Hódmezővásárhely, Rapcsák András út 28.

 

Ebben a házban lakott az 1930-as évek elején Makai Ödön, József Attila gyámja és sógora.

 

Lakásukban többször megfordult a fiatal költő: 1934-ben itt dolgozott válogatott versein, amelyek Medvetánc címen jelentek meg. Makaiék később átköltöztek a város villanegyedébe (lásd: Hódmezővásárhely, Ady u. 4.).

 

 

 
Az épületen József Attila és az egykor szintén ebben a házban élt Nagy György ügyvéd, politikus emléktáblája olvasható.

 

 

Nagy György (1879-1923) erdélyi születésű ügyvéd, politikus 1910-ben költözött Hódmezővásárhelyre, ahol ügyvédi irodát nyitott. 1910 és 1913 között lakott ebben a házban. Itt szerkesztette és adta ki Magyar Köztársaság című politikai folyóiratát. Az 1912-ben Budapesten megalakult Országos Köztársasági Párt elnökeként 1918. november 16-án az Országházban ő olvasta fel a köztársaság kikiáltásáról szóló határozatot. Emlékét utca, utcanévtábla, a gimnáziumban dombormű őrzi. Emlékszobája a Levéltárban (Bajcsy-Zsilinszky u. 23.) tekinthető meg. Díszsírhelyét 1988-ban avatták fel a Kincses temetőben. 1991-ben a város posztomusz díszpolgárává választotta. 

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Források:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/   

Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004                               

Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János utca 13.

 

 

A házat 1929/30-ban Tárkány Szűcs Ernő ügyvéd építtette.

 

Mint a homlokzaton elhelyezett, portrédomborművel díszített emléktáblán olvasható, tt élt és dolgozott 1949-ig fia, Tárkány Szűcs Ernő (1921-1984) nemzetközi hírű jogtudós és néprajzkutató.
A kolozsvári egyetem elvégzése után 1945-ben hazatért szülővárosába, ahol a Tornyai Társaság titkárává választották és szerkesztette a Puszták Népét, a társaság folyóiratát.
1950-től Budapesten élt. Fő kutatási területe a jog és a népszokások összefüggése volt.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Hódmezővásárhely, Rapcsák András út 7. Görögkeleti templom

 

A 17. század második felében a török elől menekülő görögök Vásárhelyen is letelepedtek. Templomépítésre II. József türelmi rendeletének megjelenéséig nem gondolhattak. Ezután is csak torony és harang nélküli templomot emelhettek. Így az 1783-ban elkészült épülethez csak 1806-ban állítottak tornyot.

 

Az épületet mai formájára özv. Lotta Jánosné adományából 1889-ben restaurálták, a toronysisakot is átépítették. Aranyozott, faragott ikonosztáza (1786 körül) copf és későrokokó elemekkel díszített. Az itt látható ikonok nagy része nem helyi alkotás, hanem a Balkánról származik. A bizánci tradíciók mellett barokk stílus és olasz hatás is érződik rajtuk. A templom legértékesebb ikonját, Szent Naum képét biztonsági okokból Szentendrére szállították. A Mária-trón, a Püspök-trón, a különösen gazdagon díszített Királykapu, a tölgyfából készült padok a magyar copf stílusú bútorművesség jeles alkotásai. Kegytárgyai közül a legbecsesebb a Velencéből származó (1770-es évek) görög nyelvű és az 1704-ben Moszkvában kiadott egyházi szláv nyelvű szertartáskönyv.

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Források:

www.hodmezovasarhely.hu
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004

Hódmezővásárhely, Kossuth tér: Szántó Kovács János szobra

Szántó Kovács Jánost (1852-1908), a legendás parasztvezért Somogyi József mintázta meg, a szobrot 1965-ben állították.

Szántó Kovács Jánost 1894-ben fogták el és tartották őrizetben a közeli városházán. Több komoly összetűzésre is sor került ezen a téren a kiszabadítására induló parasztok és a csendőrök között: 1894. április 22-én a téglagyáriak és az agrárproletárok megostromolták a városházát. Nagy Sándor főkapitányt megütlegelték, pipáját kezéből elragadták. Erről szól Thury Zoltán: A pipa című novellája. A következő évben Szántó Kovácsot ötévi börtönre ítélték, de hősként vonult be a város történetébe. 1908-ban hunyt el, díszsírhelye a Kincses temetőben található.

Somogyi József Szántó Kovács Jánosának szikár alakja, ökölbe szorított keze erőről, elfojtott indulatról vall. A szobor mintázásmódja darabos, rücskös; felületén látszanak a mintázófa nyomai, éles barázdák szántanak át rajta, nyugtalan, drámai hatást keltve. A szoborból áradó feszültség jól érzékelteti a mű társadalmi mondanivalóját.
Lenyűgözően szuggesztív hatása ellenére 1965-ben történő felállításakor nagy vitát váltott ki; sokan nem értették meg mondanivalóját, szokatlannak találták formanyelvét, mára azonban alkotójának egyik legismertebb műve lett.

2024-ben eredeti helyétől néhány méterrel távolabb, az Ótemplom irányába helyezték át. A helyi sajtó szerint annak idején az istentiszteletről távozó módos gazdák a templom előtt, az ott működő "embörpiacon" fogadták fel a napszámosokat, így a szobor méltóbb helyre került.

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Források:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004

Hódmezővásárhely, Kossuth tér: Református Ótemplom és Magtár

 

A parkosított Kossuth tér a város főtere. Délkeleti sarkán áll a város legrégibb, legjelentősebb műemléke, a református ótemplom és a vele hajdan szerves kapcsolatban álló magtár.

 

 

A templom fiókos dongaboltozatú hajója 1721 és 1723 között készült el. Két évtized múlva a templom köré lőréses téglafalat építettek, amelynek keleti és déli szakasza ma is megvan. A templom tornyában helyezték el a nagyecsedi kastély II. Rákóczi Ferenctől elkobzott óráját, csengettyűjét, amelyeket a város akkori földesura, gróf Károlyi Sándor adott el az egyháznak.

 
A templom hajdan kazettás, festett, stilizált virágmotívumokkal díszített fatáblás mennyezetét és karzatát a budapesti Iparművészeti Múzeum, a papok padját a helyi Tornyai János Múzeum őrzi.

 
A templom jeles lelkésze volt Szőnyi Benjámin (1717–1794). Megválasztása után, 1743-ban külföldi tanulmányútra ment: az Odera–menti Frankfurt, Leyden és Utrecht egyetemein hallgatott teológiát. Hazaérkezése után csaknem ötven évig működött ebben a templomban. Országos elismerést szerzett teológiai témájú könyveivel, valamint számos kiadást megért "Szentek hegedűje" című énekeskönyvével. Feliratos sírköve — epitáfiuma — a templom falánál látható.

 
A jellegzetesen barokk homlokzatú templomi magtárat 1744-ben építtette az egyház a lakosságtól egyházi adóként begyűjtött termények és tárgyak tárolására. 

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.
 

Források:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004

Hódmezővásárhely, Kossuth tér 3.

 

A Fekete Sas Szállodát a XX. század elején emelték eklektikus–neobarokk stílusban (1905-ben nyitották meg). A város fő terének egyik meghatározó épületét Pártos Gyula tervezte. Benne található a megye legimpozánsabb díszterme. 

 

A mai épület helyén már a XVIII. század elején a később „öreg” Sas-nak nevezett földszintes, majd 1830-ban emeletesre bővített kocsma és vendégfogadó állt. Még nádtetős alakjában Rózsa Sándor búvóhelyeként is szolgált. A XIX. század első felében itt tartották előadásaikat a városban vendégszereplő színtársulatok. 1827. júniusában Kilényi Dávid társulatának tagjaként fellépett itt Déryné Széppataki Róza is.

Szintén még az öreg Sasban muzsikált a XIX. század utolsó éveiben 12 tagú bandája élén Czutor Béla (1863—1909). "Béla cigány" a régi Vásárhely zenei életének jellegzetes figurája volt. Muzsikus cigány családba született őstehetség, aki ugyan csak három osztályt járt, de divatos üdülőhelyeken, Tátrafüreden, a Margitszigeten, Herkulesfürdőn, Brassóban lépett fel. Dankó Pista dalainak egyik legavatottabb tolmácsolója volt. Dankó — Pósa Lajos versére — nótát is írt zenéjének kiváló interpretálójáról: "Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál… " A megénekelt sétatér a Kossuth tértől a Fekete Sas Zrínyi utca felőli végéig húzódott. Híres fasorának eleje a mai épület keleti oldalánál (a képen balra) ma is látható. A jelenleg rendezvényházként működő, gyönyörűen felújított épület fasor felőli sarkán márványtábla őrzi Béla cigány emlékét. 

 

 

1921-ben már a mai épületben tartott előadást Juhász Gyula munkásmatiné keretében Petőfiről és Csokonairól. Móra Ferenc is szívesen látott és hallott előadóként lépett fel itt, s olvasta fel remek novelláit. Az országot járó Móricz Zsigmond Bibó Lajos társaságában szívesen időzött a szálló földszinti éttermében, s jegyezte fel az itt hallott históriákat.

 

Az emlékhelyről részletesebben írtam Papageno és Zenevándor blogjaimban. 

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Források:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004
Patariczáné Kelecsényi Magdolna - Szigeti János: Lakóhelyünk Hódmezővásárhely. 2. bőv. kiad. Hódmezővásárhely, 2000
Kőszegfalvi Ferenc: Hódmezővásárhelyi évfordulók. = Honismeret 1983. 4.

Hódmezővásárhely, Kinizsi utca 27.

 

 

A József Attila és a Kinizsi utca sarkán, a korábban itt állt épület egy nagy helyiségében, szülei egykori pékségében gyűltek össze Galyasi Miklós (1903-1974) költő körül a helyi értelmiségiek, művészek. Galyasi színes egyénisége, művészetpártoló tevékenysége a helyet valóságos irodalmi szalonná tette, amelyet maga "Műverem"-nek nevezett, mivel valóban néhány lépcsőn kellett lefelé menni. Németh László Égető Eszter című regényében Galyasiról mintázta Gyenes alakját.

Mindig szívesen látott vendégek voltak itt a Hódmezővásárhelyre látogató neves személyiségek.  Megfordult Galyasinál többek között a művészettörténész Lyka Károly (1879-1970), az író Illyés Gyula (1902-1983) és Veres Péter (1897-1970), az orientalista Baktay Ervin (1890-1963). Fiatal költők, Pákozdy Ferenc, József Attila és a házigazda olvasták fel, s vitatták meg költeményeiket. A Műverem köré csoportosuló társasághoz tartozott még Kohán György és Vén Emil festőművész is.

1934. június 12-én itt alakították meg a Tornyai Társaságot, amelynek titkára, majd elnöke, szellemi vezetője Galyasi lett. Reprezentatív tárlatot rendeztek az idős Tornyai János (1869- 1936) alkotásaiból, évjáradékot sikerült elintézni számára. Mivel korábban a város mostohán bánt a festőművésszel, az új nemzedék gondoskodása annyira meghatotta a festőművészt, hogy valamennyi művét, mintegy 400 festményt és 600 grafikát a Társaságnak ajándékozta. Ez az anyag ma is a Tornyai János Múzeumban van, melynek 1946-ban Galyasi lett az igazgatója. Később ő is megszenvedte a történelmi-politikai eseményeket, megfordult a márianosztrai börtönben is...  
(Korábban az eredeti házat emléktábla jelölte, amelyet sajnos nem láttam viszont a helyén álló új épületen, amikor 2007 nyarán ott jártam... K.K.)

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Forrás:

Dömötör János: Galyasi Miklós arc- és pályaképvázlata. = https://epa.oszk.hu/01600/01609/00035/pdf/MFME_EPA01609_2001_irod_095-101.pdf 

Hódmezővásárhely, Kálvin tér 5. Református Újtemplom

Az autóbuszpályaudvar közelében áll a város második, az 1790-es években emelt református temploma. 

 

Felépítését az tette szükségessé, hogy a városközpontban lévő régi templom (lásd: Hódmezővásárhely, Kossuth tér) kicsinek bizonyult a hívők befogadására.
A késő barokk stílusú, jellegzetes barokk toronysisakú, egyhajós, egyenes záródású, két végén kétemeletes karzattal rendelkező épületet a kecskeméti Fischer Boldizsár tervezte.
Az első istentiszteletet 1796-ban tartották itt, felszentelésre azonban csak 1799-ben került sor.
Itt volt lelkipásztor Szeremlei Sámuel (1837-1924), a város tudós történetírója.

 

A falon Bognár Rezső (1888-1963) emléktáblája látható, aki több, mint ötven éven át, 1908 és 1963 között a templom karnagya és kántora volt.

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Források:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004

Hódmezővásárhely, Kálvin tér 4.

 

 

Az impozáns, eklektikus és reneszánsz jegyeket hordozó középület eredetileg a zsidó hitközség székháza volt. 

1893-ban kezdték építeni Petrecz Pál tervei szerint. Benne a hitéleti helyiségek mellett 1894-ben nyílt meg a Központi szálloda, ám a helybeliek inkább "zsidó kávéháznak" nevezték a sok kulturális rendezvénynek otthont adó épületet. A zsidóság deportálása után leventeotthonként, majd MADISZ székházként funkcionált. 

Az épület előtt, a Kálvin tér közepén Nagy András János kútja áll. Az öntöttvas díszkút lefelé nagyobbodó tányérjaival a toszkán kutakat idézi.

 

 

Ez az Alföld egyik legrégibb kútja, 1884-ben fúrta Zsigmondy Vilmos elgondolásai alapján Zsigmondy Béla. Mint a talapzatán elhelyezett táblán olvasható, a kút költségeit egy helybeli házaspár állta. A kút több, mint 250 méter mély, borovi fenyőből készített csövén hajdan 694 liter víz jött fel percenként. Miután fokozatosan elapadt, a városi vezetékre kapcsolták.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Források:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004

Hódmezővásárhely, Bercsényi utca 27.

Németh László 1945 szeptemberében Hódmezővásárhelyre költözött, s óraadó tanárként dolgozott a gimnáziumban. 1946 tavaszáig az Andrássy utca 9. számú épület emeletén lakott, onnét költözött a Kristó-házba, a Bercsényi utca 27. alá.

 

 

Belépve az udvarra, a ház végében áll a kis kerti lak, amelynek verandáján az első vásárhelyi művek, a "Mathiász panzió" és "A tanügy rendezése" íródtak. Az utcai szobában az "Eklézsia megkövetés" (dráma Misztótfalusi Kis Miklósról), a "Széchenyi", az "Égető Eszter" és más jelentős alkotások születtek.

Németh László egykori otthonát ma emléktábla jelöli, rajta az író vallomásos sorai a városról:

Hódmezővásárhely

Boldogság szigete... ahol közel öt éven át úgy éltem, ahogy mindig szerettem volna... Ez a város győzött meg róla, túl a negyvenötön, hogy engem szeretni lehet. 

A (bocs, de nem túl jó) fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Forrás:

Grezsa Ferenc: Németh László Vásárhelyen. = Kortárs 1975/11

Hódmezővásárhely, Andrássy út 44. Németh László mellszobra a könyvtár előtt

 

A Tóth Valéria által készített szobor a Németh László Városi Könyvtár előtt található.

A könyvtárat 1880-ban alapította a város közgyűlése. A vásárhelyi kötődésű nagy író nevét 1976-ban vette fel.

Németh László a második világháborút követően több évig élt a városban. Irodalmat és matematikát tanított, s írói munkássága is rendkívül termékeny volt. Több művében, így például az Égető Eszterben is feldolgozta a vásárhelyi polgárok életét.

Az épületben pedig emlékszoba is idézi a XX. század egyik legnagyobb gondolkodójának szellemiségét.

 

https://szallas.hu/programok/nemeth-laszlo-emlekszoba-hodmezovasarhely-p7954

 

A Németh László Városi Könyvtár helyismereti különgyűjteménye négyezer olyan kötetet tartalmaz, amely vásárhelyi szerző műve, vagy a városról szól. A gyűjtemény őrzi többek között József Attila Medvetánc című kötetének első kiadását. A könyvritkaságok közül említést érdemel Szenci Molnár Albert (1574-1634) 1608-ban kiadott Szent Bibliája.

A fénykép 2007 júliusában készült.

Forrás:

Arató László - Bátyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004
https://szallas.hu/programok/nemeth-laszlo-emlekszoba-hodmezovasarhely-p7954

Hódmezővásárhely, Andrássy utca 34. EmlékPont

 

Az EmlékPont Múzeum 2006-ban nyílt meg a fő utca egyik polgárházának átépítésével.

Az intézmény Magyarországon elsőként egy konkrét város történetén keresztül mutatja be az 1945-1990 közti szocialista korszak történetét.

Maga az épület vizuálisan is rendkívül érdekes. A homlokzatot egy egykori Lenin-szobor uralja, lábát lógatva groteszk hatást keltve. A korhű hangulat felidézéséhez több, a rendszerváltáskor "leváltott" szobrot is felhasználtak, szintén abszurd elhelyezésben.
 

A különleges tárlaton a legkorszerűbb kiállítási-, és múzeumpedagógiai eszközök segítségével elevenednek meg azok a történelmi folyamatok, amelyek Hódmezővásárhely és környéke lakóinak életét meghatározták ebben az időszakban.

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Forrás:

https://www.facebook.com/Emlekpont/?locale=hu_HU

www.emlekpont.hu

Hódmezővásárhely, Andrássy út 9.

 

Ebben az épületben volt egykor az a patika, amely egyik fontos helyszíne Németh László Égető Eszter című regényének.

 

Németh László 1945 szeptemberében telepedett le a városban, s óraadó tanárként dolgozott a gimnáziumban. 1946 tavaszáig ennek a háznak az emeletén lakott; innét a Bercsényi utca 27. alá költözött, ahol ma emléktáblája látható.
Égető Eszter című regényében, amely a pályáján oly jelentős vásárhelyi korszak összegzése, számos alaknak eredeti helyi modellje volt. Bozsó alakjában Mátyás Sándort, a Woolf-fordító angoltanárt, Hallgató Sanyiban Pákozdy Ferenc költőt, Gulácsy alakjában Péczely Attilát, az orvost és néprajztudóst ismerheti fel az irodalomkedvelő.

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Forrás:

Grezsa Ferenc: Németh László Vásárhelyen. = www.nlvk.hu/vik/nemethl.htm

Hódmezővásárhely, Ady Endre út 4.

 

 

1933-tól itt, az egykori Villasor 14. számú házban lakott dr. Makai Ödön ügyvéd, József Attila sógora.

Első felesége József Jolán volt, akitől 1929-ben elvált és a másik nővért, József Etát vette feleségül.  

 

 

 

A vásárhelyi születésű ügyvéd korábban a Szántó Kovács János utca 28. számú házban, a városközponthoz közel lakott, majd a család ebbe a villa jellegű házba költözött. József Attila gyakran volt náluk vendégségben. 1934 tavaszán négy hónapon keresztül náluk lakott, több verse itt született. Ekkor ismerkedett meg - ebben a lakásban - a Hódmezővásárhelyre látogató Móricz Zsigmonddal is. Megismerkedésük történetét Móricz József Attila halála kapcsán a Szép Szó folyóirat számára írta meg.

Makainak és József Etának három gyermeke született: Zsuzsi, Péter és Ádám. Makai Péter jeles díszlet- és jelmeztervező lett, a Magyar Állami Operaházban működött.
Az épületen 1970-ben helyezték el József Attila emléktábláját.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Forrás:
Szigeti János: József Attila Hódmezővásárhelyen. = www.nlvk.hu/vik/jahmv.htm