Hódmezővásárhely, Kálvin tér 5. Református Újtemplom

Az autóbuszpályaudvar közelében áll a város második, az 1790-es években emelt református temploma. 

 

Felépítését az tette szükségessé, hogy a városközpontban lévő régi templom (lásd: Hódmezővásárhely, Kossuth tér) kicsinek bizonyult a hívők befogadására.
A késő barokk stílusú, jellegzetes barokk toronysisakú, egyhajós, egyenes záródású, két végén kétemeletes karzattal rendelkező épületet a kecskeméti Fischer Boldizsár tervezte.
Az első istentiszteletet 1796-ban tartották itt, felszentelésre azonban csak 1799-ben került sor.
Itt volt lelkipásztor Szeremlei Sámuel (1837-1924), a város tudós történetírója.

 

A falon Bognár Rezső (1888-1963) emléktáblája látható, aki több, mint ötven éven át, 1908 és 1963 között a templom karnagya és kántora volt.

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Források:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004

Hódmezővásárhely, Kálvin tér 4.

 

 

Az impozáns, eklektikus és reneszánsz jegyeket hordozó középület eredetileg a zsidó hitközség székháza volt. 

1893-ban kezdték építeni Petrecz Pál tervei szerint. Benne a hitéleti helyiségek mellett 1894-ben nyílt meg a Központi szálloda, ám a helybeliek inkább "zsidó kávéháznak" nevezték a sok kulturális rendezvénynek otthont adó épületet. A zsidóság deportálása után leventeotthonként, majd MADISZ székházként funkcionált. 

Az épület előtt, a Kálvin tér közepén Nagy András János kútja áll. Az öntöttvas díszkút lefelé nagyobbodó tányérjaival a toszkán kutakat idézi.

 

 

Ez az Alföld egyik legrégibb kútja, 1884-ben fúrta Zsigmondy Vilmos elgondolásai alapján Zsigmondy Béla. Mint a talapzatán elhelyezett táblán olvasható, a kút költségeit egy helybeli házaspár állta. A kút több, mint 250 méter mély, borovi fenyőből készített csövén hajdan 694 liter víz jött fel percenként. Miután fokozatosan elapadt, a városi vezetékre kapcsolták.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Források:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004

Hódmezővásárhely, Bercsényi utca 27.

Németh László 1945 szeptemberében Hódmezővásárhelyre költözött, s óraadó tanárként dolgozott a gimnáziumban. 1946 tavaszáig az Andrássy utca 9. számú épület emeletén lakott, onnét költözött a Kristó-házba, a Bercsényi utca 27. alá.

 

 

Belépve az udvarra, a ház végében áll a kis kerti lak, amelynek verandáján az első vásárhelyi művek, a "Mathiász panzió" és "A tanügy rendezése" íródtak. Az utcai szobában az "Eklézsia megkövetés" (dráma Misztótfalusi Kis Miklósról), a "Széchenyi", az "Égető Eszter" és más jelentős alkotások születtek.

Németh László egykori otthonát ma emléktábla jelöli, rajta az író vallomásos sorai a városról:

Hódmezővásárhely

Boldogság szigete... ahol közel öt éven át úgy éltem, ahogy mindig szerettem volna... Ez a város győzött meg róla, túl a negyvenötön, hogy engem szeretni lehet. 

A (bocs, de nem túl jó) fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Forrás:

Grezsa Ferenc: Németh László Vásárhelyen. = Kortárs 1975/11

Hódmezővásárhely, Andrássy út 44. Németh László mellszobra a könyvtár előtt

 

A Tóth Valéria által készített szobor a Németh László Városi Könyvtár előtt található.

A könyvtárat 1880-ban alapította a város közgyűlése. A vásárhelyi kötődésű nagy író nevét 1976-ban vette fel.

Németh László a második világháborút követően több évig élt a városban. Irodalmat és matematikát tanított, s írói munkássága is rendkívül termékeny volt. Több művében, így például az Égető Eszterben is feldolgozta a vásárhelyi polgárok életét.

Az épületben pedig emlékszoba is idézi a XX. század egyik legnagyobb gondolkodójának szellemiségét.

 

https://szallas.hu/programok/nemeth-laszlo-emlekszoba-hodmezovasarhely-p7954

 

A Németh László Városi Könyvtár helyismereti különgyűjteménye négyezer olyan kötetet tartalmaz, amely vásárhelyi szerző műve, vagy a városról szól. A gyűjtemény őrzi többek között József Attila Medvetánc című kötetének első kiadását. A könyvritkaságok közül említést érdemel Szenci Molnár Albert (1574-1634) 1608-ban kiadott Szent Bibliája.

A fénykép 2007 júliusában készült.

Forrás:

Arató László - Bátyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004
https://szallas.hu/programok/nemeth-laszlo-emlekszoba-hodmezovasarhely-p7954

Hódmezővásárhely, Andrássy utca 34. EmlékPont

 

Az EmlékPont Múzeum 2006-ban nyílt meg a fő utca egyik polgárházának átépítésével.

Az intézmény Magyarországon elsőként egy konkrét város történetén keresztül mutatja be az 1945-1990 közti szocialista korszak történetét.

Maga az épület vizuálisan is rendkívül érdekes. A homlokzatot egy egykori Lenin-szobor uralja, lábát lógatva groteszk hatást keltve. A korhű hangulat felidézéséhez több, a rendszerváltáskor "leváltott" szobrot is felhasználtak, szintén abszurd elhelyezésben.
 

A különleges tárlaton a legkorszerűbb kiállítási-, és múzeumpedagógiai eszközök segítségével elevenednek meg azok a történelmi folyamatok, amelyek Hódmezővásárhely és környéke lakóinak életét meghatározták ebben az időszakban.

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Forrás:

https://www.facebook.com/Emlekpont/?locale=hu_HU

www.emlekpont.hu

Hódmezővásárhely, Andrássy út 9.

 

Ebben az épületben volt egykor az a patika, amely egyik fontos helyszíne Németh László Égető Eszter című regényének.

 

Németh László 1945 szeptemberében telepedett le a városban, s óraadó tanárként dolgozott a gimnáziumban. 1946 tavaszáig ennek a háznak az emeletén lakott; innét a Bercsényi utca 27. alá költözött, ahol ma emléktáblája látható.
Égető Eszter című regényében, amely a pályáján oly jelentős vásárhelyi korszak összegzése, számos alaknak eredeti helyi modellje volt. Bozsó alakjában Mátyás Sándort, a Woolf-fordító angoltanárt, Hallgató Sanyiban Pákozdy Ferenc költőt, Gulácsy alakjában Péczely Attilát, az orvost és néprajztudóst ismerheti fel az irodalomkedvelő.

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Forrás:

Grezsa Ferenc: Németh László Vásárhelyen. = www.nlvk.hu/vik/nemethl.htm

Hódmezővásárhely, Ady Endre út 4.

 

 

1933-tól itt, az egykori Villasor 14. számú házban lakott dr. Makai Ödön ügyvéd, József Attila sógora.

Első felesége József Jolán volt, akitől 1929-ben elvált és a másik nővért, József Etát vette feleségül.  

 

 

 

A vásárhelyi születésű ügyvéd korábban a Szántó Kovács János utca 28. számú házban, a városközponthoz közel lakott, majd a család ebbe a villa jellegű házba költözött. József Attila gyakran volt náluk vendégségben. 1934 tavaszán négy hónapon keresztül náluk lakott, több verse itt született. Ekkor ismerkedett meg - ebben a lakásban - a Hódmezővásárhelyre látogató Móricz Zsigmonddal is. Megismerkedésük történetét Móricz József Attila halála kapcsán a Szép Szó folyóirat számára írta meg.

Makainak és József Etának három gyermeke született: Zsuzsi, Péter és Ádám. Makai Péter jeles díszlet- és jelmeztervező lett, a Magyar Állami Operaházban működött.
Az épületen 1970-ben helyezték el József Attila emléktábláját.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Forrás:
Szigeti János: József Attila Hódmezővásárhelyen. = www.nlvk.hu/vik/jahmv.htm