Az impozáns, eklektikus és reneszánsz jegyeket hordozó középület eredetileg a zsidó hitközség székháza volt.
1893-ban kezdték építeni Petrecz Pál tervei szerint. Benne a hitéleti helyiségek mellett 1894-ben nyílt meg a Központi szálloda, ám a helybeliek inkább "zsidó kávéháznak" nevezték a sok kulturális rendezvénynek otthont adó épületet. A zsidóság deportálása után leventeotthonként, majd MADISZ székházként funkcionált.
Az épület előtt, a Kálvin tér közepén Nagy András János kútja áll. Az
öntöttvas díszkút lefelé nagyobbodó tányérjaival a toszkán kutakat
idézi.
Ez az Alföld egyik legrégibb kútja, 1884-ben fúrta Zsigmondy
Vilmos elgondolásai alapján Zsigmondy Béla. Mint a talapzatán
elhelyezett táblán olvasható, a kút költségeit egy helybeli házaspár
állta. A kút több, mint 250 méter mély, borovi fenyőből készített csövén
hajdan 694 liter víz jött fel percenként. Miután fokozatosan elapadt, a
városi vezetékre kapcsolták.
A fényképeket 2007 júliusában készítettem.
Források:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése