Az iskolaépület története a török előtti időkre nyúlik vissza.
Déli szárnyának
földszinti része már 1518-ban szerepel a város történetében: ez volt a
város fürdőháza. A törökök kibővítve rituális fürdőnek használták.
Kiűzésük után az akkor kupolákkal fedett épület a reformátusok imaháza lett.
Melléje Wenckheim József földesúr iskolát építtetett, amely később
megkapta az egykori fürdőházat is. Az 1800-as évek első harmadában az egyesített épületet két
ízben is emeletráépítéssel bővítették, ekkor
alakult ki mai, klasszicista arculata. 1965-ben a 48-as utca felől oda
nem illő szárnyat építettek.
1819/20-ban ebbe az iskolába járt a kis Erkel Ferenc, s itt tanult
Pálffy Albert is. E falak között alapította meg a város első
közkönyvtárát 200 kötetes adományával Mogyoróssy János. 1849-ben
Damjanich kórházának egy részlege működött benne. 1857-ben itt nyitották
meg az első gyulai rajziskolát, melynek tanára, Karl Fischer bécsi
festő volt a fiatal Munkácsy Mihály első tanára.
A fényképeket 2007 júliusában készítettem.
Forrás:
Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2. jav., bőv. kiad. Gyula, 1995
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése