A 17. század második felében a török elől menekülő görögök Vásárhelyen is letelepedtek. Templomépítésre II. József türelmi rendeletének megjelenéséig nem gondolhattak. Ezután is csak torony és harang nélküli templomot emelhettek. Így az 1783-ban elkészült épülethez csak 1806-ban állítottak tornyot.
Az épületet mai formájára özv. Lotta Jánosné adományából 1889-ben
restaurálták, a toronysisakot is átépítették. Aranyozott, faragott
ikonosztáza (1786 körül) copf és későrokokó elemekkel díszített. Az itt
látható ikonok nagy része nem helyi alkotás, hanem a Balkánról
származik. A bizánci tradíciók mellett barokk stílus és olasz hatás is
érződik rajtuk. A templom legértékesebb ikonját, Szent Naum képét
biztonsági okokból Szentendrére szállították. A Mária-trón, a
Püspök-trón, a különösen gazdagon díszített Királykapu, a tölgyfából
készült padok a magyar copf stílusú bútorművesség jeles alkotásai.
Kegytárgyai közül a legbecsesebb a Velencéből származó (1770-es évek)
görög nyelvű és az 1704-ben Moszkvában kiadott egyházi szláv nyelvű
szertartáskönyv.
A fényképet 2007 júliusában készítettem.
Források:
www.hodmezovasarhely.hu
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése