban állították fel V. István király szobrát. A település 1261-ben V. Istvántól kapott városi kiváltságokat. A kiváltságlevél kihirdetésének napját, szeptember 24-ét 2001-ben a város napjának nyilvánították.

Balogh Géza alkotása, 2001

A korábban kétszintes rendházat 1698-ban bővítették kétemeletesre.

Templom felőli oldalát barokk architektonikus falfestés díszíti. Földszinti kerengője árkádokkal nyílt a belső udvar felé, a kerengő déli részének gótikus keresztboltozata méltóságteljes látványt nyújt. A refektórium - az egykori ebédlő - mennyezetén gazdag, festett stukkódísz látható.
Egykor itt működött a pálosok, majd a 18. század végétől utódaik, a piaristák által fenntartott iskola.
Több jeles iskolai színjátékot is bemutattak itt, 1765-ben például azt a Bacchus-drámát, melyben maga Apollo irigyli el Bacchustól tokaji székhelyét. Ugyancsak itt keletkezett a ma is közkedvelt Kocsonya Mihály házassága című darab is.
Kossuth Lajos 1810 és 1816 között még e falak közé járt iskolába (a mai gimnázium helyén álló első épület csak 1820-ra készült el).

Gábor Éva Mária alkotása, 2002

A templom mellett jobbról a Kossuth Lajos Gimnázium 19. század végi épülete áll.

Az iskola jogelődjét, amely első három évtizedében a rendház épületében működött, II. József rendeletére 1789-ben alapította a piarista rend. Az első években négy évfolyamos algimnáziumként működött, majd az 1806-ban kiadott II. Ratio Educationis hatosztályos főgimnáziummá minősítette.
A mostani épületet első formájában 1820-ban adták át rendeltetésének. A század végén új szárnnyal bővítették, majd 1908 körül lebontották a legkorábbi épületrészt és annak helyére is modernebb szárnyat húztak fel.
A piaristák iskolájában sok, később országos hírnevű személyiség tanult, például Kossuth Lajos, Andrássy Gyula, Trefort Ágoston, Kazinczy Lajos. 1846 és 1852 között - papnak készülve - itt végezte tanulmányait Paulay Ede színész, rendező, műfordító.
 

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 2003

http://www.satoraljaujhely.hu/index.php/a-varos/ertektar

www.kossuth-saujhely.sulinet.hu
http://tokaj-turizmus.wplanet.hu/irodalmiut/_Toc108758785