Baja, Rókus temető

 

A hatalmas gesztenyefák által díszített Rókus utca elején találjuk a Rókus temetőt. A temetőkápolna freskóit a bajai Éber Sándor (lásd: Baja, Jókai u. 19.) festette.

Oldalfalánál állították fel a kápolnában nyugvó Mészáros Lázár sírkövét.

Mészáros Lázár (1796-1858), az első felelős magyar kormány hadügyminisztere, altábornagy és Baja képviselője Baján született (lásd: Baja, Vörösmarty u. 6.). 1849 augusztusától emigrációban élt Törökországban, majd az Egyesült Államokban. Anglia és Skócia határvidékén, egy Eywood nevű településen hunyt el 1858. november 16-án, ahol látogatóban járt a szintén emigráns Teleki Sándor gróf anyósának birtokán. Ott is temették el.

Az Európai Utas 2003/4. számában Sárközi Mátyás írta le, hogy mintegy negyven évvel korábban hogyan találta meg a sírt a birtokhoz tartozó Titley nevű helység temetőjében. Rögtön felmerült a hamvak hazahozatalának gondolata, de azt az Amerikában élő leszármazottak csak a rendszerváltás után engedélyezték. Végül Mészáros Lázár hamvait 1991. március 15-én helyezték végső nyugalomra szülővárosában.

A temetőkápolna közelében áll az Éber család kriptája. Más családtagok körében itt nyugszik Éber Sándor (1878-1947) festőművész, fia, ifj. Éber Sándor 1909-1985) és leánya, Éber Anna (1905-2002) festőművészek.

A művészcsalád egykori otthona ma Éber Emlékházként látogatható (lásd: Baja, Jókai u. 19.).

A temetőkápolna közelében van Allaga Géza zeneszerző, karmester, cimbalomművész sírja.

Az 1841-ben Óbecsén született zenész kisgyermek korában költözött szüleivel Bajára. Itt járt gimnáziumba, s kezdett zenével foglalkozni.

A bécsi zeneakadémián végzett tanulmányai után színházaknál dolgozott, népszínművekhez írt dalokat. 1870-től a bajai tanítóképzőben tanított, de hamarosan a fővárosba költözött, s a Nemzeti Színház, majd az Operaház zenekarának első gordonkásaként működött. 1880-tól kezdett el a cimbalommal foglalkozni olyan eredményesen, hogy felkeltette Liszt Ferenc figyelmét is, s a Nemzeti Zenedében cimbalom tanszéket létesítettek számára.

Idős korában visszatért Bajára, egyik fivére házában élt. Családi problémák és gyógyíthatatlan betegsége miatt 1913 augusztusában öngyilkos lett.

Allaga Géza zeneszerzővel közös sírban nyugszik a rokonsághoz tartozó Jánossy Dénes (1891-1966) levéltáros, az MTA levelező tagja. Elsősorban a 19. század politikai történetével, különösen a Kossuth-emigrációval foglalkozott.

Ebben a temetőben nyugszik ifj. Drescher Gyula, a 23. gyalogezred tartalékos hadnagya, századparancsnok. Hősi halált halt életének 25. évében, 1917. november 23-án.

 

A Baján elhunyt Kubinszky Mihály (1824-1881), címzetes tinnini püspök, pápai prelátus, egyházmegyei főfelügyelő, a magyar tanárképzés egyik előmozdítója síremlékét a Bajavidéki Rk. Néptanítói Egylet közadakozásból állíttatta fel. Az egyházi méltóság jelentős adománnyal járult hozzá a kalocsai iskolanővérek bajai iskolájának (lásd: Baja, Katona József u. 1-3.) felépítéséhez.

Kubinszky a csángók egyik első magyarországi kutatója is volt, s a Szent László Társulat keretén belül lépéseket tett egy ottani magyar nyelvű tanítóképző felállítása érdekében

A Rókus temetőben nyugszik a bajai születésű legendás pedagógus, karmester, egyházzenész Lukin László. 2004. augusztus 18-án, életének 79. évében hunyt el.

1950-től nyugdíjazásáig a fővárosi Fazekas Mihály Gimnáziumban tanított, s mellette személyesen és a televízión keresztül több nemzedéket nevelt zenehallgatásra, zeneszeretetre. Baja díszpolgárának nevét szülővárosában ma általános iskola viseli. Emléktáblát a helyi Liszt Ferenc Zeneiskolában avattak tiszteletére.

 

A fényképeket 2007 októberében készítettem.

Források:

Sárközi Mátyás: Honvédsír esőben. = Európai Utas 2003. 4.

Herencsár Viktória: Cimbalmos ősök nyomában I. Allaga Géza. Bp. szerzői kiadás, 2001

Gál Zoltán : A cimbalom atyjának nevezték. = w.bacskaisport.hu

www.c3.hu/~aevk/hely_ism.html

Vincze Gábor: A moldvai magyar etnikai csoport a román nemzetépítés árnyékában. = www.csango.hu