Baja, Munkácsy utca 9.

 


A nemes arányú, későklasszicista zsinagógát Frey Lajos tervezte.

Annak a korábbi imaháznak a helyére épült, amely a várost sújtó nagy 1840-es tűzvészben leégett. Ekkor már virágzó, mintegy kétezres lélekszámú közösség élt a városban és környékén. Adományaikból 1845-re el is készült az új épület. Átadásakor első alkalommal avattak Magyarországon magyar nyelvű beszéddel zsinagógát.

Az épület tájolása nem a vallási előírásokhoz, hanem az utca építési vonalához igazodik. Hosszabbik oldalával van az utcafronton, középütt a kijárati ajtóval. Fölötte lapos timpanonban a felirat magyarul: "Egyedül az Istennek". Kert felőli oszlopos bejárata felett is timpanon látható, rajta héber betűs felirat: "Nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja".

Az épületbe belépő egy vörös márvány kézmosó mellett és egy kisebb karzat alatt érkezik a főhajóba. A zsinagóga belső tereit kettős pillérek három hajóra osztják, tetején igényes ornamentikájú csehsüveges boltozatrendszer nyugszik. A főhajó végén látható a frigyszekrény, melyet klasszicista építmény foglal magába. Benne kézzel írott tóra tekercsek és eredeti vallási kegytárgyak találhatók.

A hajdan virágzó bajai zsidó közösség, amely a bírói intézmény megszűnése után a város első polgármesterét, de egy időben a berlini és a müncheni főrabbit is adta, a második világháború alatt gyakorlatilag megszűnt. A háború és a koncentrációs táborok borzalmait túlélők a kert bejárattal szemben lévő szögletében 1947-ben megépítették a mártírok emlékfalát, melynek márványtábláin több, mint ezer elhurcolt bajai zsidó neve szerepel. Minden évben, május utolsó vasárnapján gyász-istentiszteletet tartanak, így hajtva fejet a közösség emléke előtt, s osztozva a megmaradtak fájdalmában.

Az épületet az 1980-as években újították fel, eredeti állapotát messzemenően szem előtt tartva. A feladat megoldását nem kevés elismerés illette: az építészek és közreműködők több kitüntetést is elnyertek, a tervező, Tornai Endre Ybl-díjat kapott. 

Az épület 1985 ősze óta az Ady Endre Városi Könyvtár otthona.

Bár a helyi jelentős könyvgyűjtemények jó része 1945 körül ebek harmincadjára került, a Városi Könyvtár így is rendelkezik számos könyvészeti ritkasággal. Állományába került a bajai ferencesek kolostori könyvtárának egy töredéke, kiegészítve a Zichy, iktári Bethlen és hadik-Barkóczy grófok könyvtárainak hagyatékával. Így régi könyvek tekintetében a legjelentősebb magyar kistelepülési könyvtári gyűjteményt képezi. Különlegességei között 3 ősnyomtatvány, 246 darab antikva és számos unicalis példány található.

A fényképeket 2007 októberében készítettem.

Forrás:
www.baja-aevk.hu