A Vártemplom Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma.
Előde az a kis, 9 m átmérőjű, kör alakú kápolna (rotunda) volt, amelyet
I. Endre király építtetett a királyi család és az udvartartás részére, s
melynek maradványai ma a templom nyugati bejáratánál láthatóak.
Később a rotunda közelében
nagyobb templomot emeltek, majd a román stílusú templomot 1350-ben
gótikus stílusban átépítették. Az 1377. évi tűzvész után háromhajós,
bazilikás szerkezetű templommá, majd a XV. század végén csarnoktemplommá
alakították át.
A Vártemplom oldalbejáratánál áll Varga Imre 1985-ben felállított, Szent Erzsébetet és férjét, Thüringiai Lajos őrgrófot megörökítő lovas szoborcsoportja.
A hagyomány szerint Erzsébet rövid élete során többször is hazalátogatott, s a Wartburg vára és Patak közti távolságot lóháton tette meg.
Szent Erzsébet 1207-ben Sárospatakon született, Gertrudisz királyné és II. Endre király lányaként. Nagy valószínűséggel a Vártemplom román kori elődjében keresztelték meg.
A Vártemplom oldalbejáratánál áll Varga Imre 1985-ben felállított, Szent Erzsébetet és férjét, Thüringiai Lajos őrgrófot megörökítő lovas szoborcsoportja.
A hagyomány szerint Erzsébet rövid élete során többször is hazalátogatott, s a Wartburg vára és Patak közti távolságot lóháton tette meg.
Szent Erzsébet 1207-ben Sárospatakon született, Gertrudisz királyné és II. Endre király lányaként. Nagy valószínűséggel a Vártemplom román kori elődjében keresztelték meg.
A Vártemplom temetkezési helyül is szolgált. Kriptájában helyezték örök nyugalomra Lorántffy Zsuzsannát és fiát,
II. Rákóczi Györgyöt, de más családtagokat is.
A képen Lorántffy Zsuzsanna egy udvarhölgyének sírköve látható, aki sírfelirata szerint nagyon szeretett olvasni...
1584 karácsonyán Balassi Bálint egy "huszárvágással" itt vette feleségül
özvegy unokahúgát, Dobó Krisztinát, hogy megszerezze a pataki várat és a
hozzá tartozó birtokot. A kalandfilmbe illő epizódról egy korabeli
jelentés így írt:
Úgy tett [Balassi], mintha Erdélybe indulna, és midőn Sárospatak felé kitért, 1584. december hó 25-én, az ókalendárium szerint, éppen az Úr születése ünnepén, ... bement a belsővárosi templomba a nyilvános prédikáció meghallgatásának ürügye alatt, mely midőn befejeződött és a nép nagyobb része a templomból eltávozott, megragadva unokatestvére, özvegy Dobó Krisztina kezét, előrelépett vele együtt Balassa Andrásnak valami prédikátora elé ..., akit ő maga Balassi Bálint megegyezés szerint magával hozott, és ott a templomban a házassági szertartás szerint összeadatta magát vele.
A gyors esküvő után fegyvereseivel elfoglalta a várat, azonban a fellármázott pataki polgárok hamarosan
elűzték.
A templom 2007-ben „basilica minor” rangot kapott. A határozatot Szent Erzsébet születése 800. évfordulójának évében hirdették ki, amikor felavatták Szent Erzsébet emléktábláját, Kovács István szobrászművész alkotását. (A tábláról nincs képem, mert néhány hónappal korábban jártam ott - K.K.)
A fényképeket 2007 nyarán készítettem
Források:
Ködöböcz József: Sárospatak a magyar művelődés történetében. Sárospatak, 1991
Barangolások Balassi Bálint nyomában. Bp. Balassi Bálint Intézet, 2005
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése