Ebben a házban lakott Könyves Kolonics József (1884-1955) polgári radikális politikus, a szegények ügyvédje, 1945 után Makó első polgári városparancsnoka.
Emléktábláját születésnek 90. évfordulóján állították.
A Megyeház utcán végigmenve jutunk az Erdei Ferenc térre.
A tér 9. számú házának helyén állt valaha Erdei Ferenc (1910-1971) agrárközgazdász, politikus, szociográfus, tudományszervező szülőháza, amelyet a József Attila Múzeum udvarán (lásd: Makó, Megyeház u. 4.) udvarán rekonstruáltak.
A róla elnevezett téren 1987-ben állították fel szobrát. Rajki László alkotása ma már nincs ott, ugyanis 2019 novemberében a város képviselőtestülete eltávolíttatta.
A politikus végakaratának megfelelően a közeli református temetőben nyugszik.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Forrás:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997
köztérkép.hu
A volt püspöki nyaralókastélyt a Temesvárott lakó Kőszeghy László csanádi püspök emeltette 1826-ban a hozzá csatlakozó dór oszlopos kápolnával együtt.
Az alföldi klasszicizmusra oly jellemző, hosszú épületegyüttes megjelenését fokozzák párkány- és frízdíszei, valamint jó árnyékhatású koronázópárkánya.
A külső homlokzaton jeles, az épülethez kötődő csanádi püspökök, illetve püspöki helynök emléktábláit helyezték el.
Kőszeghy László csanádi püspök, a kastély építtetője:
Horváth Mihály 1848/49-ben lakott itt:
Róka József (1790-1858) püspöki helynök emléktáblája:
Lonovics József csanádi püspök, majd egri, illetve kalocsai érsek emléktáblája:
A fényképeket 2007 júliusában készítettem.
Forrás:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997
Makó központjából északra nyílik a sugárútszerű Csanád vezér tér. Nyugati oldalán áll a József Attila Gimnázium 1895-ben, eklektikus stílusban, Gerle Lajos tervei alapján emelt épülete.
Itt tanított négy évig Juhász Gyula, itt tanult József Attila, majd Erdei Ferenc.
A tizenöt és fél éves József Attila 1920 októberében érkezett Makóra.
Verseire Juhász Gyula figyelt fel, akinek pártfogása révén a Nyugat is
közölt néhányat belőlük. Makói diák volt, amikor tizenhét éves korában
Szegeden megjelent első verseskötete, a "Szépség koldusa", Juhász Gyula
prófétikus előszavával:
"A legnagyobb készséggel és örömmel vállalkoztam arra, hogy József Attila első verses könyvéhez előszót írjak. Ez a nagyon fiatal és nagyon tehetséges költő a legteljesebb mértékben megérdemli, hogy a figyelem feléje forduljon, hogy igaz szeretettel és reménységgel fogadja a magyar olvasóközönség és hogy a kritika se menjen el mellette közömbösen vagy ellenségesen és ne elégedjék meg vele szemben a nyomtatásban megjelenőknek rendesen kijáró vállveregetéssel. József Attila Isten kegyelméből való költő."
Az épület előtt áll 2005-ben, születése centenáriumán újjáavatott
szobra, a járdába ágyazottan pedig első verseskötetének bronzba öntött
címlapja idézi emlékét. Sőt, emléktáblája is van.
A gimnázium homlokzatán Juhász Gyula emlékét is őrzi tábla, aki négy éven át volt az iskola tanára.
További emléktáblák:
Erdei Ferenc (1910-1971) agrárközgazdász, politikus, szociográfus, tudományszervező az 1920-as években volt a gimnázium diákja:
Ecsődi Ákos (1902-1982) festőművész 1940 és 1952 között a gimnázium tanára volt, abban az időben kutatta is a megye képzőművészetének történetét:
2006-ban, az 50. évfordulón emléktáblán örökítették meg, hogy 1956.
október 26-án a gimnázium elől indult a diákok felvonulása a
Kossuth-szoborhoz. Később a makóiak ledöntötték az iskola előtt álló
szovjet emlékművet.
Egykor a gimnázium közvetlen közelében állott a Hollósy Kornélia Színház
épülete. A színház lépcsőjén készült 1924. szeptember 18-án az a híres
csoportkép, amelyen Juhász Gyula, Móra Ferenc és mások társaságában ott
van József Attila is. Aznap a színházban három szegedi író, Juhász
Gyula, Móra Ferenc és Réti Ödön egy-egy egyfelvonásosát mutatták be.
A fényképeket 2007 júliusában készítettem.
Források:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997
Nem én kiáltok. József Attila Szegeden. = www.sk-szeged.hu/kiallitas/jozsefattila
Ebben a házban lakott az 1930-as évek elején Makai Ödön, József Attila gyámja és sógora.
Lakásukban többször megfordult a fiatal költő: 1934-ben itt dolgozott válogatott versein, amelyek Medvetánc címen jelentek meg. Makaiék később átköltöztek a város villanegyedébe (lásd: Hódmezővásárhely, Ady u. 4.).
Az épületen József Attila és az egykor szintén ebben a házban élt Nagy György ügyvéd, politikus emléktáblája olvasható.
Nagy György (1879-1923) erdélyi születésű ügyvéd, politikus 1910-ben költözött Hódmezővásárhelyre, ahol ügyvédi irodát nyitott. 1910 és 1913 között lakott ebben a házban. Itt szerkesztette és adta ki Magyar Köztársaság című politikai folyóiratát. Az 1912-ben Budapesten megalakult Országos Köztársasági Párt elnökeként 1918. november 16-án az Országházban ő olvasta fel a köztársaság kikiáltásáról szóló határozatot. Emlékét utca, utcanévtábla, a gimnáziumban dombormű őrzi. Emlékszobája a Levéltárban (Bajcsy-Zsilinszky u. 23.) tekinthető meg. Díszsírhelyét 1988-ban avatták fel a Kincses temetőben. 1991-ben a város posztomusz díszpolgárává választotta.
A fényképeket 2007 júliusában készítettem.
Források:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004
A házat 1929/30-ban Tárkány Szűcs Ernő ügyvéd építtette.
Mint a homlokzaton elhelyezett, portrédomborművel díszített emléktáblán
olvasható, tt élt és dolgozott 1949-ig fia, Tárkány Szűcs Ernő (1921-1984) nemzetközi hírű jogtudós és néprajzkutató.
A kolozsvári egyetem elvégzése után 1945-ben hazatért szülővárosába,
ahol a Tornyai Társaság titkárává választották és szerkesztette a
Puszták Népét, a társaság folyóiratát.
1950-től Budapesten élt. Fő kutatási területe a jog és a népszokások összefüggése volt.
A fényképeket 2007 júliusában készítettem.
A 17. század második felében a török elől menekülő görögök Vásárhelyen is letelepedtek. Templomépítésre II. József türelmi rendeletének megjelenéséig nem gondolhattak. Ezután is csak torony és harang nélküli templomot emelhettek. Így az 1783-ban elkészült épülethez csak 1806-ban állítottak tornyot.
Az épületet mai formájára özv. Lotta Jánosné adományából 1889-ben
restaurálták, a toronysisakot is átépítették. Aranyozott, faragott
ikonosztáza (1786 körül) copf és későrokokó elemekkel díszített. Az itt
látható ikonok nagy része nem helyi alkotás, hanem a Balkánról
származik. A bizánci tradíciók mellett barokk stílus és olasz hatás is
érződik rajtuk. A templom legértékesebb ikonját, Szent Naum képét
biztonsági okokból Szentendrére szállították. A Mária-trón, a
Püspök-trón, a különösen gazdagon díszített Királykapu, a tölgyfából
készült padok a magyar copf stílusú bútorművesség jeles alkotásai.
Kegytárgyai közül a legbecsesebb a Velencéből származó (1770-es évek)
görög nyelvű és az 1704-ben Moszkvában kiadott egyházi szláv nyelvű
szertartáskönyv.
A fényképet 2007 júliusában készítettem.
Források:
www.hodmezovasarhely.hu
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004