A Szentháromság teret magyarországi Szent Márk térként emlegetik.
Értékét nemcsak épületei, hanem kövezete is adja. A teret, amely három
oldalról beépített, s nyitott negyedik oldala a Sugovicára néz, lóhere
formában keresztezik az utak.
![]() |
| Forrás: baja.utisugo.hu |
Egykor a mai tér területén a törökök vára állott. 1542-től kezdték
építeni, hogy a számukra hadászatilag fontos kikötőt megvédjék,
biztosítsák a hadak utánpótlási útvonalát. A belső vár területe
nagyjából megegyezett a ma a teret határoló épületek által határolt
területtel. Evlia Cselebi török világutazó így írta le az erősséget:
Kettős palánkfal kerítésű, négyszögű, szépen rendezett erődítmény. A belső várban két mihrábja van, melyek közül a Szinán pasa dzsámija a régi időben templom volt, ennek vékony minaret tornya van. Van egy Ogrun-kapuja, (gyalogosok számára szolgáló kis kapu), és egy nyugatra néző Nagy kapu. A kétségbevonhatatlan prófétának törvénye szerint való törvényszék e kapun belül van. A belső várban 50 deszkaházon és 15 bolton kívül más építészeti munka nincs.
A várat, uralmuk végén, maguk a török seregek gyújtották fel 1686-ban. Ezt követően a tér piacként szerepelt.
Sugovicára néző részében, a középponthoz viszonylag közel áll a
város egyik legrégebbi, későbarokk stílusú műemléke, a szépen felújított
Szentháromság-oszlop. A négy evangélista fölött Mária, az
oldalpillér tetején pedig a Szentháromságot megjelenítő szimbólum
látható. Az oszlopot az 1740-es években a lakosság áldozatkészségéből emelték.
Eredeti helyéről, a mai Városháza előtti utcából 1793-ban állították fel
a tér közepén.
A teret városképi jelentőségű épületek veszik körül.
Szentháromság tér 1.
Uralkodó épülete a Sugovicával szemben álló városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota.
Az 1742-es nagy tűzvész után, 1744-ben építtette Patachich Gábor
kalocsai érsek az érsekség leégett ingatlana helyén. Az épület később a
Grassalkovich család tulajdonába került.
1862-ben lett Baja városáé. 1896-ban nyerte el mai formáját, amikor neoreneszánsz stílusban átépítették.
1862-ben lett Baja városáé. 1896-ban nyerte el mai formáját, amikor neoreneszánsz stílusban átépítették.
Szentháromság tér 3.
1880 körül eklektikus stílusban épült városi palota. Itt működött
egykor a Reich Farkas és Fiai cég áruháza.
Szentháromság tér 4.
1870 körül épült eklektikus stílusban.
Szentháromság tér 5.A klasszicista eredetű városi palotát 1870 körül építették újjá eklektikus stílusban.
Szentháromság tér 6. Duna Hotel
A tér Sugovica felőli
oldalán áll az 1860-as években épített szálloda. Alapításakor Nemzeti
Szállónak hívták.
Kezdettől fogva Baja nevezetessége, a „boldog
békeidők” gazdag Bácskájának találkozóhelye volt, messze idegenből is
érkeztek vendégei.
Az 1950-ben államosított, és akkoriban Béke szállónak nevezett épülethez abban az időben építészetileg oda nem illő részeket is toldottak, megváltoztatva az épülettest külső tagolását is, leegyszerűsítve épületplasztikáját. Duna szállodának 1960-ban nevezték el.
A főépülethez derékszögben csatlakozó, eredetileg földszintes épületszárnyban volt a szálloda díszterme, ahol mulatságokat, színházi előadásokat, műsorokat és hangversenyeket tartottak. Az azóta sajnos lebontott nagyteremben (helyén ma különterem és konyha van) a bajai Liszt Ferenc Kör meghívására fellépett többek között Basilides Mária, Dohnányi Ernő és Hubay Jenő.
Az 1950-ben államosított, és akkoriban Béke szállónak nevezett épülethez abban az időben építészetileg oda nem illő részeket is toldottak, megváltoztatva az épülettest külső tagolását is, leegyszerűsítve épületplasztikáját. Duna szállodának 1960-ban nevezték el.
A főépülethez derékszögben csatlakozó, eredetileg földszintes épületszárnyban volt a szálloda díszterme, ahol mulatságokat, színházi előadásokat, műsorokat és hangversenyeket tartottak. Az azóta sajnos lebontott nagyteremben (helyén ma különterem és konyha van) a bajai Liszt Ferenc Kör meghívására fellépett többek között Basilides Mária, Dohnányi Ernő és Hubay Jenő.
Amint a homlokzaton elhelyezett emléktáblán is olvasható, 1928. április
9-én, Húsvét hétfőn Bartók Béla adott a teremben szólóestet. Erről részletesebben ITT írtam.
Szentháromság tér 11.
A klasszicista stílusú, műemlékké nyilvánított 11. házszámú lakóházat
1820 körül a bácskai Pilaszánovics család építtette.
Később Fischer
Sándor kereskedő tulajdonába került, aki a szegények és aggok
gyámolítására az izraelita hitközségnek ajándékozta. Az ezt igazoló
felirat az erkély felett olvasható.
1870 körül átépítették, 1989-ben
újították fel. Jellegzetes romantikus motívumok díszítik. A kapunál
látható vasrács még eredeti.
A Kataliszt jelzésű fényképeket 2007 októberében készítettem.
Források:
Látnivalók Bács-Kiskun megyében. Miskolc, Well-PRess, 2002
Magyarország műemlékjegyzéke: Bács-Kiskun megye. Bp. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2006
Gál Zoltán: A bajai Szentháromság tér. = www.bacskaisport.hu
Gál Zoltán: A bajai városháza. = www.bacskaisport.hu











Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése