Sátoraljaújhely, Deák Ferenc utca 10-12. Piarista templom, rendház és gimnázium

 

Sátoraljaújhely legértékesebb műemlék együttese a város legősibb részén, az ún. Barátszeren található.

A településrész az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendről, a pálosokról kapta nevét. A rend már a 13. század második felében megkezdte itt kolostorának (a képen balról) építését. A templom eredete is a 14. századra nyúlik vissza. Az épületegyüttest a pálos rend feloszlatása után, a 18. század végén a piaristák kapták meg. 

Az eredetileg koragótikus templom eredete is a 14. századra nyúlik vissza.

Barokk főhomlokzatát a későbbi átépítések során kapta, belseje azonban őrzi jellegzetes, középkori pálos alaprajzát a viszonylag rövid hajóval és a hosszú, sokszög záródású szentéllyel. Berendezése 1716 és 1736 között készült. Barokk főoltára Strécius János György lőcsei műterméből való. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom gyönyörű kőfaragású toronyóráját ma a kolostor folyosóján őrzik - az első magyarországi mechanikus óra számlapja 1501-ben készült.

A templom déli oldalához I. Rákóczi Ferenc kis kápolnát építtetett. Kriptájába került később az ellenreformáció ismert harcosának, Csepelényi Györgynek holtteste.

A piarista templom előtt a közelmúltban állították fel V. István király szobrát. A település 1261-ben V. Istvántól kapott városi kiváltságokat. A kiváltságlevél kihirdetésének napját, szeptember 24-ét 2001-ben a város napjának nyilvánították.

Balogh Géza alkotása, 2001

A korábban kétszintes rendházat 1698-ban bővítették kétemeletesre.

Templom felőli oldalát barokk architektonikus falfestés díszíti. Földszinti kerengője árkádokkal nyílt a belső udvar felé, a kerengő déli részének gótikus keresztboltozata méltóságteljes látványt nyújt. A refektórium - az egykori ebédlő - mennyezetén gazdag, festett stukkódísz látható.
Egykor itt működött a pálosok, majd a 18. század végétől utódaik, a piaristák által fenntartott iskola.
Több jeles iskolai színjátékot is bemutattak itt, 1765-ben például azt a Bacchus-drámát, melyben maga Apollo irigyli el Bacchustól tokaji székhelyét. Ugyancsak itt keletkezett a ma is közkedvelt Kocsonya Mihály házassága című darab is.
Kossuth Lajos 1810 és 1816 között még e falak közé járt iskolába (a mai gimnázium helyén álló első épület csak 1820-ra készült el).

Gábor Éva Mária alkotása, 2002

A templom mellett jobbról a Kossuth Lajos Gimnázium 19. század végi épülete áll.

Az iskola jogelődjét, amely első három évtizedében a rendház épületében működött, II. József rendeletére 1789-ben alapította a piarista rend. Az első években négy évfolyamos algimnáziumként működött, majd az 1806-ban kiadott II. Ratio Educationis hatosztályos főgimnáziummá minősítette.
A mostani épületet első formájában 1820-ban adták át rendeltetésének. A század végén új szárnnyal bővítették, majd 1908 körül lebontották a legkorábbi épületrészt és annak helyére is modernebb szárnyat húztak fel.
A piaristák iskolájában sok, később országos hírnevű személyiség tanult, például Kossuth Lajos, Andrássy Gyula, Trefort Ágoston, Kazinczy Lajos. 1846 és 1852 között - papnak készülve - itt végezte tanulmányait Paulay Ede színész, rendező, műfordító.
 

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 2003

http://www.satoraljaujhely.hu/index.php/a-varos/ertektar

www.kossuth-saujhely.sulinet.hu
http://tokaj-turizmus.wplanet.hu/irodalmiut/_Toc108758785

Sárospatak, Vörösmarty utca: Református temető

 

A reformátusok 1780-ban megnyitott temetőjében a Kollégium számos kiváló professzora nyugszik.

Gulyás József (1885-1954) mint a kollégium könyv- és kézirattárának vezetője fontos szerepet vállalt az ott őrzött értékes anyag közkinccsé tételében.

Szinyei Gerzson (1836-1919). A korábbi pataki diák 1863-tól volt Patakon gimnáziumi, 1868-tól akadémiai tanár és főkönyvtáros. Számos esztétikai, irodalomtörténeti, pedagógiai és egyházi tanulmányt, cikket írt.

Itt van Újszászy Kálmán sírja is is:

Újszászy Kálmán Budapesten született 1902.  december 13-án; a gimnáziumot is a fővárosban végezte el. 1921-től a sárospataki teológiára járt, 1931-ben ott lett teológiai akadémiai tanár, ezt megelőzően egy-egy évig Glasgow, Basel, Athén protestáns tanintézeteinek hallgatója volt. A pataki teológián a filozófiai-pedagógiai tanszéket vezette, 1932-ben filozófiai doktorátust szerzett Debrecenben, 1939-ben Szegeden egyetemi magántanári képesítést nyert A falunevelés szellemi alapjai című értekezésével. 1931-től a Sárospatakon kibontakozó faluszeminárium, 1936-től a népfőiskola egyik irányítója, 1944-1946 között a főiskola rektora volt. A népfőiskola 1948-ban - kényszerűen - megszűnt, a református intézmények közül a tanítóképzőt 1950-ben, a gimnáziumot 1952-ben államosították. 1951-ben megszüntették a teológiát is, amely 1992-ben kezdte meg újra a működést. Újszászy professzor 1948 után a kollégium főkönyvtárosa, 1951-től a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek szervezője, 1952-től a Magyarországi Református Egyház zempléni egyházmegyéjének gondnoka, 1964-től 1990-ig pedig a Tiszáninneni Egyházkerület főgondnoka volt. Egykori lakását emléktáblával jelölték meg..

Ebben a temetőben nyugszik Cs. Szabó László (1905-1984). Életrajzilag nem kötődött Patakhoz, de végakarata az volt, hogy itt nyugodhasson. Londoni könyvtárát is a Kollégiumnak adományozta. (Sajnos, amikor ott jártam, se az ő, se Erdélyi János professzor sírját nem találtam meg - K.K.).

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995

Magyar életrajzi lexikon

Benda Kálmán beszélgetése a 90 esztendős Újszászy Kálmánnal. = Confessio 1993. 3.

Sárospatak, Szent Erzsébet utca 19. Múzsák temploma

 

A Rákóczi-vár területén áll az egykori trinitárius kolostor, a mai Múzsák Temploma.

I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna nagy építkezései sorában emelték, valamikor az 1620-as években. 1651-ben ezt az épületet rendezte be lakodalmas háznak az akkor már özvegy Lorántffy Zsuzsanna fia, Rákóczi Zsigmond és a pfalzi választófejedelem lánya, Henrietta esküvőjére, itt szállásolták el a hercegné német udvartartását. Ezen a helyen zajlott le a lakodalom, de a tragikusan elhunyt Henrietta, majd Zsigmond halála miatt az udvartartás rövidesen kiköltözött az épületből, amelyet később gazdasági célokra használtak. 1690 körül II. Rákóczi Ferenc és húga, Julianna a Patakon letelepített trinitárius szerzeteseknek ajándékozta, akik átalakították saját céljaikra. 1786-ban, a rend feloszlatása után ismét belső átépítések következtek és uradalmi tisztviselők otthona lett.

Műemléki feltárást követően, amely folyamán kibontották a később emelt falakat, Makovecz Imre tervei alapján az épület az 1970-es évektől mint Borostyán Szálló és Étterem működött.
A Rákóczi Ferenc Múzeum az 1990-es évek végén olyan kiállítóhely létrehozását tűzte ki itt célul, amely minden művészeti ágat befogad. Ennek jegyében nevezték el a Múzsák Templomának, s nyitották meg benne Farkas Ferenc (1905–2000) zeneszerző emlékszobáját.

Farkas Ferenc életrajzilag nem kötődött Patakhoz, mégis szinte második otthonának érezte a települést. A zeneszerzőt a régi magyar muzsika forrásaival való közvetlen megismerkedés szándéka vezette a Református Kollégium könyvtárába. 1947-es pataki tartózkodása idején zenésítette meg Weöres Sándor: A tündér (Bóbita) című versét, mely Gyümölcskosár című dalciklusának része, s a dal itt hangzott fel először. Többször tartózkodott 1949 és 1960 között a várban működött Alkotóotthonban is.
Az emlékszoba számára fia, Farkas András, Svájcban élő karmester ajándékozott közel 200 darab tárgyat, ezekből állítottak ki egy bő válogatást.
 

 

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Détsy Mihály: Sárospatak. Bp. Corvina, 1974

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995

http://www.ferencfarkas.org/

Sárospatak, Szent Erzsébet utca 19. Rákóczi-vár

 

A Bodrog partjának ideális stratégiai pontján helyezkedik el a sárospataki vár, a történelmi múlt hordozója, amely a hazai gótikus és reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozik.

Két részből, a középkori lakótoronyból és a részben reneszánsz kori épületnégyszögből áll.

A trachitsziklán álló lakótornyot I. vagy II. András idejében építették. Az azóta többször átalakított várnak ez az egyetlen, még eredeti részeket tartalmazó maradványa.

 A torony melletti épületnégyszög legértékesebb része az 1530 táján Perényi Péter által építtetett reneszánsz szárny és annak folyosóval való összekötése a középkori résszel.

Az épületrész a reneszánsz stílus kissé naiv, provincialisztikus változatához tartozik, s e tekintetben a legjellegzetesebb magyarországi épület.

A Perényi-szárny folytatásaként emelkedő két szárnyat Breczenheim herceg építtette az eredeti épületek alapjaira. 

A negyedik szárny a Lorántffy Zsuzsanna kezdeményezésére emelt reneszánsz stílusú épület.

A Rákóczi-vár a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma állandó kiállításának ad helyet.
Sajnos, a vár termeiben tilos a fényképezés...

A bejárat két oldalán az őrség ülőfülkéivel szegélyezett helyiséget három boltozott terem veszi körül. Közülük a legnagyobb egykor a sáfár szobája volt. A bal oldali helyiségből utólag épült lépcsőn lehet lemenni a legalsó szintre, ahol két, a 16. században újraboltozott terem helyezkedik el. Egyiknek a sarkában egy 15 méter mély sziklakútba lehet letekinteni.

A bejárati előcsarnokból meredek lépcső vezet a harmadik szintre, ahol egykor a kancellária, a levéltár és a kincstár helyezkedett el.
A felvezető lépcsőkaron a védőfolyosó szintjére jutunk. Innét újabb lépcsőkar indul a negyedik szint nagy részét kitöltő "nagy palotába", a vár egykor és ma is legreprezentatívabb termébe. Ezen a szinten látogathatjuk meg a délkeleti saroktermet, az ún. bokályos szobát is, amelyet I. Rákóczi György török falicsempékkel, bokályokkal díszíttetett. Végül a nagyteremből érdemes felmenni a legfelső szintre, ahonnét gyönyörű kilátás nyílik a külső várra, a városra, és az azt körülvevő változatos tájra. De szép lelátás kínálkozik a várkastély tarka tetőire, a várudvarra, az azt övező homlokzatokra és az árkádos loggiára is.

 

A híres "Sub rosa" szobát is - ami voltaképpen egy zárt sarokerkély - csak kívülről örökítheti meg az egyszerű turista:

A kör alakú kis helyiséget csillagszerűen szétsugárzó, keskeny boltsüvegek és közeikben boltfiókok fedik. A boltozatot festett virágornamentika díszíti, amelyet középen a helyiségnek nevet adó, hat lándzsával környezett stukkó rózsa fog össze. A terem kifestése 1651-ben készült Rákóczi Zsigmond esküvőjére.
1660-as évek végén ebben a sarokerkélyes szobácskában folytattak titkos tárgyalásokat a Habsburg-ellenes Wesselényi-féle főúri összeesküvés vezetői: Wesselényi Ferenc, Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc, Frangepán Ferenc, I. Rákóczi Ferenc. A hagyomány szerint a rózsa szirmai közül szétágazó hat lándzsa (six lances) intette hallgatásra (silence) az összeesküvőket. A "Sub Rosa", azaz "a rózsa alatt" kifejezés így vált a titkosság szinonimájává.
A felkelés is Patakon robbant ki 1670. április 9-én, amikor az összeesküvők az ide látogató Starhemberg herceget, a közeli tokaji vár császári parancsnokát foglyul ejtették, majd csapataikkal Tokaj és Szatmár várának megszállására indultak. A felkelés azonban hamarosan elbukott, s június 24-én császári seregek szállták meg Patak várát. Wesselényi még az összeesküvés kirobbanása előtt meghalt, I. Rákóczi Györgyöt édesanyja közbenjárása mentette meg, Zrínyi Pétert, Nádasdyt és Frangepánt azonban Bécsújhelyen kivégezték, vagyonukat elkobozták (lásd Madarász Viktor híres történelmi festményét: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben).
A "Sub Rosa", azaz "a rózsa alatt" kifejezés a titkosság szinonimájává vált.

A vár egyik legbecsesebb faragványa a háromíves árkád:

Eredeti helye valószínűleg a mellvédfalon (balusztrádon) volt. A pilléreknek csak felső része eredeti. Tükrös kiképzésű oldalain medalionokban pompás öltözékű portréfejeket faragtak 1540-ben (az évszámot is megörökítették a belső oldalon, az egyik pillér fölötti koszorúban). A változatos pillérfejezeteken a növényi díszítőelemek között ember- és oroszlánfejek tűnnek fel. A boltívek közötti ívháromszögekben medalionokban a Perényi-címer szakállas szárnyas feje, illetve oroszlánja, a két szélsőben és az ívzáradékokon hold- és naparculatok láthatók.
A mögötte lévő teremben a vár 19. századi birtokosa, a Bretzenheim család könyvtára tekinthető meg. 

A Rákóczi-vár udvarán, a Múzsák temploma előtt a látogató Balassi Bálint emlékkövét fedezheti fel:

Balassi életének egy fordulatos epizódja fűződik Patakhoz.
A birtok és a vár 1567-ig a Perényi családé volt, majd királyi tulajdonba került. Zálogbirtokosként Dobó Ferenc és örökösei, Ferenc és Krisztina birtokolták.
Az uradalomért a Perényi család kihalása után sokan nyújtották ki kezüket, köztük a Dobókkal rokonságban álló Balassi Bálint. Balassi, a magyar irodalom egyik legnagyobb lírikusa kalandos életű botrányhős is volt: 1584 karácsonyán a Vártemplomban (lásd: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 15.) titokban és váratlanul feleségül vette unokatestvérét, az akkor már özvegy Dobó Krisztinát. A várat is elfoglalta embereivel. A korabeli jelentés szerint az esküvő után 

azonnal felmentek a várba, mely a fallal körülvett belsővárosi templommal összefügg, fegyveres szolgáiknak nem kis számától kísértetve ... Belépve tehát a vár kapuján, ahol az őrök szokás szerint feküdtek, elkezdett Balassa hozzájuk beszédet tartani, elmondta, hogy az özvegy már törvényes házasságban megesküdött vele és ezért tudják meg, hogy ennél fogva ő a vár ura. ... Bizonyos kapuőröktől és gyalogosoktól és egyéb szolgáktól elkezdték elszedni a fegyvereket, aztán a függőhidat felvonták és elzárták, és így a várat teljesen elfoglalták.

A fellármázott lakosság azonban behatolt a várba és elűzte a betolakodót, aki feleségével együtt kénytelen volt elmenekülni.

Még 1577-ben íródott egy verses széphistória Euryalus és Lucretia történetéről, amelyet szerzője itt, a pataki várhoz tartozó ún. Gombos kertben fejezett be, amint utolsó versszakában is olvasható:

Mikoron írnának másfélezer után
hetvenhét esztendőben,
Aeneas Sylvius írásából szerzék
ez éneket versekben,
Bodrog vize mellett, Patak városában,
az úr Gombos-kertében.

A szakirodalomban Pataki Névtelen-ként emlegetett szerző mögött lehet, hogy Balassi Bálint rejtőzik.
A Gombos-kert a Patakon nagy építkezéseket folytató Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony virágoskertje volt. Egykori helyét megtalálhatjuk, ha elsétálunk a vár délkeleti sarkához, ahol hatalmas andezitsziklák láthatók; a Gombos-kert e szikláktól délre helyezkedett el. Benne annak idején ritka virágokat és gyümölcsöket, többek között gránátalmát és citromot is termesztettek.

 

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Détsy Mihály: Sárospatak. Bp. Corvina, 1974

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995

Sárospatak, Szent Erzsébet utca 15.

A gótikus eredetű egykori jezsuita kolostort későreneszánsz és barokk stílusban is átépítették.

A jezsuitákat 1663-ban Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia telepítette le Patakon. Az alapítólevelet fiával I. Rákóczi Ferenccel együtt 1666-ban állította ki és a rezidencia mellett iskolát építtetett. A nagy felkelések idején a rendház működése megszakadt, sőt 1683-86 között és 1707-től 1712-ig még a várost is el kellett hagyniuk a jezsuitáknak. Az iskola csak 1725-től kezdve működött zavartalanul. A négyosztályú gimnázium mellett a plébániát is vezették. A rendház élete nagyon mozgalmas volt a helybeli és környéken lakó kálvinistákkal folytatott hitviták miatt.

Az épület emeletén a Katolikus Egyházi Gyűjtemény tekinthető meg.

A fényképeket 2007 augusztusában készült.

Források:

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995

www.kolostor.hu

Sárospatak, Szent Erzsébet utca 17. Vártemplom

 

A Vártemplom Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma.

Előde az a kis, 9 m átmérőjű, kör alakú kápolna (rotunda) volt, amelyet I. Endre király építtetett a királyi család és az udvartartás részére, s melynek maradványai ma a templom nyugati bejáratánál láthatóak.

Később a rotunda közelében nagyobb templomot emeltek, majd a román stílusú templomot 1350-ben gótikus stílusban átépítették. Az 1377. évi tűzvész után háromhajós, bazilikás szerkezetű templommá, majd a XV. század végén csarnoktemplommá alakították át.

A Vártemplom oldalbejáratánál áll Varga Imre 1985-ben felállított, Szent Erzsébetet és férjét, Thüringiai Lajos őrgrófot megörökítő lovas szoborcsoportja.

A hagyomány szerint Erzsébet rövid élete során többször is hazalátogatott, s a Wartburg vára és Patak közti távolságot lóháton tette meg.
Szent Erzsébet 1207-ben Sárospatakon született, Gertrudisz királyné és II. Endre király lányaként. Nagy valószínűséggel a Vártemplom román kori elődjében keresztelték meg.

A Vártemplom temetkezési helyül is szolgált. Kriptájában helyezték örök nyugalomra Lorántffy Zsuzsannát és fiát, II. Rákóczi Györgyöt, de más családtagokat is.

A képen Lorántffy Zsuzsanna egy udvarhölgyének sírköve látható, aki sírfelirata szerint nagyon szeretett olvasni...

 

1584 karácsonyán Balassi Bálint egy "huszárvágással" itt vette feleségül özvegy unokahúgát, Dobó Krisztinát, hogy megszerezze a pataki várat és a hozzá tartozó birtokot. A kalandfilmbe illő epizódról egy korabeli jelentés így írt:

Úgy tett [Balassi], mintha Erdélybe indulna, és midőn Sárospatak felé kitért, 1584. december hó 25-én, az ókalendárium szerint, éppen az Úr születése ünnepén, ... bement a belsővárosi templomba a nyilvános prédikáció meghallgatásának ürügye alatt, mely midőn befejeződött és a nép nagyobb része a templomból eltávozott, megragadva unokatestvére, özvegy Dobó Krisztina kezét, előrelépett vele együtt Balassa Andrásnak valami prédikátora elé ..., akit ő maga Balassi Bálint megegyezés szerint magával hozott, és ott a templomban a házassági szertartás szerint összeadatta magát vele.

A gyors esküvő után fegyvereseivel elfoglalta a várat, azonban a fellármázott pataki polgárok hamarosan elűzték.

A templom 2007-ben „basilica minor” rangot kapott. A határozatot Szent Erzsébet születése 800. évfordulójának évében hirdették ki, amikor felavatták Szent Erzsébet emléktábláját, Kovács István szobrászművész alkotását. (A tábláról nincs képem, mert néhány hónappal korábban jártam ott - K.K.)

A fényképeket 2007 nyarán készítettem

Források:

Ködöböcz József: Sárospatak a magyar művelődés történetében. Sárospatak, 1991

Barangolások Balassi Bálint nyomában. Bp. Balassi Bálint Intézet, 2005

Sárospatak, Szent Erzsébet utca 14.

 

A Sárospataki Képtárnak helyet adó épület története a 15–16. századig nyúlik vissza: 19. század eleji átalakításakor gótikus ablakkeret–töredékek kerültek elő. Utolsó nagy átalakítása 1833-ban volt, amint a kapuzat zárókövén is olvasható.

A Képtár alapjait Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák vetette meg, amikor 1968-ban jelentős képzőművészeti gyűjteményt ajándékozott a városnak. Köszönetképpen 1970-ben Sárospatak díszpolgárává választották. A népszerű énekes a képzőművészet területén is „profi” volt: 1949-ben újkori művészettörténet–néprajz szakon a Pázmány Péter Tudományegyetemen kitűnő eredménnyel szerzett diplomát.
Nemes adománya követőkre talált. A gyűjteményt elsősorban azok a képzőművészek gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotóotthonban, vagy egykor pataki diákok voltak. A gyűjteménynek kezdetben a Várban lévő Rákóczi Múzeum adott helyet, majd 1983-ban költözött a mostani épületbe. Itt a Képtár anyagából sajnos csak időszaki kiállítások láthatóak (éppen Béres Ferenc anyaga nem), mert az épület jelentős részét az Andrássy Kurta János szobrászművész életművét reprezentáló adomány foglalja el, míg a másik részben a Katolikus Egyházi Gyűjtemény kiállítóterme található.

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995

Leszler József: Nótakedvcelőknek. Bp. Zeneműkiadó, 1986