Hódmezővásárhely, Rapcsák András út 28.

 

Ebben a házban lakott az 1930-as évek elején Makai Ödön, József Attila gyámja és sógora.

 

Lakásukban többször megfordult a fiatal költő: 1934-ben itt dolgozott válogatott versein, amelyek Medvetánc címen jelentek meg. Makaiék később átköltöztek a város villanegyedébe (lásd: Hódmezővásárhely, Ady u. 4.).

 

 

 
Az épületen József Attila és az egykor szintén ebben a házban élt Nagy György ügyvéd, politikus emléktáblája olvasható.

 

 

Nagy György (1879-1923) erdélyi születésű ügyvéd, politikus 1910-ben költözött Hódmezővásárhelyre, ahol ügyvédi irodát nyitott. 1910 és 1913 között lakott ebben a házban. Itt szerkesztette és adta ki Magyar Köztársaság című politikai folyóiratát. Az 1912-ben Budapesten megalakult Országos Köztársasági Párt elnökeként 1918. november 16-án az Országházban ő olvasta fel a köztársaság kikiáltásáról szóló határozatot. Emlékét utca, utcanévtábla, a gimnáziumban dombormű őrzi. Emlékszobája a Levéltárban (Bajcsy-Zsilinszky u. 23.) tekinthető meg. Díszsírhelyét 1988-ban avatták fel a Kincses temetőben. 1991-ben a város posztomusz díszpolgárává választotta. 

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Források:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/   

Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004                               

Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János utca 13.

 

 

A házat 1929/30-ban Tárkány Szűcs Ernő ügyvéd építtette.

 

Mint a homlokzaton elhelyezett, portrédomborművel díszített emléktáblán olvasható, tt élt és dolgozott 1949-ig fia, Tárkány Szűcs Ernő (1921-1984) nemzetközi hírű jogtudós és néprajzkutató.
A kolozsvári egyetem elvégzése után 1945-ben hazatért szülővárosába, ahol a Tornyai Társaság titkárává választották és szerkesztette a Puszták Népét, a társaság folyóiratát.
1950-től Budapesten élt. Fő kutatási területe a jog és a népszokások összefüggése volt.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Hódmezővásárhely, Rapcsák András út 7. Görögkeleti templom

 

A 17. század második felében a török elől menekülő görögök Vásárhelyen is letelepedtek. Templomépítésre II. József türelmi rendeletének megjelenéséig nem gondolhattak. Ezután is csak torony és harang nélküli templomot emelhettek. Így az 1783-ban elkészült épülethez csak 1806-ban állítottak tornyot.

 

Az épületet mai formájára özv. Lotta Jánosné adományából 1889-ben restaurálták, a toronysisakot is átépítették. Aranyozott, faragott ikonosztáza (1786 körül) copf és későrokokó elemekkel díszített. Az itt látható ikonok nagy része nem helyi alkotás, hanem a Balkánról származik. A bizánci tradíciók mellett barokk stílus és olasz hatás is érződik rajtuk. A templom legértékesebb ikonját, Szent Naum képét biztonsági okokból Szentendrére szállították. A Mária-trón, a Püspök-trón, a különösen gazdagon díszített Királykapu, a tölgyfából készült padok a magyar copf stílusú bútorművesség jeles alkotásai. Kegytárgyai közül a legbecsesebb a Velencéből származó (1770-es évek) görög nyelvű és az 1704-ben Moszkvában kiadott egyházi szláv nyelvű szertartáskönyv.

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Források:

www.hodmezovasarhely.hu
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004

Hódmezővásárhely, Kossuth tér: Szántó Kovács János szobra

Szántó Kovács Jánost (1852-1908), a legendás parasztvezért Somogyi József mintázta meg, a szobrot 1965-ben állították.

Szántó Kovács Jánost 1894-ben fogták el és tartották őrizetben a közeli városházán. Több komoly összetűzésre is sor került ezen a téren a kiszabadítására induló parasztok és a csendőrök között: 1894. április 22-én a téglagyáriak és az agrárproletárok megostromolták a városházát. Nagy Sándor főkapitányt megütlegelték, pipáját kezéből elragadták. Erről szól Thury Zoltán: A pipa című novellája. A következő évben Szántó Kovácsot ötévi börtönre ítélték, de hősként vonult be a város történetébe. 1908-ban hunyt el, díszsírhelye a Kincses temetőben található.

Somogyi József Szántó Kovács Jánosának szikár alakja, ökölbe szorított keze erőről, elfojtott indulatról vall. A szobor mintázásmódja darabos, rücskös; felületén látszanak a mintázófa nyomai, éles barázdák szántanak át rajta, nyugtalan, drámai hatást keltve. A szoborból áradó feszültség jól érzékelteti a mű társadalmi mondanivalóját.
Lenyűgözően szuggesztív hatása ellenére 1965-ben történő felállításakor nagy vitát váltott ki; sokan nem értették meg mondanivalóját, szokatlannak találták formanyelvét, mára azonban alkotójának egyik legismertebb műve lett.

2024-ben eredeti helyétől néhány méterrel távolabb, az Ótemplom irányába helyezték át. A helyi sajtó szerint annak idején az istentiszteletről távozó módos gazdák a templom előtt, az ott működő "embörpiacon" fogadták fel a napszámosokat, így a szobor méltóbb helyre került.

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Források:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004

Hódmezővásárhely, Kossuth tér: Református Ótemplom és Magtár

 

A parkosított Kossuth tér a város főtere. Délkeleti sarkán áll a város legrégibb, legjelentősebb műemléke, a református ótemplom és a vele hajdan szerves kapcsolatban álló magtár.

 

 

A templom fiókos dongaboltozatú hajója 1721 és 1723 között készült el. Két évtized múlva a templom köré lőréses téglafalat építettek, amelynek keleti és déli szakasza ma is megvan. A templom tornyában helyezték el a nagyecsedi kastély II. Rákóczi Ferenctől elkobzott óráját, csengettyűjét, amelyeket a város akkori földesura, gróf Károlyi Sándor adott el az egyháznak.

 
A templom hajdan kazettás, festett, stilizált virágmotívumokkal díszített fatáblás mennyezetét és karzatát a budapesti Iparművészeti Múzeum, a papok padját a helyi Tornyai János Múzeum őrzi.

 
A templom jeles lelkésze volt Szőnyi Benjámin (1717–1794). Megválasztása után, 1743-ban külföldi tanulmányútra ment: az Odera–menti Frankfurt, Leyden és Utrecht egyetemein hallgatott teológiát. Hazaérkezése után csaknem ötven évig működött ebben a templomban. Országos elismerést szerzett teológiai témájú könyveivel, valamint számos kiadást megért "Szentek hegedűje" című énekeskönyvével. Feliratos sírköve — epitáfiuma — a templom falánál látható.

 
A jellegzetesen barokk homlokzatú templomi magtárat 1744-ben építtette az egyház a lakosságtól egyházi adóként begyűjtött termények és tárgyak tárolására. 

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.
 

Források:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004

Hódmezővásárhely, Kossuth tér 3.

 

A Fekete Sas Szállodát a XX. század elején emelték eklektikus–neobarokk stílusban (1905-ben nyitották meg). A város fő terének egyik meghatározó épületét Pártos Gyula tervezte. Benne található a megye legimpozánsabb díszterme. 

 

A mai épület helyén már a XVIII. század elején a később „öreg” Sas-nak nevezett földszintes, majd 1830-ban emeletesre bővített kocsma és vendégfogadó állt. Még nádtetős alakjában Rózsa Sándor búvóhelyeként is szolgált. A XIX. század első felében itt tartották előadásaikat a városban vendégszereplő színtársulatok. 1827. júniusában Kilényi Dávid társulatának tagjaként fellépett itt Déryné Széppataki Róza is.

Szintén még az öreg Sasban muzsikált a XIX. század utolsó éveiben 12 tagú bandája élén Czutor Béla (1863—1909). "Béla cigány" a régi Vásárhely zenei életének jellegzetes figurája volt. Muzsikus cigány családba született őstehetség, aki ugyan csak három osztályt járt, de divatos üdülőhelyeken, Tátrafüreden, a Margitszigeten, Herkulesfürdőn, Brassóban lépett fel. Dankó Pista dalainak egyik legavatottabb tolmácsolója volt. Dankó — Pósa Lajos versére — nótát is írt zenéjének kiváló interpretálójáról: "Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál… " A megénekelt sétatér a Kossuth tértől a Fekete Sas Zrínyi utca felőli végéig húzódott. Híres fasorának eleje a mai épület keleti oldalánál (a képen balra) ma is látható. A jelenleg rendezvényházként működő, gyönyörűen felújított épület fasor felőli sarkán márványtábla őrzi Béla cigány emlékét. 

 

 

1921-ben már a mai épületben tartott előadást Juhász Gyula munkásmatiné keretében Petőfiről és Csokonairól. Móra Ferenc is szívesen látott és hallott előadóként lépett fel itt, s olvasta fel remek novelláit. Az országot járó Móricz Zsigmond Bibó Lajos társaságában szívesen időzött a szálló földszinti éttermében, s jegyezte fel az itt hallott históriákat.

 

Az emlékhelyről részletesebben írtam Papageno és Zenevándor blogjaimban. 

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Források:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004
Patariczáné Kelecsényi Magdolna - Szigeti János: Lakóhelyünk Hódmezővásárhely. 2. bőv. kiad. Hódmezővásárhely, 2000
Kőszegfalvi Ferenc: Hódmezővásárhelyi évfordulók. = Honismeret 1983. 4.

Hódmezővásárhely, Kinizsi utca 27.

 

 

A József Attila és a Kinizsi utca sarkán, a korábban itt állt épület egy nagy helyiségében, szülei egykori pékségében gyűltek össze Galyasi Miklós (1903-1974) költő körül a helyi értelmiségiek, művészek. Galyasi színes egyénisége, művészetpártoló tevékenysége a helyet valóságos irodalmi szalonná tette, amelyet maga "Műverem"-nek nevezett, mivel valóban néhány lépcsőn kellett lefelé menni. Németh László Égető Eszter című regényében Galyasiról mintázta Gyenes alakját.

Mindig szívesen látott vendégek voltak itt a Hódmezővásárhelyre látogató neves személyiségek.  Megfordult Galyasinál többek között a művészettörténész Lyka Károly (1879-1970), az író Illyés Gyula (1902-1983) és Veres Péter (1897-1970), az orientalista Baktay Ervin (1890-1963). Fiatal költők, Pákozdy Ferenc, József Attila és a házigazda olvasták fel, s vitatták meg költeményeiket. A Műverem köré csoportosuló társasághoz tartozott még Kohán György és Vén Emil festőművész is.

1934. június 12-én itt alakították meg a Tornyai Társaságot, amelynek titkára, majd elnöke, szellemi vezetője Galyasi lett. Reprezentatív tárlatot rendeztek az idős Tornyai János (1869- 1936) alkotásaiból, évjáradékot sikerült elintézni számára. Mivel korábban a város mostohán bánt a festőművésszel, az új nemzedék gondoskodása annyira meghatotta a festőművészt, hogy valamennyi művét, mintegy 400 festményt és 600 grafikát a Társaságnak ajándékozta. Ez az anyag ma is a Tornyai János Múzeumban van, melynek 1946-ban Galyasi lett az igazgatója. Később ő is megszenvedte a történelmi-politikai eseményeket, megfordult a márianosztrai börtönben is...  
(Korábban az eredeti házat emléktábla jelölte, amelyet sajnos nem láttam viszont a helyén álló új épületen, amikor 2007 nyarán ott jártam... K.K.)

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Forrás:

Dömötör János: Galyasi Miklós arc- és pályaképvázlata. = https://epa.oszk.hu/01600/01609/00035/pdf/MFME_EPA01609_2001_irod_095-101.pdf 

Hódmezővásárhely, Kálvin tér 5. Református Újtemplom

Az autóbuszpályaudvar közelében áll a város második, az 1790-es években emelt református temploma. 

 

Felépítését az tette szükségessé, hogy a városközpontban lévő régi templom (lásd: Hódmezővásárhely, Kossuth tér) kicsinek bizonyult a hívők befogadására.
A késő barokk stílusú, jellegzetes barokk toronysisakú, egyhajós, egyenes záródású, két végén kétemeletes karzattal rendelkező épületet a kecskeméti Fischer Boldizsár tervezte.
Az első istentiszteletet 1796-ban tartották itt, felszentelésre azonban csak 1799-ben került sor.
Itt volt lelkipásztor Szeremlei Sámuel (1837-1924), a város tudós történetírója.

 

A falon Bognár Rezső (1888-1963) emléktáblája látható, aki több, mint ötven éven át, 1908 és 1963 között a templom karnagya és kántora volt.

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Források:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004

Hódmezővásárhely, Kálvin tér 4.

 

 

Az impozáns, eklektikus és reneszánsz jegyeket hordozó középület eredetileg a zsidó hitközség székháza volt. 

1893-ban kezdték építeni Petrecz Pál tervei szerint. Benne a hitéleti helyiségek mellett 1894-ben nyílt meg a Központi szálloda, ám a helybeliek inkább "zsidó kávéháznak" nevezték a sok kulturális rendezvénynek otthont adó épületet. A zsidóság deportálása után leventeotthonként, majd MADISZ székházként funkcionált. 

Az épület előtt, a Kálvin tér közepén Nagy András János kútja áll. Az öntöttvas díszkút lefelé nagyobbodó tányérjaival a toszkán kutakat idézi.

 

 

Ez az Alföld egyik legrégibb kútja, 1884-ben fúrta Zsigmondy Vilmos elgondolásai alapján Zsigmondy Béla. Mint a talapzatán elhelyezett táblán olvasható, a kút költségeit egy helybeli házaspár állta. A kút több, mint 250 méter mély, borovi fenyőből készített csövén hajdan 694 liter víz jött fel percenként. Miután fokozatosan elapadt, a városi vezetékre kapcsolták.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Források:

Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004

Hódmezővásárhely, Bercsényi utca 27.

Németh László 1945 szeptemberében Hódmezővásárhelyre költözött, s óraadó tanárként dolgozott a gimnáziumban. 1946 tavaszáig az Andrássy utca 9. számú épület emeletén lakott, onnét költözött a Kristó-házba, a Bercsényi utca 27. alá.

 

 

Belépve az udvarra, a ház végében áll a kis kerti lak, amelynek verandáján az első vásárhelyi művek, a "Mathiász panzió" és "A tanügy rendezése" íródtak. Az utcai szobában az "Eklézsia megkövetés" (dráma Misztótfalusi Kis Miklósról), a "Széchenyi", az "Égető Eszter" és más jelentős alkotások születtek.

Németh László egykori otthonát ma emléktábla jelöli, rajta az író vallomásos sorai a városról:

Hódmezővásárhely

Boldogság szigete... ahol közel öt éven át úgy éltem, ahogy mindig szerettem volna... Ez a város győzött meg róla, túl a negyvenötön, hogy engem szeretni lehet. 

A (bocs, de nem túl jó) fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Forrás:

Grezsa Ferenc: Németh László Vásárhelyen. = Kortárs 1975/11

Hódmezővásárhely, Andrássy út 44. Németh László mellszobra a könyvtár előtt

 

A Tóth Valéria által készített szobor a Németh László Városi Könyvtár előtt található.

A könyvtárat 1880-ban alapította a város közgyűlése. A vásárhelyi kötődésű nagy író nevét 1976-ban vette fel.

Németh László a második világháborút követően több évig élt a városban. Irodalmat és matematikát tanított, s írói munkássága is rendkívül termékeny volt. Több művében, így például az Égető Eszterben is feldolgozta a vásárhelyi polgárok életét.

Az épületben pedig emlékszoba is idézi a XX. század egyik legnagyobb gondolkodójának szellemiségét.

 

https://szallas.hu/programok/nemeth-laszlo-emlekszoba-hodmezovasarhely-p7954

 

A Németh László Városi Könyvtár helyismereti különgyűjteménye négyezer olyan kötetet tartalmaz, amely vásárhelyi szerző műve, vagy a városról szól. A gyűjtemény őrzi többek között József Attila Medvetánc című kötetének első kiadását. A könyvritkaságok közül említést érdemel Szenci Molnár Albert (1574-1634) 1608-ban kiadott Szent Bibliája.

A fénykép 2007 júliusában készült.

Forrás:

Arató László - Bátyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004
https://szallas.hu/programok/nemeth-laszlo-emlekszoba-hodmezovasarhely-p7954

Hódmezővásárhely, Andrássy utca 34. EmlékPont

 

Az EmlékPont Múzeum 2006-ban nyílt meg a fő utca egyik polgárházának átépítésével.

Az intézmény Magyarországon elsőként egy konkrét város történetén keresztül mutatja be az 1945-1990 közti szocialista korszak történetét.

Maga az épület vizuálisan is rendkívül érdekes. A homlokzatot egy egykori Lenin-szobor uralja, lábát lógatva groteszk hatást keltve. A korhű hangulat felidézéséhez több, a rendszerváltáskor "leváltott" szobrot is felhasználtak, szintén abszurd elhelyezésben.
 

A különleges tárlaton a legkorszerűbb kiállítási-, és múzeumpedagógiai eszközök segítségével elevenednek meg azok a történelmi folyamatok, amelyek Hódmezővásárhely és környéke lakóinak életét meghatározták ebben az időszakban.

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Forrás:

https://www.facebook.com/Emlekpont/?locale=hu_HU

www.emlekpont.hu

Hódmezővásárhely, Andrássy út 9.

 

Ebben az épületben volt egykor az a patika, amely egyik fontos helyszíne Németh László Égető Eszter című regényének.

 

Németh László 1945 szeptemberében telepedett le a városban, s óraadó tanárként dolgozott a gimnáziumban. 1946 tavaszáig ennek a háznak az emeletén lakott; innét a Bercsényi utca 27. alá költözött, ahol ma emléktáblája látható.
Égető Eszter című regényében, amely a pályáján oly jelentős vásárhelyi korszak összegzése, számos alaknak eredeti helyi modellje volt. Bozsó alakjában Mátyás Sándort, a Woolf-fordító angoltanárt, Hallgató Sanyiban Pákozdy Ferenc költőt, Gulácsy alakjában Péczely Attilát, az orvost és néprajztudóst ismerheti fel az irodalomkedvelő.

A fényképet 2007 júliusában készítettem.

Forrás:

Grezsa Ferenc: Németh László Vásárhelyen. = www.nlvk.hu/vik/nemethl.htm

Hódmezővásárhely, Ady Endre út 4.

 

 

1933-tól itt, az egykori Villasor 14. számú házban lakott dr. Makai Ödön ügyvéd, József Attila sógora.

Első felesége József Jolán volt, akitől 1929-ben elvált és a másik nővért, József Etát vette feleségül.  

 

 

 

A vásárhelyi születésű ügyvéd korábban a Szántó Kovács János utca 28. számú házban, a városközponthoz közel lakott, majd a család ebbe a villa jellegű házba költözött. József Attila gyakran volt náluk vendégségben. 1934 tavaszán négy hónapon keresztül náluk lakott, több verse itt született. Ekkor ismerkedett meg - ebben a lakásban - a Hódmezővásárhelyre látogató Móricz Zsigmonddal is. Megismerkedésük történetét Móricz József Attila halála kapcsán a Szép Szó folyóirat számára írta meg.

Makainak és József Etának három gyermeke született: Zsuzsi, Péter és Ádám. Makai Péter jeles díszlet- és jelmeztervező lett, a Magyar Állami Operaházban működött.
Az épületen 1970-ben helyezték el József Attila emléktábláját.

A fényképeket 2007 júliusában készítettem.

Forrás:
Szigeti János: József Attila Hódmezővásárhelyen. = www.nlvk.hu/vik/jahmv.htm 

Sátoraljaújhely, Deák Ferenc utca 10-12. Piarista templom, rendház és gimnázium

 

Sátoraljaújhely legértékesebb műemlék együttese a város legősibb részén, az ún. Barátszeren található.

A településrész az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendről, a pálosokról kapta nevét. A rend már a 13. század második felében megkezdte itt kolostorának (a képen balról) építését. A templom eredete is a 14. századra nyúlik vissza. Az épületegyüttest a pálos rend feloszlatása után, a 18. század végén a piaristák kapták meg. 

Az eredetileg koragótikus templom eredete is a 14. századra nyúlik vissza.

Barokk főhomlokzatát a későbbi átépítések során kapta, belseje azonban őrzi jellegzetes, középkori pálos alaprajzát a viszonylag rövid hajóval és a hosszú, sokszög záródású szentéllyel. Berendezése 1716 és 1736 között készült. Barokk főoltára Strécius János György lőcsei műterméből való. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom gyönyörű kőfaragású toronyóráját ma a kolostor folyosóján őrzik - az első magyarországi mechanikus óra számlapja 1501-ben készült.

A templom déli oldalához I. Rákóczi Ferenc kis kápolnát építtetett. Kriptájába került később az ellenreformáció ismert harcosának, Csepelényi Györgynek holtteste.

A piarista templom előtt a közelmúltban állították fel V. István király szobrát. A település 1261-ben V. Istvántól kapott városi kiváltságokat. A kiváltságlevél kihirdetésének napját, szeptember 24-ét 2001-ben a város napjának nyilvánították.

Balogh Géza alkotása, 2001

A korábban kétszintes rendházat 1698-ban bővítették kétemeletesre.

Templom felőli oldalát barokk architektonikus falfestés díszíti. Földszinti kerengője árkádokkal nyílt a belső udvar felé, a kerengő déli részének gótikus keresztboltozata méltóságteljes látványt nyújt. A refektórium - az egykori ebédlő - mennyezetén gazdag, festett stukkódísz látható.
Egykor itt működött a pálosok, majd a 18. század végétől utódaik, a piaristák által fenntartott iskola.
Több jeles iskolai színjátékot is bemutattak itt, 1765-ben például azt a Bacchus-drámát, melyben maga Apollo irigyli el Bacchustól tokaji székhelyét. Ugyancsak itt keletkezett a ma is közkedvelt Kocsonya Mihály házassága című darab is.
Kossuth Lajos 1810 és 1816 között még e falak közé járt iskolába (a mai gimnázium helyén álló első épület csak 1820-ra készült el).

Gábor Éva Mária alkotása, 2002

A templom mellett jobbról a Kossuth Lajos Gimnázium 19. század végi épülete áll.

Az iskola jogelődjét, amely első három évtizedében a rendház épületében működött, II. József rendeletére 1789-ben alapította a piarista rend. Az első években négy évfolyamos algimnáziumként működött, majd az 1806-ban kiadott II. Ratio Educationis hatosztályos főgimnáziummá minősítette.
A mostani épületet első formájában 1820-ban adták át rendeltetésének. A század végén új szárnnyal bővítették, majd 1908 körül lebontották a legkorábbi épületrészt és annak helyére is modernebb szárnyat húztak fel.
A piaristák iskolájában sok, később országos hírnevű személyiség tanult, például Kossuth Lajos, Andrássy Gyula, Trefort Ágoston, Kazinczy Lajos. 1846 és 1852 között - papnak készülve - itt végezte tanulmányait Paulay Ede színész, rendező, műfordító.
 

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 2003

http://www.satoraljaujhely.hu/index.php/a-varos/ertektar

www.kossuth-saujhely.sulinet.hu
http://tokaj-turizmus.wplanet.hu/irodalmiut/_Toc108758785

Sárospatak, Vörösmarty utca: Református temető

 

A reformátusok 1780-ban megnyitott temetőjében a Kollégium számos kiváló professzora nyugszik.

Gulyás József (1885-1954) mint a kollégium könyv- és kézirattárának vezetője fontos szerepet vállalt az ott őrzött értékes anyag közkinccsé tételében.

Szinyei Gerzson (1836-1919). A korábbi pataki diák 1863-tól volt Patakon gimnáziumi, 1868-tól akadémiai tanár és főkönyvtáros. Számos esztétikai, irodalomtörténeti, pedagógiai és egyházi tanulmányt, cikket írt.

Itt van Újszászy Kálmán sírja is is:

Újszászy Kálmán Budapesten született 1902.  december 13-án; a gimnáziumot is a fővárosban végezte el. 1921-től a sárospataki teológiára járt, 1931-ben ott lett teológiai akadémiai tanár, ezt megelőzően egy-egy évig Glasgow, Basel, Athén protestáns tanintézeteinek hallgatója volt. A pataki teológián a filozófiai-pedagógiai tanszéket vezette, 1932-ben filozófiai doktorátust szerzett Debrecenben, 1939-ben Szegeden egyetemi magántanári képesítést nyert A falunevelés szellemi alapjai című értekezésével. 1931-től a Sárospatakon kibontakozó faluszeminárium, 1936-től a népfőiskola egyik irányítója, 1944-1946 között a főiskola rektora volt. A népfőiskola 1948-ban - kényszerűen - megszűnt, a református intézmények közül a tanítóképzőt 1950-ben, a gimnáziumot 1952-ben államosították. 1951-ben megszüntették a teológiát is, amely 1992-ben kezdte meg újra a működést. Újszászy professzor 1948 után a kollégium főkönyvtárosa, 1951-től a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek szervezője, 1952-től a Magyarországi Református Egyház zempléni egyházmegyéjének gondnoka, 1964-től 1990-ig pedig a Tiszáninneni Egyházkerület főgondnoka volt. Egykori lakását emléktáblával jelölték meg..

Ebben a temetőben nyugszik Cs. Szabó László (1905-1984). Életrajzilag nem kötődött Patakhoz, de végakarata az volt, hogy itt nyugodhasson. Londoni könyvtárát is a Kollégiumnak adományozta. (Sajnos, amikor ott jártam, se az ő, se Erdélyi János professzor sírját nem találtam meg - K.K.).

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995

Magyar életrajzi lexikon

Benda Kálmán beszélgetése a 90 esztendős Újszászy Kálmánnal. = Confessio 1993. 3.

Sárospatak, Szent Erzsébet utca 19. Múzsák temploma

 

A Rákóczi-vár területén áll az egykori trinitárius kolostor, a mai Múzsák Temploma.

I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna nagy építkezései sorában emelték, valamikor az 1620-as években. 1651-ben ezt az épületet rendezte be lakodalmas háznak az akkor már özvegy Lorántffy Zsuzsanna fia, Rákóczi Zsigmond és a pfalzi választófejedelem lánya, Henrietta esküvőjére, itt szállásolták el a hercegné német udvartartását. Ezen a helyen zajlott le a lakodalom, de a tragikusan elhunyt Henrietta, majd Zsigmond halála miatt az udvartartás rövidesen kiköltözött az épületből, amelyet később gazdasági célokra használtak. 1690 körül II. Rákóczi Ferenc és húga, Julianna a Patakon letelepített trinitárius szerzeteseknek ajándékozta, akik átalakították saját céljaikra. 1786-ban, a rend feloszlatása után ismét belső átépítések következtek és uradalmi tisztviselők otthona lett.

Műemléki feltárást követően, amely folyamán kibontották a később emelt falakat, Makovecz Imre tervei alapján az épület az 1970-es évektől mint Borostyán Szálló és Étterem működött.
A Rákóczi Ferenc Múzeum az 1990-es évek végén olyan kiállítóhely létrehozását tűzte ki itt célul, amely minden művészeti ágat befogad. Ennek jegyében nevezték el a Múzsák Templomának, s nyitották meg benne Farkas Ferenc (1905–2000) zeneszerző emlékszobáját.

Farkas Ferenc életrajzilag nem kötődött Patakhoz, mégis szinte második otthonának érezte a települést. A zeneszerzőt a régi magyar muzsika forrásaival való közvetlen megismerkedés szándéka vezette a Református Kollégium könyvtárába. 1947-es pataki tartózkodása idején zenésítette meg Weöres Sándor: A tündér (Bóbita) című versét, mely Gyümölcskosár című dalciklusának része, s a dal itt hangzott fel először. Többször tartózkodott 1949 és 1960 között a várban működött Alkotóotthonban is.
Az emlékszoba számára fia, Farkas András, Svájcban élő karmester ajándékozott közel 200 darab tárgyat, ezekből állítottak ki egy bő válogatást.
 

 

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Détsy Mihály: Sárospatak. Bp. Corvina, 1974

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995

http://www.ferencfarkas.org/

Sárospatak, Szent Erzsébet utca 19. Rákóczi-vár

 

A Bodrog partjának ideális stratégiai pontján helyezkedik el a sárospataki vár, a történelmi múlt hordozója, amely a hazai gótikus és reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozik.

Két részből, a középkori lakótoronyból és a részben reneszánsz kori épületnégyszögből áll.

A trachitsziklán álló lakótornyot I. vagy II. András idejében építették. Az azóta többször átalakított várnak ez az egyetlen, még eredeti részeket tartalmazó maradványa.

 A torony melletti épületnégyszög legértékesebb része az 1530 táján Perényi Péter által építtetett reneszánsz szárny és annak folyosóval való összekötése a középkori résszel.

Az épületrész a reneszánsz stílus kissé naiv, provincialisztikus változatához tartozik, s e tekintetben a legjellegzetesebb magyarországi épület.

A Perényi-szárny folytatásaként emelkedő két szárnyat Breczenheim herceg építtette az eredeti épületek alapjaira. 

A negyedik szárny a Lorántffy Zsuzsanna kezdeményezésére emelt reneszánsz stílusú épület.

A Rákóczi-vár a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma állandó kiállításának ad helyet.
Sajnos, a vár termeiben tilos a fényképezés...

A bejárat két oldalán az őrség ülőfülkéivel szegélyezett helyiséget három boltozott terem veszi körül. Közülük a legnagyobb egykor a sáfár szobája volt. A bal oldali helyiségből utólag épült lépcsőn lehet lemenni a legalsó szintre, ahol két, a 16. században újraboltozott terem helyezkedik el. Egyiknek a sarkában egy 15 méter mély sziklakútba lehet letekinteni.

A bejárati előcsarnokból meredek lépcső vezet a harmadik szintre, ahol egykor a kancellária, a levéltár és a kincstár helyezkedett el.
A felvezető lépcsőkaron a védőfolyosó szintjére jutunk. Innét újabb lépcsőkar indul a negyedik szint nagy részét kitöltő "nagy palotába", a vár egykor és ma is legreprezentatívabb termébe. Ezen a szinten látogathatjuk meg a délkeleti saroktermet, az ún. bokályos szobát is, amelyet I. Rákóczi György török falicsempékkel, bokályokkal díszíttetett. Végül a nagyteremből érdemes felmenni a legfelső szintre, ahonnét gyönyörű kilátás nyílik a külső várra, a városra, és az azt körülvevő változatos tájra. De szép lelátás kínálkozik a várkastély tarka tetőire, a várudvarra, az azt övező homlokzatokra és az árkádos loggiára is.

 

A híres "Sub rosa" szobát is - ami voltaképpen egy zárt sarokerkély - csak kívülről örökítheti meg az egyszerű turista:

A kör alakú kis helyiséget csillagszerűen szétsugárzó, keskeny boltsüvegek és közeikben boltfiókok fedik. A boltozatot festett virágornamentika díszíti, amelyet középen a helyiségnek nevet adó, hat lándzsával környezett stukkó rózsa fog össze. A terem kifestése 1651-ben készült Rákóczi Zsigmond esküvőjére.
1660-as évek végén ebben a sarokerkélyes szobácskában folytattak titkos tárgyalásokat a Habsburg-ellenes Wesselényi-féle főúri összeesküvés vezetői: Wesselényi Ferenc, Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc, Frangepán Ferenc, I. Rákóczi Ferenc. A hagyomány szerint a rózsa szirmai közül szétágazó hat lándzsa (six lances) intette hallgatásra (silence) az összeesküvőket. A "Sub Rosa", azaz "a rózsa alatt" kifejezés így vált a titkosság szinonimájává.
A felkelés is Patakon robbant ki 1670. április 9-én, amikor az összeesküvők az ide látogató Starhemberg herceget, a közeli tokaji vár császári parancsnokát foglyul ejtették, majd csapataikkal Tokaj és Szatmár várának megszállására indultak. A felkelés azonban hamarosan elbukott, s június 24-én császári seregek szállták meg Patak várát. Wesselényi még az összeesküvés kirobbanása előtt meghalt, I. Rákóczi Györgyöt édesanyja közbenjárása mentette meg, Zrínyi Pétert, Nádasdyt és Frangepánt azonban Bécsújhelyen kivégezték, vagyonukat elkobozták (lásd Madarász Viktor híres történelmi festményét: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben).
A "Sub Rosa", azaz "a rózsa alatt" kifejezés a titkosság szinonimájává vált.

A vár egyik legbecsesebb faragványa a háromíves árkád:

Eredeti helye valószínűleg a mellvédfalon (balusztrádon) volt. A pilléreknek csak felső része eredeti. Tükrös kiképzésű oldalain medalionokban pompás öltözékű portréfejeket faragtak 1540-ben (az évszámot is megörökítették a belső oldalon, az egyik pillér fölötti koszorúban). A változatos pillérfejezeteken a növényi díszítőelemek között ember- és oroszlánfejek tűnnek fel. A boltívek közötti ívháromszögekben medalionokban a Perényi-címer szakállas szárnyas feje, illetve oroszlánja, a két szélsőben és az ívzáradékokon hold- és naparculatok láthatók.
A mögötte lévő teremben a vár 19. századi birtokosa, a Bretzenheim család könyvtára tekinthető meg. 

A Rákóczi-vár udvarán, a Múzsák temploma előtt a látogató Balassi Bálint emlékkövét fedezheti fel:

Balassi életének egy fordulatos epizódja fűződik Patakhoz.
A birtok és a vár 1567-ig a Perényi családé volt, majd királyi tulajdonba került. Zálogbirtokosként Dobó Ferenc és örökösei, Ferenc és Krisztina birtokolták.
Az uradalomért a Perényi család kihalása után sokan nyújtották ki kezüket, köztük a Dobókkal rokonságban álló Balassi Bálint. Balassi, a magyar irodalom egyik legnagyobb lírikusa kalandos életű botrányhős is volt: 1584 karácsonyán a Vártemplomban (lásd: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 15.) titokban és váratlanul feleségül vette unokatestvérét, az akkor már özvegy Dobó Krisztinát. A várat is elfoglalta embereivel. A korabeli jelentés szerint az esküvő után 

azonnal felmentek a várba, mely a fallal körülvett belsővárosi templommal összefügg, fegyveres szolgáiknak nem kis számától kísértetve ... Belépve tehát a vár kapuján, ahol az őrök szokás szerint feküdtek, elkezdett Balassa hozzájuk beszédet tartani, elmondta, hogy az özvegy már törvényes házasságban megesküdött vele és ezért tudják meg, hogy ennél fogva ő a vár ura. ... Bizonyos kapuőröktől és gyalogosoktól és egyéb szolgáktól elkezdték elszedni a fegyvereket, aztán a függőhidat felvonták és elzárták, és így a várat teljesen elfoglalták.

A fellármázott lakosság azonban behatolt a várba és elűzte a betolakodót, aki feleségével együtt kénytelen volt elmenekülni.

Még 1577-ben íródott egy verses széphistória Euryalus és Lucretia történetéről, amelyet szerzője itt, a pataki várhoz tartozó ún. Gombos kertben fejezett be, amint utolsó versszakában is olvasható:

Mikoron írnának másfélezer után
hetvenhét esztendőben,
Aeneas Sylvius írásából szerzék
ez éneket versekben,
Bodrog vize mellett, Patak városában,
az úr Gombos-kertében.

A szakirodalomban Pataki Névtelen-ként emlegetett szerző mögött lehet, hogy Balassi Bálint rejtőzik.
A Gombos-kert a Patakon nagy építkezéseket folytató Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony virágoskertje volt. Egykori helyét megtalálhatjuk, ha elsétálunk a vár délkeleti sarkához, ahol hatalmas andezitsziklák láthatók; a Gombos-kert e szikláktól délre helyezkedett el. Benne annak idején ritka virágokat és gyümölcsöket, többek között gránátalmát és citromot is termesztettek.

 

A fényképeket 2007 augusztusában készítettem.

Források:

Détsy Mihály: Sárospatak. Bp. Corvina, 1974

Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995