Az L alaprajzú, földszintes épület a 19. század elején épült barokk stílusban a magyargyulai jegyző lakásának.
1849-ben a város eladta egy
örmény származású tőzsérnek, akinek a családjába benősült dr. Ladics
György jogász. Az ifjú pár ide költözött, s utódaik is itt éltek a ház
múzeummá alakításáig. A hagyományőrző családban öt generáción át
megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek, s a
társas és szellemi életükről árulkodó tárgyak.
Az épületet és a gyűjteményt 1978-ban a város megvásárolta, s a ritka együttest felhasználva múzeumot rendezett be. A múzeum hat szobában mutatja be a 19-20. század vidéki polgári elitjének életét.
Az épület falán emléktábla jelzi, hogy 1849. júliusában ebben a házban szállt meg Petőfi Sándor, amikor Mezőberényből átjött a megyegyűlésre, hogy az országos eseményekről tájékozódjon. Házigazdája Békés megye akkori főjegyzője, Szakál Lajos népies költő volt, s itt tartózkodott Szakál unokatestvére, Sárosi Gyula is, az Arany trombita költője. A hagyomány szerint a három költő éjfélekig beszélgetett a haza sorsáról a szabadságharc utolsó szakaszában.
A fényképeket 2007 júliusában készítettem.
Forrás:
Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2., bőv. kiad. Gyula, 1995
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése