Sátoraljaújhely legértékesebb műemlék együttese a város legősibb részén,
az ún. Barátszeren található.
A településrész az egyetlen magyar
alapítású szerzetesrendről, a pálosokról kapta nevét. A rend már a 13.
század második felében megkezdte itt kolostorának (a képen balról)
építését. A templom eredete is a 14. századra nyúlik vissza. Az
épületegyüttest a pálos rend feloszlatása után, a 18. század végén a
piaristák kapták meg.
Az eredetileg koragótikus templom eredete is a 14. századra nyúlik
vissza.
Barokk főhomlokzatát a későbbi átépítések során kapta, belseje
azonban őrzi jellegzetes, középkori pálos alaprajzát a viszonylag rövid
hajóval és a hosszú, sokszög záródású szentéllyel. Berendezése 1716 és
1736 között készült. Barokk főoltára Strécius János György lőcsei
műterméből való. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom
gyönyörű kőfaragású toronyóráját ma a kolostor folyosóján őrzik - az
első magyarországi mechanikus óra számlapja 1501-ben készült.
A templom déli oldalához I. Rákóczi Ferenc kis kápolnát építtetett. Kriptájába került később az ellenreformáció ismert
harcosának, Csepelényi Györgynek holtteste.
A piarista templom előtt a közelmúltban állították fel V. István király
szobrát. A település 1261-ben V. Istvántól kapott városi kiváltságokat. A
kiváltságlevél kihirdetésének napját, szeptember 24-ét 2001-ben a város
napjának nyilvánították.
 |
| Balogh Géza alkotása, 2001 |
A korábban kétszintes rendházat 1698-ban bővítették kétemeletesre.
Templom felőli oldalát barokk architektonikus falfestés díszíti.
Földszinti kerengője árkádokkal nyílt a belső udvar felé, a kerengő déli
részének gótikus keresztboltozata méltóságteljes látványt nyújt. A
refektórium - az egykori ebédlő - mennyezetén gazdag, festett stukkódísz
látható.
Egykor itt működött a pálosok, majd a 18. század végétől utódaik, a piaristák által fenntartott iskola.
Több jeles iskolai színjátékot is bemutattak itt, 1765-ben például azt a
Bacchus-drámát, melyben maga Apollo irigyli el Bacchustól tokaji
székhelyét. Ugyancsak itt keletkezett a ma is közkedvelt Kocsonya Mihály
házassága című darab is.
Kossuth Lajos 1810 és 1816 között még e falak közé járt iskolába (a mai
gimnázium helyén álló első épület csak 1820-ra készült el).
 |
| Gábor Éva Mária alkotása, 2002 |
A templom mellett jobbról a Kossuth Lajos Gimnázium 19. század végi épülete áll.
Az iskola jogelődjét, amely első három évtizedében a rendház épületében
működött, II. József rendeletére 1789-ben alapította a piarista rend.
Az első években négy évfolyamos algimnáziumként működött, majd az
1806-ban kiadott II. Ratio Educationis hatosztályos főgimnáziummá
minősítette.
A mostani épületet első formájában 1820-ban adták át rendeltetésének. A
század végén új szárnnyal bővítették, majd 1908 körül lebontották a
legkorábbi épületrészt és annak helyére is modernebb szárnyat húztak
fel.
A piaristák iskolájában sok, később országos hírnevű személyiség tanult,
például Kossuth Lajos, Andrássy Gyula, Trefort Ágoston, Kazinczy Lajos.
1846 és 1852 között - papnak készülve - itt végezte tanulmányait Paulay
Ede színész, rendező, műfordító.
A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.
Források:
Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 2003
http://www.satoraljaujhely.hu/index.php/a-varos/ertektar
www.kossuth-saujhely.sulinet.hu
http://tokaj-turizmus.wplanet.hu/irodalmiut/_Toc108758785
