2025. április 4., péntek

Baja, Bartók Béla utca 1-3.


Baja központjában áll az egykori ferences rendház, s hozzá tapadva a kolostortemplom, más néven Barátok temploma.





Baján már a XIII. századtól jelen voltak a ferencesek. A szerzetesrend a török kiűzése után, a XVII. század végén tért vissza, köztük jónéhány bosnyák származású szerzetes is volt. A település régi templomának helyén először rendházukat építették fel, alapkövét 1722-ben rakták le. Az épület eredetileg barokk stílusú volt, azonban az átépítések miatt ez külső képén kevéssé látszik. Némileg megmaradt udvarának és folyosóinak barokk kiképzése.

 



1772/73-ben e falak között élt és tanult Martinovics Ignác, s itt tett szerzetesi fogadalmat 1773. április 24-én (emléktáblája egy évvel későbbi évszámokat említ).

A barokk stílusú templomot 1730 körül kezdték építeni, majd 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1930 körül nyerte el, tornyát 1902-ben építették újjá. A szoborkert felé néző Mater Dolorosa szobor Baja legrégibb ismert barokk alkotása, 1740-ből származik.




A templom déli oldalán levő parkban híres bajai személyiségek mellszobrait állították fel.

Türr István mellszobra (1978) Gera Katalin alkotása.




Türr István Baján született 1825. augusztus 10-én. Az egységes Itália megteremtéséért Garibaldi oldalán harcolt. A magyar szabadságharcban nem vett részt, de a kiegyezés után jelentős szerepet játszott Bácska mezőgazdasági életének fellendítésében. A Panama-csatorna és a Korinthoszi-csatorna kezdeményezőjének nevéhez fűződik a Sugovicát a Ferenc-csatornával összekötő átvágás elkészítése.
Türr Istvánnak Baján több emlékhelye is van. Emléktábla jelöli szülőházának helyét (lásd: Baja, Bartók u. 10.) s 1938-ban a Duna és a Sugovica összefolyásánál felállították monumentális emlékművét.
Róla nevezték el Baja múzeumát (lásd: Baja, Deák Ferenc u. 1.).
 

Ugyancsak a templomkertben találkozhatunk a bajai születésű feltaláló, Kliegl József (lásd: Baja, Dózsa Gy. u. 18.) emlékművével, ükunokája, Kliegl Sándor szobrászművész alkotásával.

 



Itt áll Gajdócsi István mellszobra is (készítője Kirchmayer Károly). Gajdócsi a Kádár-korszakban Bács-Kiskun megye tanácselnöke és Baja országgyűlési képviselője volt, s a térség kulturális és művészeti életét jelentősen támogatta.


A fényképeket 2007 októberében készítettem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése